Az izraeli légvédelmi rendszer lokátorai váltják Magyarországon az elavult szovjet radarokat.
Nehéz lenne fontosságuk szerint rangsorolni a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program elemeit, ám az ukrajnai háború eddig tanulságai alapján az új, többfunkciós radarok beszerzése mindenképpen dobogós helyet kapna.
Az orosz vezérkari főnök, Valerij Geraszimov nevéhez fűződő „hibrid háborús” doktrína lényege, hogy a nem katonai és a harci elemek 4:1 arányban jelenjenek meg egy hadjáratban. A tábornok szavai szerint „célzott csapásokat kell mérni az ellenséges területek mélységében, szétrombolva a kritikus polgári és katonai infrastruktúrát.” Kétségtelen, hogy az orosz haderő pontosan ezt a doktrínát követi Ukrajnában: eddig már az ország energiaellátásának mintegy felét tette tönkre, nem beszélve a vízellátást, a vasutakat, a hidakat és az úthálózatot ért pusztításokról.
A hátország, a fontos energetikai és ipari létesítmények első számú hadászati célpontok lettek.
Így ezek megóvása a védelem legfontosabb feladata, ami viszont nem képzelhető el fejlett radarok nélkül. Ezért van óriási jelentősége a hamarosan rendszerbe álló izraeli eredetű harci eszközöknek.
Az Elta cég által fejlesztett, ELM-2084 MMR lokátorokat eredetileg
a Vaskupola-rendszer számára tervezték.
Az volt a feladatuk, hogy időben érzékeljék az Izrael felé kilőtt tüzérségi gránátokat, rakétákat, illetve bármilyen, a levegőből fenyegető légi járművet. Ez meglehetősen összetett és sok ellentmondást rejtő feladat volt, amit azonban az izraeli mérnököknek sikerült maradéktalanul megoldaniuk.
A 2007 februárjában született politikai döntést követően egy mindössze tízfős csapat kezdte a munkát, Danny Gold dandártábornok vezetésével. Az új védelmi rendszert állítólag először Golden Dome-nak akarták nevezni, de a tábornok tiltakozása miatt végül inkább Vaskupola (Iron Dome) lett. A fejlesztéséhez csupán két dologból volt kevés: időből és pénzből. Minél hamarabb és a lehető legkisebb költséggel kellett látványos eredményt produkálni. A hatékonyság mellett ugyanennyire fontos szempont a túlélőképesség. Vagyis az ellenség minél nehezebben tudja felderíteni a védelmi rendszer elemeit és megsemmisíteni azokat.
A fejlesztőknek teljesen új szemléletre volt szükségük, aminek kialakításában nyilván nagy segítséget jelentett az a több évtizednyi harc, amit az izraeli légierő folytatott, a szovjet segítséggel kiépített egyiptomi és szíriai rakétás légvédelmi rendszerekkel. Az egyik legnagyobb hibájuk ezeknek az volt, hogy minden elemet egymáshoz viszonylag közel kellett telepíteni. Így, ha sikerült bemérni egy felderítő vagy pláne egy tűzvezető radart, akkor
az egész rendszert egyszerre el lehetett pusztítani,
irányítóközpontostul, rakétaindítóstul.
A siker és a túlélés kulcsa tehát a mozgékonyság és a rendszer széttelepíthetősége lett. Ezért Gold tábornok mérnökei eleve olyan radarokban gondolkodtak, amelyeket viszonylag könnyen és gyorsan lehet egyik helyről a másikra vinni, és az egészet olyan hálózatba rendezni, amelynek részei minél távolabb lehetnek egymástól. A nagy újítás az volt, hogy a titkosított adatkapcsolat révén a radarok információit a több tíz kilométerre lévő irányítóközpontba lehet küldeni, ahonnan aztán ugyanilyen védetten, az ugyancsak széttelepített rakétaindítókhoz sugározzák. Így nagyjából egy 150 négyzetkilométeres területet tudnak oltalmazni.
Bár az ELM-2084-es radarok többféle változatban készülnek, mindegyik könnyen mozgatható. Ezekből, az eddigi információk alapján, a Magyar Honvédség az M-MMR és az F-MMR-t fogja rendszeresíteni. Az első egy kisebb antennával rendelkező változat, amit a gyártó egy kéttengelyes utánfutóra épít. A másik nagyobb méretű antennával rendelkezik és ezt már teherautóval lehet mozgatni. Az antenna mérete egyébként meghatározza a felderítési távolságot és azt is, hogy egyszerre hány célt képes követni.
???İsrail, 8 ELM-2084 çok görevli radar (MMR) sisteminin ilkini ??Çekya’ya teslim etti.
Hava hedefleri için 474 km, silah tespiti için ise 100 km’ye kadar menzile sahip olan ?radar 1100 hava hedefinin 3 boyutta hedef tespit, takip, sınıflandırma ve teşhisini yapabiliyor. pic.twitter.com/KnLUkgriCH — Defence and Technology (@SavunmaTekno) April 9, 2022
A nyilvános adatok szerint a legnagyobb felderítési távolság 475 kilométer és egy radar egyszerre akár 1100 célt is követni tud, több mint harminc kilométeres magasságig. Mindkét változat működhet úgy, hogy az antenna körbe forog és úgy is, hogy egy irányba rögzítik. A forgó antenna lényegében teljes, félgömbszerű lefedettséget biztosít, míg a rögzített nagyjából százhúsz fokos szektort figyel. Ezt leginkább tüzérségi felderítésre ajánlják. Ezért is szerepel a radarok nevében az MMR, vagyis a „több funkciós lokátor” elnevezés angol rövidítése, mert nemcsak a légi célok, hanem ágyúlövedékek, aknavető gránátok vagy sorozatvetők rakétáinak felderítésére is alkalmas.
A hírek szerint
a tizenegy darabból álló radarrendszer a magyar légvédelem mellett a szintén megújuló, nagy távolságú tüzérséget is segíti majd.
Az ELM-2028-asok például pontosan be tudják mérni, hogy egy ellenséges messzehordó ágyúval honnan lőttek. Ennek ismeretében pedig már zúdulhat is a válaszcsapás.
Légvédelmi feladatok esetén a radarok ugyancsak kulcsszerepet játszanak. Jelentős felderítési távolságuk révén időben riaszthatják a védelmet. Egyaránt képesek pontos céladatokkal ellátni mind a közepes, mind pedig a rövid hatótávolságú, légelhárító rakétákat.
A hamarosan érkező ELM-2084 lokátorok a már működő, RAT-31-DL típusú nagy hatósugarú felderítő radarokkal együtt, rendkívül korszerű légtérfigyelő rendszert hoznak létre. Ez az alapja annak a több rétegű légvédelemnek, amelynek megteremtése folyamatban van.
Ennek elemei úgy simulnak egymásra, mint a hagyma rétegei.
A legtávolabbi célokkal a Gripen vadászgépek pilótái harcolnak. Ők alkotják a rendszer legkülső rétegét. Utánuk következik az ugyancsak hamarosan rendszerbe álló, közepes hatótávolságú rakétarendszer, a NASAMS. Majd a közeli légvédelmet a Mistral rakéták és a tervekben szereplő Skyranger, harcjárművekre telepített, gépágyús egységek alkotják.
Az egészt pedig az Airbus SAMOC Légvédelmi Rakéta Műveleti Központ fogja össze, amelynek mind a telepített, mind pedig a konténeres verziója már befutott a Magyar Honvédséghez. Az új rendszer a meglévő és az új légvédelmi eszközökkel is kompatibilis. A SAMOC segítségével komplex légvédelmi műveleteket lehet irányítani, megtervezni úgy, hogy valós időben minden szükséges információ a rendelkezésre áll és az összes légvédelmi rendszert egyszerre tudják irányítani.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
