Dél-Korea: sokk, pánik, tüntetések Tilajcsík Dóra2024. 12. 03., k – 18:54
Dél-Koreában évtizedek óta nem látott válság robbant ki, miután Jun Szogjol elnök 1979/1980 óta először hadiállapotot hirdetett az országban – a lépése azonnal tüntetéseket váltott ki az ország parlamentjének közelében.
Dél-Koreában utoljára 1979-ben hirdettek statáriumot, amikor Pak Csong-hit, az országot 18 évig vezető katonai diktátort saját titkosszolgálatának vezetője meggyilkolta. Amióta a diktatúra bukása után Dél-Korea 1987-ben parlamenti demokráciává vált, soha nem alkalmazták. Jun tévébeszédében azt mondta, hogy a „államellenes erők” jelentette fenyegetés miatt hadiállapotot rendel el. A hadiállapot értelmében a hadsereg többlethatalmat kap, és felfüggeszthetik a jogállami intézmények működését. Betiltották a politikai pártok működését és felfüggesztették a sajtószabadságot is.
Béna kacsa az elnök?
Jun Szogjol az áprilisi dél-koreai törvényhozási választások óta, amikor az ellenzék elsöprő győzelmet aratott, béna kacsává vált. Kormánya azóta nem tudta elfogadni a törvényjavaslatait, az elnök viszont sorra megvétózta az ellenzéki többség által elfogadott törvényjavaslatokat, így patthelyzet alakult ki az országban.
A választók körében is visszaesett Jun népszerűsége; több politikai és korrupciós botrányba keveredett. Az elnöknek részvényárfolyam-manipulációval kapcsolatos vádakkal és a felesége luxuscikkeinek eredetét firtató kérdésekkel kellett szembenéznie, éppen a múlt hónapban volt kénytelen bocsánatot kérni a televízióban, mondván, hogy felállít egy hivatalt, amely felügyeli a First Lady ténykedését. Elutasította azonban a szélesebb körű vagy független vizsgálatot, amelyet az ellenzéki pártok követeltek.
Politikai ellenállás
A politikai ellenzék felszólította a lakosságot, hogy gyűljenek össze tiltakozásul a parlament előtt – a békés tömegtüntetések gyakoriak Dél-Koreában, és már korábban is eredményesnek bizonyultak a kormányok leváltásában. Az ellenzéki Demokrata Párt kedd este azonnal felszólította valamennyi törvényhozóját, hogy gyűljön össze a nemzetgyűlés előtt.
A dél-koreai törvények értelmében a kormánynak fel kell oldania a hadiállapotot, ha a parlament többsége ezt szavazással követeli. Ugyanez a törvény azt is megtiltja, hogy a hadiállapotra hivatkozva letartóztassák a törvényhozókat. Önmagában alkotmányellenesnek tűnik, hogy a rendőrségi buszokat barikádként a törvényhozás elé állították, hogy megakadályozzák a törvényhozókat abban, hogy belépjenek az épületbe. A hadiállapot bevezetésére zuhanni kezdett a dél-koreai deviza, valamint a dél-koreai részvények értéke, ahogy a piac pánikba esett.
Sokkolt lakosság
Szöul utcáin egyelőre nem lehet látni katonákat – mondta a BBC-nek a dél-koreai fővárosból John Nilsson-Wright, a Cambridge Egyetem docense. Közölte, hogy a helyiek teljesen döbbenten állnak az elnök bejelentése előtt, és „az utcák teljesen normálisnak tűnnek”.
A Korea Herald szerint az emberek értetlenkedve fogadták a hírt, és nem értik, hogy arra pontosan miért is volt szükség, és az hogyan fogja befolyásolni az életüket. A lap cikke szerint visszatérő kérdés a közösségi oldalakon, hogy „holnap menjek-e be dolgozni”, és „minden le van-e zárva”. A zavart csak fokozta, hogy a kormányzati tisztségviselők sem tisztázták, hogy pontosan mi is történik. Az Al-Dzsazíra szöuli tudósítója közölte, hogy „sokkban vagyunk a fejleményektől”, és mindenki azt próbálja kideríteni, hogy az mit jelent a mindennapi életben.
(Naph., Tlx)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
