Ahogy azt jósoltuk, valóban Európa első radikáljobbos miniszterelnöke jöhet Dániában. Ha ez megvalósul, akkor a skandináv ország lehet az első állam, amely gátat szab a schengeni határtalanságnak.
Bár a múlt hét csütörtökön megtartott dániai szavazáson az eddigi kormányzó szociáldemokraták kapták a legtöbb voksot (26,4 százalék), azonban a velük szemben álló jobboldali ellenzék pártjaira ennél sokkal többen szavaztak. Ennek megfelelően Helle Thorning-Schmidt, még aznap éjszaka elismerte vereségét, s közölte: nemcsak a kormányfői tisztségről, hanem a szociáldemokrata pártelnöki posztjáról is lemond.
A „gond” azonban csak most kezdődik, ugyanis a törvényhozás második legerősebb pártja a jobboldali radikális Dán Néppárt (DF), és elviekben a kormányalakításra a DF-et kell felkérnie az uralkodónak. Ám még a fejlett nyugati demokrácia is bármikor képes szembemenni a társadalom elvárásaival, így II. Margit nem a Néppártnak (21 százalék), hanem a harmadik helyezett jobbközép liberális pártnak, a Venstrenek (19,5 százalék) adta a kormányalakítási megbízást.
Azonban Lars Lokke Rasmussen, a liberálisok vezetője, az egykori kormányfő jelezte, hogy az euroszkeptikus Dán Néppárt lehet a legvalószínűbb koalíciós partner.
A liberálisok az elmúlt 25 év leggyengébb eredményét érték el a csütörtöki választásokon, majd a hét végén nem sikerült többségi koalíciót összehozniuk a velük egy táborba tartozó három jobbközép párttal, köztük a DF-fel, velük ellentétben a Néppárt – amely brit típusú népszavazást szeretne kierőszakolni Dánia európai uniós tagságának fenntartásáról – húszéves történetének legjobb választási eredményét produkálta.
A radikálisok már korábban leszögezték, nem kívánják vezetni a koalíciós tárgyalásokat, s egyáltalán óvakodnak attól is, hogy csatlakozzanak egy kormányhoz, ha az alámoshatja támogatottságukat. Hétfőn azonban ennél kedvezőbb hangot ütöttek meg.
Nagyon is tudatában vagyok annak, hogy a liberálisok nem a legjobb választásukon vannak túl – mondta az újságíróknak Rasmussen, miután II. Margit dán királynő megbízást adott neki egy kisebbségi kormány megalakítására. Számomra a legalapvetőbb, hogy meghalljam a választások üzenetét, ami nem más, mint hogy javítani kell a jóléti állam legalapvetőbb területein – mondta.
Ez azért érdekes és sokat sejtető kijelentés, mert a jóléti kiadások növelése a néppárt egyik fontos követelése, ugyanakkor ellenkezik a liberálisok ígéreteivel. Most mégis kénytelenek tárgyalni erről.
Azonban fontos külpolitikai vetülete is lenne a DF kormányra jutásának, hiszen a radikális párt ragaszkodik a a tényleges határellenőrzéshez és a bevándorlás korlátozásához, ami egy EU-s ország esetében a schengeni határok lezárását eredményezné.
Vezetőjük, Kristian Thulesen Dahl hétfőn azt mondta, nem félnek kormányzati felelősséget vállalni, de az új kormány programja kulcskérdés pártja számára.
Az elmúlt években mindkét párt a szociáldemokrata kormány ellenzékéhez tartozott, s amikor Rasmussen 2009 és 2011 között Dánia kormányfője volt, számíthatott a DF külső támogatására.
Mindenesetre elsőre furcsának tűnik, hogy az Európai Unió újraértelmezésének folyamata nem Angliából, vagy Németországból, hanem Dániából indul útjára, igaz, ha azt is hozzávesszük, hogy az északi ország egy évtizeden belül a szélenergiára támaszkodva függetlenné válhat a földgáztól és a kőolajtól, talán kijelenthetjük, Dánia előtt tényleg szép jövő áll.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
