Portik Noémi M. Klarissza mallersdorfi ferences nővér a Vasárnap című erdélyi katolikus hetilap 2025/10. számában megjelent írásában Diego Velázquez Keresztre feszített Krisztus című festményét mutatta be.
Diego Rodríguez de Silva y Velázquez 1599-ben látta meg a napvilágot a spanyolországi Sevillában. Fiatalkorában Francisco Pacheco műhelyében sajátította el a festészet alapjait, akit nemcsak mestereként tisztelhetett, de a későbbiekben apósává is vált. 1617-ben csatlakozott a sevillai festők céhéhez, és hamarosan önálló művészként dolgozott. Velázquez stílusa fokozatosan alakult azzá, ahogyan ma ismerjük. A kezdetben főként naturalista festő ecsetkezelése Caravaggio hatására alakult át, majd saját egyéniségét tükrözve egyre szabadabbá vált. Kiemelkedőnek tekinthető a portréfestészete, amely kitűnő jellemábrázolással bír. A következőkben egy olyan alkotását szeretnénk bemutatni, amely egyszerűségének és letisztultságának köszönhetően misztikus hangulatot sugároz.
A keresztre feszítés az egyik legelterjedtebb téma az egyházművészetben, így szinte minden egyházi körökben alkotó művész büszkélkedhet egy-egy ilyen kompozícióval. Az egyes művészek Krisztus-ábrázolása nemcsak saját hittapasztalatukat tükrözi, hanem egyúttal az adott kor lelkiségét is bemutatja.
Az általunk ismertetett alkotás 1632 körül készült. Eredetileg a madridi San Plácido-kolostor tulajdonát képezte.
A kompozíció rendkívül letisztult és egyszerű, hiszen nem látunk mást, mint magát Jézust, aki a kereszten függ. Ezen egyedülléte kifejezi magányát és elhagyatottságát. Más keresztábrázolásoktól eltérően itt nem látjuk Máriát és János apostolt sem, csak egy mélysötét hátteret, amelyből szinte világít Krisztus meggyötört teste, amely S alakot ír le. Ezen szerkesztési eljárás a klasszikus szépséget hivatott jelképezni.
Bár a szenvedést ábrázolja a festő, mégsem az erőszak vagy fájdalom kerül előtérbe ezen a festményen, hanem egyfajta nyugalmat és transzcendenciát sugároz. Egységben jelenik meg itt az idealizmus és a naturalizmus, amely méltón tükrözi Jézus istenségét és emberségét.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér írása nyomtatott formában a Vasárnap 2025/10-es számában jelent meg.
Forrás és fotó: Romkat.ro
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
