Csóti György a felvidéki politikáról: Tudni kell egymás között kompromisszumokat kötni

Csóti György a felvidéki politikáról: Tudni kell egymás között kompromisszumokat kötni

Csóti Györgyöt a Kisebbségi Jogvédő Intézet nyári egyeteméről és a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetéről kérdeztük.

A járványhelyzet miatt idén is online formában rendezik meg a Kisebbségvédelem Európában Nyári Egyetemet. Mit jelent ez pontosan a gyakorlatban?

Mindenki otthon ül a képernyő előtt, és a virtuális térben folyik minden. Az előadások, a kérdések, az interaktív foglalkozások egyaránt.

Minden teljes értékű, olyan, mint a fizikai együttlét során. Egy dolog hiányzik: a személyes beszélgetések a szünetekben,

nincs közös étkezés és sörözés, borozás az esti órákban. De lehet például chat-en üzenni egymásnak a Zoom rendszerben. Tehát tartalmilag egyenértékű a valós térben folyó oktatással.

Milyen témákra fókuszál az idei nyári egyetem? Kiknek a jelentkezésére számítanak?

Idén az Európa Tanács kisebbségvédelmi tevékenysége lesz a kiemelt téma, miután májustól decemberig Magyarország az intézmény soros elnöke. A prioritások között első helyen szerepel az őshonos nemzeti kisebbségek jogvédelme.

Széleskörűen foglalkozunk emellett a nemzetközi fórumokon lehetséges kisebbségvédelmi jogérvényesítés lehetőségeivel. Bemutatjuk a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kisebbségi Jogvédő Intézet tevékenységét. Külhoni ügyvéd partnereink beszámolnak az általuk képviselt peres ügyek sorsáról, sikerekről és kudarcokról. Szombaton a hallgatók is lehetőséget kapnak rövid prezentációk megtartására.

Az online nyári egyetemre július 14. és 17. között kerül sor, és június 15-ig várjuk fiatal külhoni joghallgatók, PhD-jelöltek, kezdő jogászok és ügyvédek, valamint civil jogvédők jelentkezését.

Hírdetés

A téma iránt érdeklődő, más szakterületen tanuló felsőfokú intézményben tanulók jelentkezését is elfogadjuk. Feltételek és az órarend a honlapunkon találhatók.

Eltérően alakult az elmúlt egy évben a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzete. Az RMDSZ kormányra került, Kárpátalján azonban tovább fokozódott az ukrán nemzetállam nyomása. Hogyan értékeli a folyamatokat?

Az RMDSZ viszonylag jó választási eredménye és kormányra kerülése önmagában dicséretes és jó dolog. Ugyanakkor tanulni kellene végre a múlt hibáiból, levonni azt a következtetést, hogy a kis lépések taktikája a Kárpát-medencében nem vezet sehova.

Határozottan és következetesen kell megkérni a kormányzásban való részvétel árát. Bár ez is lépésekben történhet, de nagy lépésekben, és a teljesítés nem maradhat el.

Az ugyanis a koalíció végét kell jelentse. Bízom abban, hogy az RMDSZ most ilyen úton halad.

Ami a Kárpátalján történik, az katasztrofális, a XXI. század Európájának szégyene. A sovinizmus áthatja az ukrán társadalom egészét, a szélsőséges alsó rétegektől kezdve egészen a kijevi politikai „elitig”. A csendes többség, a középosztály meghatározó része, nyilván nem ért ezzel egyet, de hallgat.

Sajnos a nemzetközi politikai közvélemény, az Európai Uniótól kezdve a NATO-ig, szőnyeg alá söpri a kisebbségbe kényszerített ukrajnai őshonos nemzeti közösségek ügyét.

 A budapesti magyar külpolitika nehéz helyzetben van.

A Felvidéken a 2020-as választási kudarc után elindult a magyar pártok egyesülése. Milyennek látja a formálódó Szövetség esélyeit?

Jónak ítélem meg az esélyeket, ha jól élnek vele. A puding próbája az evés, mondja az angol. A politikai program próbája a végrehajtás.

Ha a teljes felvidéki magyar politikusi kör, vagy annak legalább a túlnyomó többsége, abból indul ki, hogy széleskörű összefogással minden sikerülhet, megosztottságban pedig minden elveszik, akkor sikereket fognak elérni.

Tudni kell egymás között kompromisszumot kötni. Az egész Kárpát-medencében, így a Felvidéken is érvényesülnie kell a legfontosabb alapelvnek: minden magyar felelős minden magyarért. Az elsődleges cél a parlamenti képviselet visszaszerzése és az önkormányzatokban való minél nagyobb arányú részvétel. Ezáltal lehet siker reményével felvenni a harcot a megmaradás alapfeltételének biztosítására. Ez pedig az anyanyelv korlátlan használata az élet minden területén, a születéstől a halálig. Ez után jöhetnek a magasabb célok, a teljes állampolgári egyenlőség kivívásának fokozatai.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »