2004. december 5-én tartották az anyaországban azt a kettős állampolgárságról szóló referendumot, amely a baloldali pártpolitikai hangulatkeltés és intrikák eredményeképpen sikertelen volt. Bár az „igenek” győztek, túl kevesen járultak az urnákhoz. A határokon túl sokan úgy élték meg a referendum végkifejletét, mint az Anyaország elutasítását.
A Magyarok Világszövetsége aláírásgyűjtéssel próbálta napirendre tűzni a határon túli magyarok kedvezményes honosításának ügyét. Ez a megfelelő számú szignó begyűjtése okán sikerült is. A javaslat azonban szinte azonnal politikai eszközzé vált a baloldali-liberális magyar kormányzat kezében.
Népszavazást írtak ki 2004. december 5-re, és elindult a kampány. Gyurcsány Ferenc és az akkori SZDSZ olyan kampányt indított a határon túli magyarok ellen, amire addig nem volt példa. Teljesen nyíltan azzal érveltek, hogy a határon túli magyarok elveszik az anyaországi állampolgárok munkáját és jóléti juttatásait. Sőt, egyenesen katasztrofális gazdasági következményekkel riogattak, tömegesen Magyarországra érkező felvidékieket és erélyieket vizionáltak. Ugyanez a baloldali-liberális magyar politikum évekkel később a migránsok ellenőrizetlen beengedésének legnagyobb szószólóivá váltak.
A Fidesz és a politikai jobboldal támogatta a kedvezményes honosítás ügyét
„Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a magyar nemzethez tartozó, nem Magyarországon élő személyek kedvezményesen honosíthatók legyenek?” – ez a kérdés szerepel a népszavazás szavazólapján.
A népszavazás lélektani törést okozott Magyarország és a határokon kívül rekedt nemzetrészek között. Ennek oka, hogy rendkívül szűk többséggel győztek csak az igenek (51,57 százalékkal), de ráadásul a választásra jogosultak 37,39 százaléka járult csak az urnákhoz. Az érvényességi küszöb pedig 50 százalékos volt.
Hat évet kellett várni a lesújtó eredmény ellensúlyozására. 2010-ben Orbán Viktor kormánya az új magyar alaptörvényben rögzítette, hogy a magyar állam felelősséggel tartozik a határon túl élő magyarokért, majd létrehozta a kedvezményes honosítási eljárás intézményét, amelynek lehetőségével már több mint 1,1 millió határon túli magyar él.
A törvényre reagálva az I. Fico-kormány módosította a szlovák állampolgársági törvény, és alkotmánysértő módon ma is megfosszák azokat a szlovákiai lakosokat állampolgárságuktól, akik felveszik egy másik ország állampolgárságát is úgy, hogy ott nem rendelkeznek bejelentett lakcímmel. Magyarul: a módosítást azt célozta, hogy elrettentsék a felvidéki magyarságot attól, hogy tömegesen élni akarjon a magyar kedvezményes honosítás lehetőségével.
A szlovák kormány ma is ragaszkodik az állampolgársági törvény mai formájához. Annak ellenére, hogy a magyar és szlovák kormány kapcsolatai ma nem csak kiemelkedőek, de stratégiai szintűek is. Előrelépés tehát ebben a kérdésben Szlovákiában továbbra sincs. Hacsak azt nem tekintjük annak, hogy egy másik, több évtizeddel ezelőtt bevezetett, elavult állampolgársági passzus megszüntetésekor pár héttel ezelőtt a belügyminiszter azt találta mondani, hogy „alkotmányellenes megfosztani bárkit a szlovák állampolgárságától”. Ennek a mondatnak azóta sem volt politikai következménye.
A teljes képhez hozzátartozik, a magyarországi ellenzék körében továbbra is vannak, akik a határon túli magyarok elleni hergelésre építenek politikai tőkét. Az egyik ilyen politikus Vadai Ágnes, aki Gyurcsány Ferenc mai pártjában, a Demokratikus Koalícióban politizál. Nem mellesleg nemrég a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnökévé választották. Ez a politikai szervezet köszönhetően a liberális-atlantista többségének nemrég az eszkaláció jegyében azt javasolta, hogy a NATO (!) adjon át Moszkva támadására is alkalmas rakétákat Ukrajnának.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Demokrata.hu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
