A nagyszüleinkben volt annyi alázat, hogy a hétköznapokban is úgy köszöntötték egymást, hogy “dicsértessék a Jézus Krisztus”. Ezzel kinyilvánították tiszteletüket az általa elvégzett munka iránt. Valamilyen mértékig belátták, és beismerték balgaságukat, gyarlóságukat, gyávaságukat mellyel évezredeken keresztül fejet hajtottak a világ ura, a római-vatikáni császár előtt. Még ha intelligenciában és bölcsességben szűkölködtek is, volt annyi gerinc […]
Hírdetés
Forrás:szabadgondolat.wordpress.com
Tovább a cikkre »
