Bebizonyosodott, hogy a táplálék mind gyulladáskeltő, mind gyulladáscsökkentő összetevőket is tartalmaz, így a betegek a táplálkozási előírások betartásával kedvezően befolyásolhatják állapotukat. A reuma elnevezés számos betegséget takar, amelyek rendszerint a mozgásrendszer fájdalmával, gyulladásával és funkciózavarával járnak.
A reumás betegségek négy csoportba sorolhatók:
Reumatoid artritisz
A reumatoid artritisz a leggyakoribb forma. A betegség lassanként teljesedik ki, a folyamatos ros?szabbodás közben akár éveken át tartó, csaknem teljesen tünetmentes időszakok is lehetnek. Immunfolyamatok váltják ki, amelyek az ízületben duzzanattal, melegségérzettel és (elsősorban pihenésre rosszabbodó) fájdalommal járó gyulladásos reakciót idéznek elő. Jellemző a merevségérzet, amely főként a reggeli órákban jelentkezik, de súlyosabb esetben akár egész nap is megmaradhat. Az ízületek gyulladásában szerepet játszanak az arachidonsavból termelődő speciális vegyületcsoport, az ún. eikozanoidok (ide tartoznak pl. a prosztaglandinok). Az eikozanoidok termelődését a táplálékkal is befolyásolni lehet. Ebből következően a gyulladás intenzitása az arachidonsav-többlettel arányos: az eikozanoidok fokozott termelődése eredményezi.
Az arachidonsav többszörösen telítetlen zsírsav, mely a táplálékkal is felvehető, de a szervezet maga is elő tudja állítani. Kizárólag állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák, a nyugati táplálkozási szokások mellett napi 200-300 mg kerül a szervezetbe, holott a napi szükséglet csupán 0,1 mg. A fölös men?nyiség a sejtekben halmozódik fel és az eikozanoidok fokozott termelődésével jár. Az arachidonsavbevitel csökkentése (ami az állati eredetű táplálékok fogyasztásának csökkentésével érhető el) e zsírsavak vérkoncentrációjának és az eikozanoidok termelődésének egyértelmű csökkenését eredményezi. A vegetáriánusok vérében alacsonyabb arachidonsav-koncentráció mérhető, ezért nem meglepő, hogy a vegetariánus étrend mellett javulnak a reumatoid artritisz tünetei. Még az 50 mg/napos arachidonsav-bevitel (ez a men?nyiség heti két, húst is tartalmazó étkezéssel jut a szervezetbe) mellett sem erősödnek a tünetek, vagyis nem szükséges a kizárólag növényi anyagokat tartalmazó étrend bevezetése.
Telítetlen zsírsavak
Az eikozanoidok képződése többszörösen telítetlen zsírsavakkal is csökkenthető, a leghatékonyabb gátlóanyag egy hosszú láncú omega3 zsírsav, a többek között halolajban megtalálható eikozapentaénsav (EPA). Mivel az EPA kémiai szerkezete nagyon hasonlít az arachidonsavéhoz, blokkolja azokat az enzimeket, amelyek az arachidonsav gyulladáskeltő eikozanoidokká történő átalakítását végzik. Napi kb. 2-3 g-os EPA-bevitel a reumatoid artritiszes betegek állapotának javulását eredményezi, de ovolaktovegetariánus (tejtermék, tojás, zöldség, gyümölcs) étrend mellett 90 mg-os bevitel is elegendő. Táplálékaink rövid láncú omega-3 zsírsavakat (pl. alfa-linolénsavat) is tartalmaznak, amiből EPA állítható elő. Ezek nagyobb men?nyiségben a szója-, repce- és lenolajban fordulnak elő. Az EPAképződés mellett az alfa-linolénsav gátolja a linolsav arachidonsavvá alakulását. Az EPA-hoz hasonló kedvező hatású a dihomogammalinolénsav (DGLA), amely omega-6 zsírsavként az arachidonsav előanyaga.
A DGLA-t enzimek alakítják olyan eikozanoidokká, amelyek gyulladáscsökkentő hatással bírnak. A gamma-linolénsavak (a DGLA előanyagai) megtalálhatók az állati zsírokban és nagyobb mennyiségben fordulnak elő borágó- és a ligetszépeolajban, valamint a fekete ribiszke magolajában. E növényi olajok pótlásával ugyancsak enyhíthető a betegség, még ha ez az enyhülés kevésbé határozott is, mint a halolaj esetében.
Antioxidánsok
Az előbbiek mellett az antioxidánsok is fontos szerepet játszanak a reumatoid artritiszes betegek táplálkozásában. Az antioxidáns hatású anyagok közé tartozik a C- és E-vitamin, a béta-karotin, valamint a szelén, a cink, a réz és a vas. A reumatikus ízületi gyulladások esetében a prosztaglan-dinok és egyéb gyulladáskeltő anyagok mellett oxigéngyökök is nagyobb mértékben szabadulnak fel, ami a különböző ízületek károsodásához vezet. Az E-vitamin a legfontosabb zsíroldékony antioxidáns, amely képes e gyököket megkötni, ezzel hatástalanítani, és így az oxidgyökök által kiváltott eikozanoid termelődést is gátolja. A megfelelő E-vitamin-bevitel mellett C-vitaminra, valamint az antioxidáns enzimek alkotórészeként szelénre, cinkre, rézre és vasra is szükség van. Az E-vitamin a szabad gyökök felfogásával oxidálódik, az újraaktiválást a C-vitamin végzi. A folyamathoz a szelénre is szükség van. Tehát önmagában a C-vitamin pótlása nem elegendő a tünetek javításához. A krónikus poliartritiszes betegek körében nagyon gyakori az alacsony C-vitamin-, valamint szelén-, réz- és cinkszint.
Élelmiszer-túlérzékenység
Néhány beteg esetében élelmiszertúlérzékenység lép fel. Ennek diagnózisát a tesztdiéta segítségével állapíthatjuk meg. Leggyakrabban a húsok, különböző zöldségek, a tej, a tojás és a kávé káros hatására derül fény. A böjt kedvező hatása az arachidonsav csökkent bevitelére vezethető vissza, de túlsúlyos betegek esetében hozzájárulhat az ízületekre nehezedő túlterhelés enyhítéséhez is. A panaszok a normális étrendre történő visszaállással kiújulhatnak, vagyis a javulás csak akkor lehet tartós, ha a böjt után sikerül hosszabb ideig vegetáriánus étrendre átállni.
Helytelen táplálkozás
A gyulladásos folyamatok miatt felgyorsul az anyagcsere, és nő a tápanyagszükséglet. Ráadásul a tápanyagok felszívódását befolyásolja a bélnyálkahártya állapota is. Negatív szerepet játszik a mozgásszegény életmód és a pszichés terhelés is. A csökkent kalcium- és D-vitamin-bevitel, valamint a szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése okozza (a mozgáshiánnyal együtt) a krónikus poliartritisz esetén gyakran fellépő csontritkulást. Ennek megfelelően a gyulladásos reumás betegségek esetében elsősorban a megfelelő mennyiségű tápanyagot tartalmazó kiegyensúlyozott étrendre kell ügyelni, vagyis javasolható a vegetáriánus táplálkozás. Magas vitamin- és ásványianyagtartalmuk miatt a gyümölcsök és zöldségfélék fogyasztása is tanácsos. A húsok és hústermékek nagy mennyiségben tartalmaznak arachidonsavat, ezért fogyasztásukat csökkenteni kell, az állati zsírok helyett E-vitaminban és omega-3 zsírsavakban gazdag növényi (szója-, dió- vagy lenolajat) olajat kell használni. Az omega-3 zsírsavak fontos forrásai a tengeri halak, pl. a hering, a makréla vagy a lazac, és a halolajat tartalmazó étrend-kiegészítők. Az aktív reumatiod artritisz esetében oda kell figyelni az E-vitamin, a cink és a szelén pótlására, a csontritkulás megelőzésében fontos a kalcium és a D-vitamin pótlása, és lehetőleg a szabad levegőn végzett mozgás is. A túlérzékenységet okozó élelmiszereket kerülni kell, és javasolható rövid böjtök beiktatása (az étkezési szokások átállításával kiegészítve), főként túlsúlyos betegek esetében.
(Ideál -magazin)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
