Bogár László: 1970-ben azt hittük, hogy ha egyszer a magát szocializmusnak nevező, brutális politikai kapitalizmus majd összeomlik, ezzel az emberi lét végre végleg maga mögött tudhatja a jakobinus és bolsevik terror e sötét abszurditását. A jelek szerint korai volt a reménykedésünk…
A demokrácia csúcsán: ütközet rendőrök és polgárok között az Egyesült Államokban – nytimes.com
Üres közhelyekben nem volt hiány a globális demokráciacsúcson, ahová több mint száz ország kapott meghívást, valamennyi európai uniós tagország is, kivéve Magyarországot. A csúcsértekezletet azzal a céllal hirdette meg az amerikai elnök, hogy nyílt és őszinte vita során tisztázzák a részvevők, mit és hogyan kellene tenni azért, hogy a demokrácia megerősödjön, mert aggodalomra ad okot az a nyilvánvaló tény, hogy a demokrácia egyre inkább meggyengülőben van ma világszerte.
Szorosan kapcsolódik ehhez három lényeges történés.
Az egyik, hogy két újabb kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az Európai Unióban, az egyik azért, mert a magyar jogrend nem kellő eréllyel lép fel a rasszizmus ellen, a másik pedig azért, mert bár az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben az LMBTIQ-személyek megkülönböztetésmentességhez és a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alapvető jogait, Magyarország érzékelhető módon nemcsak vonakodik e kötelezettségét végrehajtani, de „kihívó módon” újabb és újabb intézkedéseivel szembe megy az Európai Unió alapvető értékeivel. Legalább is ezt állítja értékelésében az Európai Bizottság.
A második történés, hogy az Európai Bíróság főtanácsnoki előzetes állásfoglalásában megalapozottnak tartja, hogy az Európai Bizottság akár az európai uniós támogatások forrásainak megvonásával és/vagy visszatartásával figyelmeztesse azokat a tagországokat, amelyekben csorbulnak az emberi szabadságjogok, illetve azok az alapértékek, amelyeket az Európai Unió döntő fontosságúnak tart.
Végül a harmadik történés, hogy az Európa Parlament elnöke vitára bocsátotta egy EB biztos indítványát, amely számos, elég jelentős, az egész európai kultúra alapértékeit érintő javaslatot tett. Olyanokat, mint hogy a gendersemlegesség elmélyítése érdekében a hétköznapi nyelvhasználat során meg kell szüntetni a nemek közötti minden megkülönböztetést, tilos lenne az egyes nyelvekben meglévő hímnem-nőnem szerinti megkülönböztetés is.
Sőt, tilos lenne a karácsony szó használata is.
Hisz az kirekesztő.
Rasszista megnyilvánulás.
Amint a Mária név Bibliára utaló használata is.
Mindennek nyomán érdemes talán kicsit eltöprengenünk arról, hogy egyáltalán minek is lássuk azt a valamit, amit a demokrácia szóval szokás illetni, hogy ezek az itt felsorolt történések miként kapcsolódnak ennek a demokrácia elnevezésű valaminek a mai állapotához. Elsőként talán vegyük szemügyre azt a tényt, hogy a világ országainak fele és az összes európai uniós tagország meghívást kapott a globális demokráciacsúcsra, csak Magyarország nem. A kezdeményezők szerint a csúcs alapvető célja, hogy a különböző, demokráciával kapcsolatos véleményeket egyeztesse annak érdekében, hogy a világ egészében újra uralkodóvá váljon mindaz, amit demokráciának nevezünk.
Az, hogy Magyarország nem kapott meghívást, bár semmilyen indoklás ezzel kapcsolatban nem hangzott el, arra utal, hogy a kezdeményezők „demokratikusan” úgy döntöttek, hogy Magyarország arra sem érdemes, hogy egyáltalán jelen lehessen, és véleményét kifejthesse a demokrácia értelmezéséről és mai állásáról.
Mindez egyértelművé teszi azt, hogy a szervezők demokráciaértelmezésének „toleranciasávja” lényegében nulla.
Hiszen számukra a demokrácia, a „demokratikus vita” azt jelenti, hogy e „vita” keretében mindenki kifejti, hogy tökéletesen egyetért azzal, ami az előterjesztésben szerepel.
E megközelítés történelmi előképeinek, a jakobinus és bolsevik terrornak a korszakában evidens volt.
De az azért eléggé orwelli fordulat, hogy a magát a világdemokrácia legfőbb védelmezőjeként és annak mintaországaként feltüntetni igyekvő Amerikai Egyesült Államok ezt így tartja helyénvalónak.
Ez a valóban drámai fordulat egyértelműen jelzi, hogy maga a demokrácia a megvalósult abszurditás, hogy a nép soha nem volt, ma sincs, és nem is lesz uralmon. Viszont kiváló hivatkozási alap ahhoz, hogy a „népuralom” fogalmát ürügyül használják arra, hogy a néppel szemben bármit megtehessenek. Gomulka lengyel pártfőtitkár logikája ez.
Ő azzal az indokkal adta ki a tűzparancsot, belelövetve saját népébe, hogy a munkásosztály hatalmát mindenkivel szemben megvédjük.
Ha kell magával a munkásosztállyal szemben is.
Akkor, 1970-ben azt hittük, hogy ha egyszer a magát szocializmusnak nevező, brutális politikai kapitalizmus majd összeomlik, ezzel az emberi lét végre végleg maga mögött tudhatja a jakobinus és bolsevik terror e sötét abszurditását. A jelek szerint korai volt a reménykedésünk, az emberiség most még e két sötét korszak által meghatározott mintázatoknál is végzetesebb terror örvényeiben látszik elsüllyedni.
Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a világ „nem létező” urainak egyre inkább fogytán van az ideje és a türelme. Minden eddig elképzelhetőnél jobban felgyorsítani igyekeznek a család, a nemzet és a nagykultúrák, esetünkben az európai keresztény fehér ember elemi önazonossága alappilléreinek a szétrombolását. És a gyorsított ütemű végfelszámolás során egyre inkább útban van minden és mindenki, aki és ami még képes lehet, ha megállítani nem is, de legalább lassítani e rombolást.
Bogár László – mtva
Ami most zajlik, az az európai keresztény fehér ember maradékának öngyilkossága, az önfelszámolás utolsó fázisa.
Én már nem nagyon hiszek ennek a visszafordíthatóságában, hogy stílszerűen fejezzem ki magam, ez a „point of no return”. Ám a még úgy ahogy életben lévő egészséges lélek nem szűnhet meg az utolsó pillanatig küzdeni e végső pusztulás ellen, ezt kell tennünk nekünk magyaroknak is.
Bogár László közgazdász
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
