Dezinform�ci�k fogs�g�ban

Dezinform�ci�k fogs�g�ban

A dezinformációk, megtévesztések – különösen vészterhes időkben – nagyjából egyidősek lehetnek az emberiség történelmével, azonban ez az a „műfaj”, ahol az internet és a technika világa nem csak teljesen új távlatokat nyitott, de nevetségesen könnyűvé tette az ezzel foglalkozók dolgát. Dezinformációk és az azt terjesztők ellen nagyjából úgy lehet harcolni, mint a mitológiai hidra ellen. Levágod egy fejét, kettő nő helyette. Ki ne látott volna már álhíreket terjedni például Facebookon (az ottani „tényellenőrök” pedig tudjuk jól, hogy munkavégzés helyett a jobboldali gondolatokat vegzálják), s mire egy ilyen „hír” eljut hozzánk, szinte bizonyosan nem az osztotta meg a mi hírfolyamunkon, mint aki eredetileg kitalálta azt. Dezinformálni persze ostromlott erődöt is lehet, amilyen most éppen Európa, ahogy egyre kétségbeesettebben küzd a közelgő tél miatt. Az Amerika által szorgalmazott és a dilettáns európai „eliten” keresztül ránk erőltetett szankciók nemcsak hogy hatástalanok Oroszország ellen, de a kontinens még tö*ön is lövi magát vele – már elnézést azt érzékletes kifejezésért. Egy ilyen ingatag, bizonytalan helyzet pedig úgy vonzza a dezinformációkat, mint darazsakat a szabadban hagyott fagylalt.

Csak hogy erősítsem az előbb hozott példát, jómagam először Facebookon találkoztam azzal a svájci kamuplakáttal, ami pénz ellenében a másik feljelentésére biztat, ha az túl sok energiát fogyaszt. Persze nem úgy, hogy VIGYÁZAT, HAMIS PLAKÁT!, hanem egy felháborodott megosztás kíséretében, hogy „na, mégis ezt hogy képzelik”? Valahol itt kezdődnek a problémák… A helyreigazítás persze mindig kevesebb emberhez jut már el, mint maga az álhír, de mivel nekem azért ez mégiscsak gyanús volt és hihetetlen, utánakerestem a dolgoknak és nagyjából 15 másodperc keresgélés után rájöttem, hogy hamisítványról van szó, ahogy azt portálunk is lehozta.

Az egyéb források között, amelyeket megnéztem, volt némi ellentmondás – vagy csak félreérthető megfogalmazás –, ugyanis nem egyértelmű, hogy a plakátot valóban kitették-e, vagy csak photoshopról van szó. Egyébként az előbbi az igaz, a plakát pedig egy stockfotó alapján készült. Jelenleg a svájci rendőrség is nyomoz az ügyben, hiszen amellett, hogy tucatnyi dologgal visszaéltek a készítők (Svájc címere, a svájci szövetségi energiahivatal stb.), a jelenlegi forrongó helyzetben egy ilyen utcai plakát olaj a tűzre. A plakátokat több, nyilvános helyre is kifüggesztették, ami számomra azért furcsa, mert, ahogy a mellékelt ábra mutatja, nem egy sebtében összedobott, fekete-fehér A/3-as okádékról beszélünk, hanem egy gondosan, igényesen és hitelesen hamisított kvázi plakátkampányról. Az ilyet nem szokás csak úgy egy perc alatt kitenni, ráadásul a buszmegállókban található, kivilágított reklámhelyeket – buszmegállókba is került a plakátokból – előre ki kell bérelni adatokkal, mindennel.

Hírdetés

A hirdetésről szóló hamis posztot én magyarul láttam, de számos más nyelven is kering az éterben, teljesen megsemmisíteni lehetetlen. A szálak egyáltalán nem meglepő módon Oroszországig vezetnek, akik nyilván gyakorlottak az álhírgyártásban, gondoljunk csak a Szovjetunióra, ahol már azelőtt kedvelt módszer volt a photoshop, mielőtt egyáltalán a fogalom, vagy úgy egyáltalán a számítógép létezett volna (hamis képek akasztást végrehajtó német katonákról stb.). Az RT állami finanszírozású orosz hírcsatorna pedig még egy hamis riportot is leadott az egymást feljelentgető svájciakról.

A dolog végtére is logikus, nyilván Amerika mellett az oroszoknak is érdeke, hogy a lehető legnagyobb káosz legyen Európában, amely dilettáns vezetőinek köszönhetően egyre inkább a perifériára szorul. Nem kenyerem a hangulatkeltés és szerintem azért jó páran eltúlozzák, milyen extra kemény lesz az idei tél, de az egészen biztos, hogy nem éppen könnyű időszak elé nézünk, az ebből fakadó nyugtalanság és feszültség pedig tényleg kézzel tapintható.

Azonban eszembe jutott még valami a hamis plakátok kapcsán, amely egyrészt a modern kori emberbe vetett bizalmam ingatagságából, másrészt a történelmi tanulmányaimból táplálkozik. Egészen biztos, hogy soha nem fogunk látni hasonló, de valódi plakátokat, ha nem is Svájcban, de más európai országban? Valamint honnan tudjuk, kinél hogy csapódik le egy ilyen felhívás? Egészen biztosan voltak olyan svájciak, akik már bőszen jegyzeteltek, kiket lehetne felnyomni, ha túl sokat fogyasztanak. Egyszerű lenne azt mondani, hogy ezeken a plakátokon megelevenedik a Rákosi-korszak, ami egyrészt igaz, másrészt remek példa, mert abban is szerepet kapnak az oroszok, de azt ne felejtsük el, hogy az olajozott működéshez „közönségre” is szükség van. Az államszocializmus idején nem (csak) a terror miatt működött a jelentgetés, hanem azért (is), mert a hatalom nagyon ügyesen és okosan játszott rá az emberek legsötétebb érzelmeire, amit valakinél vagy elő lehet csalogatni, vagy nem (már akiben egyáltalán benne van), de az biztos, hogy követők mindig lesznek. Ezt a jelenséget („házmester-társadalom”) jó önostorozó magyar szokás szerint hungarikumnak szokták elkönyvelni, de ez egyáltalán nincs így. Olyan negatív emberi tulajdonságok ezek, amelyek néptől, nemzettől függetlenül ott lehetnek bármely emberi lényben, máskülönben nem is működhettek volna az összes kommunista országban.

A propaganda persze azt is jól tudja, hogy az ilyen alantas emberi érzéseket akkor a legkönnyebb előhozni, ha szűkösség van, jólétben jobban elszunnyadnak. Az államszocialista időszak sem a jólétről volt híres, ez is magyarázza a dezinformációk, feljelentgetések hatékonyságát.

Európa jelenleg is ostromlott erőd, csak a sorsa talán kilátástalanabb mint valaha, önálló képviselete lényegében nincs, csak egy Amerikától függő báb-elit, akik képtelenek felvenni a kesztyűt Oroszország ellen, az USA-val szemben pedig mindebből következően meg sem próbálják. A dilettáns, idegen érdekeket szolgáló vezetés és azok döntései elégedetlenséget, bizonytalanságot szülnek, a szétesett társadalmakban pedig minden ártó szándékú jelenség – az álhírek is – úgy haladnak előre, mint kés a vajon. Isten óvja Európát!

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »