Magyarországi McDonald`sban évek óta nem jártam, nem tudom mi a helyzet most ott.
Itt viszont immár 100 %-os a digitalizáció, azaz nem a pultnál az alkalmazottnak kell elmondani a rendelést, hanem képernyőn kiválasztani, majd ott fizetni (kivéve készpénzes fizetés esetében, ezt továbbra is lehet a pultnál, de maga a rendelés akkor is a képernyőn zajlik előbb).
S választani lehet: az ügyfél vagy átveszi a kész rendelését a pultnál, vagy azt kiviszik neki az asztalához, sorszám alapján.
Az eredmény: a rendelés megkapása kb. 2,5-3-szor több idő, mint korábban. A modern technológia fő hatása a hatékonytalanság.
Múltkor meg is figyeltem a jelenség pszichológiai hátterét. Egyrészt senki se szeret gyorsétteremben dolgozni, ez szinte mindig csakis erős kényszer miatt fordul elő, így alapból minden alkalmazott már szarul érzi magát, hogy már megint dolgoznia kell ilyen szar helyen.
Ezt teljesen megértem, én is utálok dolgozni, bár az én munkám a gyorséttermi munkához képest üdülés kategória.
Viszont a sorállás kényszerítő hatású, az alkalmazottnak még szarabb, ha néznie kell a vele szemben türelmetlenül várakozó ügyfeleket, így már csak önérdekből is sietni igyekszik. Most meg: nincs sor a digitalizáció miatt, könnyebb lett az alkalmazottaknak, de ennek következménye: nemhogy nem sietnek a rendelésekkel, de kifejezetten lassan csinálnak mindent.
Természetesen nem haragszom az alkalmazottakra, sose engedném meg magamnak, hogy a kisembert hibáztassam a kisembert elnyomó rendszer miatt. Sose lennék a balhézó ügyfél szerepében, aki segít a rendszeruraknak a kisemberek elnyomásában – távol áll tőlem ez az amerikai mentalitás. Tudomásul veszem: a gyorsétteremben dolgozó kisemberek meglátták az apró rést a rendszeren, s teljesen természetes, hogy élnek is vele. Ha valaha arra kényszerülnék, hogy gyorséttermi alkalmazott legyen, én is azt tenném, amit ők.
Az ügyfél szerepében létező kisember pedig egy dolgot tehet: tudomásul veszi, hogy több időt kell szánnia ezentúl a gyorséttermi látogatásaira. Hiszen eleve amolyan szórakozásként jár oda, nem mert éhes. Ha csak az éhség lenne az ok, akkor rendelne onlájn, futárral.
Mivel máig nem tudtam életmenetemet normalizálni tavaly október óta, bevezettem többek közt a heti egyszeri gyorséttermi étkezés szokását, innen a hatalmas tapasztalatom.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
