Az iparűzési adó elvonásával politikai értelemben vett hidegháborút indít a kormány ellen Karácsony Gergely. Szakértők szerint a főpolgármester által meghirdetett politikai hidegháború azt jelenti, hogy a politikus az elkövetkező években folyamatos csatározásra rendezkedik be a kormánnyal szemben, és elődje, Demszky Gábor nyomdokaiba kíván lépni.
Az iparűzési adó elvonásával politikai értelemben vett hidegháborút indít a kormány ellen Karácsony Gergely főpolgármester. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Karácsony elmondta: ha valaki azt gondolja, hogy ki lehet venni a főváros költségvetéséből 38 milliárd forintot, az nem ismeri kellően Budapestet.
Egyelőre még csak javaslat
Az iparűzési adó csökkentése egyelőre csak javaslatként fogalmazódott meg a Nemzeti Versenyképességi Tanácsban. Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozata szerint nem fognak döntést hozni a települések vezetői és lakosai véleményének megkérdezése nélkül. Hozzátette, a főváros vezetőivel is egyeztetnek, és az sem zárható ki, hogy végül nem valósul meg a javaslat.
„A helyi iparűzési adó változtatásával nem biztos, hogy egyáltalán lenne kiesés az önkormányzatoknál, hiszen a versenyképesség javulása hozhat annyi többletbevételt, amibe belefér az adó átalakítása” – mondta Varga.
Ne mást tegyen bűnbakká
A Karácsony által meghirdetett hidegháborúra Tarlós István volt főpolgármester is reagált a Hír TV-ben. Azt mondta, egy főpolgármesternek megvannak a törvényben foglalt feladatai, és ha ezeket valamilyen okból nem tudja ellátni, akkor nem az a megoldás, hogy a miniszterelnököt teszi bűnbakká, majd tőle várja a helyzet megoldását. Felidézte, neki is meg kellett küzdenie bizonyos forrásokért és jogszabályokért. „Az pedig nem működik, hogy csak kérek, harc helyett pedig fenyegetőzök” – fogalmazott Tarlós.
Folyamatos csatározásra készül
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, a Karácsony által meghirdetett politikai hidegháború azt jelenti, hogy a főpolgármester az elkövetkező években folyamatos csatározásra rendezkedik be, és ott fogja akadályozni a kormány tevékenységét, ahol csak lehet, és ahol csak tudja.
Hozzátette, ez a taktikázás jól beleillik Karácsony eddig felmutatott politikai teljesítményébe.
„Pár hónappal korábban a Népszava írt arról, hogy a kormány el akarja venni az uniós forrásokat Budapesttől. Akkor Karácsony berohant a televízióstúdiókba, és hasonló stílusban és hangnemben kommunikált a kormány ellen” – mondta Deák. Hozzátette, hamar kiderült, hogy a napilap téves információkat közölt.
„Most is hasonló szituáció állt elő: a kormány bemutatott egy javaslatot, és Karácsony elfogadhatatlan hangnemben támadta azt, teljesen indokolatlanul, hiszen mind Fürjes Balázs államtitkár, mind a kormányzati szereplők számos alkalommal megerősítették, nem céljuk Budapest büntetése, a kormány tárgyalást és együttműködést szeretne” – mondta Deák.
Véleménye szerint ez a mesterségesen generált konfliktus a főpolgármester részéről egy tudatos politikai kampány része, hiszen tudja, hogy nagy újdonságokat nem képes megvalósítani Budapesten.
Demszky Gábor példáját akarja követni
Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Központ elemzője szerint Karácsony Demszky Gábor volt főpolgármester példáját akarja követni. Hozzátette, a főpolgármester szemmel láthatóan abban reménykedik, hogy miután Demszkynek 1998 és 2002 között jelentősen sikerült leamortizálnia az első Orbán-kormány tekintélyét, különösen a fővárosban, akkor ez neki is sikerülni fog.
Nagy szerint Karácsony abban reménykedik, hogy amennyiben a kormány túlságosan megrövidíti a Fővárosi Önkormányzatot, akkor majd Demszkyhez hasonlóan eredményes kommunikációt tud folytatni a kormány ellen.
„Ha az iparűzési adót jelentősen lecsökkentik, az súlyosan érinti nemcsak a budapesti, hanem a kormánypárti települések önkormányzatait is, főként azokat, amelyek bevétele jelentős mértékben az iparűzési adóból származik” – mondta Nagy. Hozzátette, ha az önkormányzattól elvonják az iparűzési adó jelentős részét, akkor a kormánynak ki kell találnia valamilyen kompenzációs formát.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az önkormányzati finanszírozás napjainkban jóval központosítottabb, mint az 1990-es években volt. A szolidaritási alap értelmében, az adóerő-vizsgálat eredményként a gazdagabb települések önkormányzatától jóval nagyobb összeget vonnak el a szegényebb önkormányzatok javára. „Ezenkívül a hitelfelvételhez a kormány hozzájárulása szükséges” – mondta Nagy.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
