Nemzetközi konferenciát rendezett június 11-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpontjának Vallás és Társadalom Kutatóintézete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézete, valamint a PPKE Hittudományi Kara.
Az esemény célja az volt, hogy interdiszciplináris megközelítésben vizsgálja az igazságos háború elméletét, valamint a vallás szerepét a természeti erőforrásokért vívott fegyveres konfliktusokban.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett konferencia meghívott előadói kiemelték: a háborúkkal szemben
A konferencia moderátora, Jancsó András, a PPKE oktatója, a Vallás és Társadalom Kutatóintézet munkatársa kiemelte: a tárgyalt témák nem csupán tudományos érdeklődésre tartanak számot, hanem komoly társadalmi és erkölcsi súllyal is bírnak. A rendezvény célja, hogy a teológia, filozófia és etika eszköztárával segítse a béketeremtés és igazságosság erkölcsi feltételeinek megértését – különös tekintettel a vallási közösségek szerepére.
A konferenciát Török Bernát, az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója, valamint Kuminetz Géza, a PPKE rektora nyitotta meg. Török Bernát hangsúlyozta: a háború erkölcsi megítélése, a vallás szerepe a konfliktusokban, és a fenntartható béke lehetősége korunk egyik legsürgetőbb kihívása. A természeti erőforrások – víz, föld, energia, ásványkincsek – körüli harcok gyakran vallási és etikai dimenzióval is bővülnek, így ezek kezelése újfajta politikai és társadalmi gondolkodást követel meg. Az NKE – a PPKE közösségével együtt vállalt – missziójának része, hogy valódi párbeszédet kínáljon az akadémiai szféra és az állam között.
Török Bernát felhívta a figyelmet az igazságos háború gondolatának római jogi és keresztény teológiai hagyományaira, különös tekintettel Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás tanításaira. Mint mondta, ez a jogi és erkölcsi keret ma is érvényes eszköz a fegyveres konfliktusok megítélésében – különösen, ha azok az emberi élet alapjául szolgáló természeti erőforrások körül bontakoznak ki.
Kuminetz Géza beszédében hangsúlyozta: a hidegháború után az igazságos háború témája egyre komplexebbé vált. A 20. század pápái elkötelezetten munkálkodtak a béke előmozdításán. Mint kifejtette,
Mint fogalmazott: „A háború erkölcsi kihívásai mögött olyan klasszikus etikai kérdések állnak, mint az igazságosság, az arányosság, az ártatlanok védelme, a szolidaritás és a teremtés védelme.” E gondolatok a katolikus tanítás legfrissebb dokumentumaiban is hangsúlyosak, és nélkülözhetetlenek a mai biztonsági kihívások kezelésében.
A nap főelőadójaként Michael Czerny SJ, az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma prefektusa tartott plenáris előadást. A bíboros több kontinensen végzett munkájára alapozva hangsúlyozta:
Czerny bíboros szerint a béke csak üres szó, ha nem a hitre, a szabadságra és az emberi méltóságra épül. Ahogy Szent Ágoston tanítja, még azok is, akik háborút viselnek, valamilyen módon békét keresnek – de a saját érdekeik szerint.
Rámutatott: az Egyház ugyan mindig szívesen részt vesz az igazságos háború és igazságos béke kérdésének megvitatásában, ám jobban érdekelt a szeretet és a testvériség hirdetésében. A bíboros emlékeztetett, az erőforrások igazságos, törvényes elosztása már az Ószövetségben is megjelenik. Bár törékenyek lehetnek, a jogi megállapodások szerepe kiemelt e kérdésben.
Éppen ezért az egyes ember szerepe kiemelt, hiszen ő győzi le rosszat önmagában és a közösségében egyaránt. A teremtett világban az ökológiai kérdések összeértek a társadalmi kérdésekkel, ezt mutatta be a bíboros egy kortárs hondurasi példa alapján. Juan Antonio Lópezt 2024-ben ölték meg.
Megölését a pápa is elítélte. A béke, az igazság és a közjó kérdése így érhet össze: a konfliktusok megoldásához ugyanis nem mindig elég a politika vagy a tőke által diktált jog.
A szabályozás természetesen elengedhetetlen, ám annak mindig a közösségért kell történnie, erre pedig
A gazdaságnak éppen ezért emberközpontú etikára van szüksége. A fogyasztás központba állítása a természetet csak nyersanyagnak tekinti, és elpusztítja, magával rántva a társadalmi értékeket is. Ezért társadalmi, lelki és kulturális átalakulásra van szükségünk az olcsó és halálos ideológiák helyett. Fel kell fedeznünk saját emberségünket és összekötöttségünket a hitben. Hiába sugallja nekünk a technológia, nem lehet minden az adat,
A tudományos konferencia további részében panelbeszélgetéseket tartottak, amelyeken a természeti erőforrások körül kibontakozó vallási konfliktusokat különböző tudományágak – jog, teológia, környezetetika – szemszögéből vizsgálták.
Felszólalt többek között Ujházi Lóránd, az NKE Eötvös József Kutatóközpontjának Vallás és Társadalom Kutatóintézete és a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézete vezetője, valamint Gájer László, a PPKE Hittudományi Karának egyetemi tanára.
A konferencia valódi találkozási ponttá vált különböző tudományágak, világnézetek és kultúrák között – mindez a közös emberi jövőért és a teremtett világ védelméért.
Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
