Fiala János, a KeljFelJancsi műsorvezetője Csintalan Sándorral és Budaházy Györggyel is készített interjút, ezekből szemezgetett a Mandiner.
Május harmadikán került fel a KeljFelJancsi YouTube-csatornájára Fiala János Csintalan Sándorral készült interjúja. A beszélgetés apropója: Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a Hunnia-per vádlottjainak, ezáltal Budaházy Györgynek is.
A vádirat szerint Budaházy 2007 elején azzal a céllal hozta létre a Hunnia Mozgalmat, hogy honatyák elleni támadásokkal, megfélemlítésével befolyásolják a parlamenti döntéseket. Az első támadást 2007-ben, Kóka János, Hiller István ellen hajtották végre a csoport „katonai szárnyának” tekintett Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg tagjai. Ebben az időben történt Csintalan bántalmazása. A csoport ezek után újabb Molotov-koktélos támadásokat intézett más politikusok ingatlanjai, illetve pártirodák és szórakozóhelyek ellen.
A videó ott indul, hogy az egykori KISZ-titkár, műsorvezető nem emlékezett arra, mikor történt pontosan a támadás. (Fiala segített neki: 2007. december 11-én.) "Nekem nem ez ragadt meg a fejemben, hanem az, amikor a támadás után voltam egy könyvboltban, tulajdonképpen jöttem onnan kifele, mikor megállított két idős hölgy, mélyen a szemembe néztek és azt mondták: Csintalan úr, sok volt a paradicsom, nagyon. És jól kiröhögtek.”
Majd elmesélte, miként emlékezik vissza a támadásra, és hogy mit mondott Gajdics Ottónak, amikor ezzel hívta fel: „Elkaptak a g*cik.”
Csintalan: az úgynevezett hazafiak = nácik
Honnan ez a unszimpátia Csintalan és Budaházyék között? – érdeklődött Fiala. Szóba is került rögtön a Lelkiismeret ’88 nevű csoport, amelynek tevékenységére mind a ketten felfigyeltek. Fiala kereste őket, még az EchoTV-s időkben, Csintalan viszont nem. „Olvastam kiadványaikat, elmondtam az ezekkel kapcsolatos véleményemet.” – mondta az egykori televíziós. Úgy kerültem velük kapcsolatba, hogy Budaházy és Toroczkai László feljelentettek rágalmazásért. Mert „én például a tévészékház ostromát kifejezetten provokatív, fasiszta, náci tombolásnak tartottam. Így akadtunk össze. A másik dolog pedig, amivel kihúztam a gyufát, az a Simon Pereznek tulajdonított előadás volt, amelyben Perez elvileg azt mondta, hogy fölvásárolták Magyarországot. Ettől a mai napig hisztériás vagyok” – fűzte hozzá Csintalan.
Hogy mivel érdemelte ki a verést a HírTV egykori műsorvezetője, arra nem tudott választ adni Fialának.
A korábbi szocialista politikusnak kellemetlen minderről értekeznie. Leginkább az elfojtás van, fogalmazott. De. „Mindennek van egy szélesebb kontextusa. Személyes érintettségem okán erős gátlásokkal küzdők, amikor erről beszélek. Nóra lányom diszkós volt ekkortájt, zenélt, éjszakánként pedig hívogattak telefonon, hogy most b*ssza a lányodat harminckét kan cigány, te büdös f*szszopó zsidó. Vagy, mikor kihoztak a kórházból. Árpád hídon megyünk, csörög a telefon. Mire a vonal másik végén: na menjél sötét öltönyt venni, öltözz fel rendesen, mert a palesztinok most vágják a gyermeked torkát” – emlékezett vissza.
Hogy volt-e egyértelmű bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a tárgyalóteremben ülők voltak-e a tényleges támadók, Csintalan úgy felelt:
Majd megjegyezte: a tárgyalásokon ott volt jómaga is, de igazi szembesítés nem történt. „Csuklyában voltak, János.” Egy dolgot azonban bán a korábbi műsorvezető. Mégpedig, „hogy ezt a viadalt, amely ezek a nácik és köztem zajlott, nem elég nyilvánosan pertraktáltam. Erről beszélni kellett volna”. „Ennek a társadalomnak járt volna, hogy tudja: mi történt. Ez a tizennégy esztendő azt eredményezte, hogy senki semmire nem emlékszik. Csak az elkövetők, meg talán a nyomozóhatóság egy része.”
Nem tud megbocsátani
Négy év, míg meggyanúsítottak valakit az ügyében. Tizennégy esztendő, amíg nem jutott el a Hunnia-ügy a jogerős ítéletig. Mi tartott idáig, sok vagy kevés? – érdeklődött Fiala. Mire Csintalan a következő fejtegetésbe kezdett: neki magas rangú rendőri vezetők azt a magyarázatot adták minderre, hogy az intézményrendszeren és az apparátuson belül is nagy és komoly politikai ellenállás történt.
Az egykori KISZ-titkár egyébiránt annyiban érezte magáénak a Hunnia-pert, hogy ahogy elkapták Budaházyékat, meg is szűntek a terrorakciók, illetve „szofisztikáltabb lett ezeknek a politikai erőknek a retorikája”. Ugyanakkor – fűzte hozzá a beszélgetés végéhez közeledve – a kegyelmi döntéssel azt érték el, hogy ennek a történetnek nem lesz se vége, se hossza.
Nem is tud megbocsájtani Novák Katalinnak.
Budaházy: Csintalan bántalmazása súlytalan ügy volt a vádiratban
Hat nappal később, május hatodikán került fel a KeljFelJancsi YouTube-csatornájára Fiala János Budaházy Györggyel készült interjúja. Ám ez a beszélgetés egészen más keretek, szabályok között zajlott.
2010 októberében a HírTV arról számolt be, hogy a birtokukba jutott dokumentumok szerint Csintalant több hétig követték, mielőtt megtámadták volna. A vallomásokból kiderült: Budaházy bízta meg T. Csabát az akciók végrehajtásával, hogy bosszút álljon, mert a műsorvezető korábban ügynöknek, provokátornak titulálta Budaházyt – vetette fel Fiala. Budaházy a következőképpen reagált:
Később emlékeztetett: az egykori műsorvezető bántalmazói leírták, miért támadták meg. A dokumentumban az állt, hogy Csintalan a jelen politikai elit tipikus figurája, minden pártnak volt már tagja, bűnözőkkel tart kapcsolatot, „és ha emlékeim nem csalnak, még az is benne van abban a közleményben, hogy az ilyenek lopták szét az országot. Ezek voltak az okok – úgymond –, akik valamiért megverték a HírTV munkatársát”.
„Ehhez képest engem azért ítéltek el, mert én személyes okból verettem meg a műsorvezetőt, mert leidiótázott engem – folytatta Budaházy. – Igen, volt perem vele. Toroczkai Lászlóval. Ez nyilvános dolog volt, ezáltal könnyű volt ehhez kapcsolni mindent. Csakhogy a támadás utáni közleményekben miért nincs utalás személyemre?! Vélhetően azért, mert akik megverték Csintalant, azoknak saját bevallásuk szerint semmiféle kapcsolata sincs azzal, amiért engem elítéltek.”
Budaházy a KISZ-titkárnak: nyugodjon meg!
Budaházy azt is hangsúlyozta, hogy a bizonyítékok, de még Csintalan vallomása is őket igazolta. Hiszen a volt KISZ-titkár hat darab támadóról beszélt, ám a vádiratban négy szerepelt. A személygépkocsiján talált ujjlenyomat – amely esélyes, hogy az elkövetőktől származhatott –, sem volt hozzájuk köthető.
„Ezeket csak azért mondom önnek, hogy lássa: mennyire voltak ezek bizonyítva? Semennyire. Mégis valakiket el kellett ítélni. Mert nekem volt úgymond indokom rá.” Nem sokkal ezt követően pedig felidézte, ami a május 3-i adásban hangzott el az egykori műsorvezető szájából: letartóztatásuk után megszűntek a támadások.
De ez nem igaz – állította Budaházy, merthogy a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg – amely nincs átfedésben a Hunnia Mozgalommal – ezt követően is hajtott végre akciókat. 2010-ben egy SZDSZ-irodát gyújtottak fel Szegeden.
Majdnem 3,5 évet ült Budaházy, volt 2,5 év házi őrizete, majdnem ennyi lakhelyelhagyási tilalma, de ezek álláspontja szerint nem lennének ily szörnyű időszakok, ha nem lett volna köztük megszakítás. „A legborzasztóbb, hogy mindez négy részben történt: mindig volt egy házi őrizet, egy lakhelyelhagyási tilalom és egy szabadláb. Tizenvalahányszor kellett átszervezni a családi életet – fogalmazott, megjegyezve:
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »