A Die Welt című német konzervatív lap a visegrádi országok és Németország viszonyáról közölt pénteki elemzésében foglalkozott Magyarországgal.
Az igazi megosztottság az Európai Unióban című írásában a szerző, Boris Kálnoky kiemelte, hogy veszélyes, mély árok alakult ki Németország és az EU keleti tagállamai között.
Német diplomatákat idézve hozzátette, Berlinben nem értik, hogy mit akarnak a keletiek, milyen konkrét elképzelésük van az EU-ról. Kifejtette, hogy ez kissé úgy hangzik, mintha korlátoltnak tartanák a kelet-európaiakat, és éppen ez az a hangnem, amely bántja őket. Azonban a kijelentést úgy is lehet értelmezni, hogy német megítélés szerint „például a magyarok semmi mást nem akarnak, mint a belpolitikában pontokat szerezni az EU démonizálásával”.
Ezt jelzi egy név nélkül nyilatkozó német diplomata megjegyzése is, miszerint Berlinben néha úgy tűnik, hogy a magyarok +folyton bokán rúgnak minket, csak azért, mert ez hasznos nekik belpolitikailag+. Ez a magatartás +természetesen nem veszi jól ki magát+ – tette hozzá.
A Die Welt szerzője hangsúlyozta, hogy ennek az „elidegenedésnek végzetes következményei lehetnek”. A másik oldalról megszólaltatta Orbán Viktor kormányfő egy ugyancsak név nélkül nyilatkozó tanácsadóját, aki szerint Angela Merkel német kancellár környezetében nincs senki, aki +a szívével érezné+, hogy miként működik a visegrádi országok térsége. A magyar Németország-politika egy további képviselője hozzátette, hogy szerinte a németek nagyon is képesek lennének megérteni a régiót, de egyszerűen nem akarják.
Ugyanakkor a német oldalon is tapasztalni, hogy úgy érzik, nem értik meg őket Kelet-Európában. Azonban egy múlt heti berlini konferencián a külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó osztályának helyettes vezetője, Peter Ptassek nyíltan elismerte, nem volt helyes eljárás az, hogy megpróbálták a menekültkvóták elfogadására kényszeríteni a visegrádi országokat – írta Boris Kálnoky, kiemelve, valószínűleg ez volt az első alkalom, hogy a német kormány részéről nyilvánosan elismerték, hogy hibáztak a menekültkvóták ügyében.
A szerző hangsúlyozta: „a németeknek el kell ismerniük, hogy tanulni is lehet Kelet-Európától, így például Orbán kemény vonalvezetése a menekültpolitikában ma már szinte standardnak számít az EU-ban”.
A másik oldalnak pedig érdemes volna bemutatni egy részletes tervet az EU jövőjéről – írta Boris Kálnoky, hozzátéve: a visegrádi országok eddig csak a védelmi politikában mutattak hajlandóságot az EU erősítésére. Most Sebastian Kurzban reménykednek, de az még csak a jövő zenéje, hogy az új osztrák kancellár be tudja-e tölteni a Kelet és Nyugat közötti összekötő kapocs szerepét.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
