A jegybanki alapkamat már évek óta alacsony, így a bankbetétek egy ideje már nem kecsegtetnek túl magas kamattal. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016 januárjában 1 százalék alá csökkent az átlagos betétikamat-szint, 2017 júniusában pedig átlagosan 0,4 százalékot adtak a bankok az ügyfeleknek. Két és fél évvel ezelőtt még 2,98 százalékos reálkamatot is elérhettünk a betétünkkel az alacsony inflációnak köszönhetően, tavaly szeptember óta viszont az infláció meghaladja az átlagos betéti kamat mértékét.
A fogyasztói árindex trendszerű növekedésével a reálkamat tovább csökkent. Ez év februárjában és márciusában a 2 százalékot is meghaladta egy átlagos betét értékének a vesztesége, akár 2,4, illetve 2,3 százalékot bukhattunk. Nem csoda, hogy az éven belül lekötött betétek népszerűsége 59 százalékkal esett 2015 januárja óta, akkor 606 milliárd forintot tettek ezekbe a termékekbe, szemben a 2017. júliusi 248 milliárd forinttal. Az éven túli lekötések népszerűsége is csökkent, azonban ezekbe jelentősen kevesebb pénzt fektetnek, igaz, a hosszabb futamidő miatt aránylag nagy állományt jelentenek. A területen nem változnak trendszerűen a megtakarítási szokások.
Forrás: Shutterstock
Kiugróan teljesítenek viszont a látra szóló betétek, 2015. január óta 70 százalékkal nőtt az ezekbe áramló pénz összege. Ez részben a növekvő bérek számlájára írható, sokan viszont azért nem kötik le a pénzüket, mert a bank olyan alacsony kamatot kínál, amely mellett már többet ér a pénzösszegek szabad felhasználhatósága. A látra szóló és a rövid futamidejű lekötött kamatok között sincs jelentős különbség, így sokan inkább nem is foglalkoznak a pénzük lekötésével.
Anomália figyelhető meg, hiába van ugyanis negatív reálkamat, a betétek összállománya nem csökken érdemben. „Megcáfolhatjuk a tankönyvi példát: a negatív reálkamatnak a fogyasztást kellene ösztönöznie, ez azonban nem történik így egyelőre” – fejtette ki a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az irracionális viselkedés egyik oka az lehet, hogy a megtakarítások arányát növelik a betétesek, hogy ne veszítsen a pénzük az értékéből. Ez viszont csak kevesekre lehet jellemző, mivel ez magas szintű pénzügyi tudatosságot feltételez. Valószínűbb, hogy az alacsony kamatkörnyezet miatt sokan hitelt szeretnének felvenni ingatlanvásárlásra, ehhez viszont önerőt kell összegyűjteniük. Ez utóbbit támaszthatja alá, hogy a teljes betéti állomány az alacsony kamatok ellenére tovább növekedett az elmúlt két és fél évben.
Amikor az összegyűjtött önerőt ingatlanba fektetik, illetve a lakosság érzékeli a megtakarítások értékének csökkenését, akkor majd jelentősen eshet a betéti állomány is, egyúttal (az ingatlanpiac felpörgése mellett) a fogyasztás is felfuthat.
A megtakarítási ráta egyébként 2015 óta (ekkor 9,8 százalék volt) csökken a KSH adatai alapján, a jegybanki előrejelzés szerint 2019-re már csupán 6,7 százalékos lesz. Ez viszont a betétek korábban nem látott visszaesésével is járhat, hiszen a jelentős reálkamat arra késztetheti a lakosságot, hogy más típusú megtakarítási forma után nézzen. A tőzsdei befektetések azonban várhatóan nem lesznek népszerűek, ami a brókerbotrányoknak tudható be. Az inflációkövető, fix hozam viszont kecsegtető, így nem kizárt, hogy jelentős összegek áramolhatnak a Prémium Magyar Államkötvényekbe.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
