A betléri kastély páratlan élményt kínált azoknak a látogatóknak, akik részt vehettek az élő történelem első magyar nyelvű tematikus tárlatvezetésén. A séta során egy művelt, sokat utazott férfi alakja vezette őket az Andrássy-család egyik legjelentősebb tagjának kevésbé ismert, mégis izgalmas történeteibe, felidézve a múlt eleganciáját és a család dicső örökségét.
A november 21-i látogatás különleges alkalmat nyújtott arra, hogy a gróf, tudós és világutazó életéhez kapcsolódó rejtett történetek új megvilágításba kerüljenek, bemutatva személyiségét, életművét, valamint a kulturális és tudományos örökséget, amelyet hátrahagyott.
(Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Kovács Ibolya történész, a Betléri Kastélymúzeum munkatársa vezetésével
a látogatók betekintést nyerhettek a kor szokásaiba, mindennapjaiba és a korszak társadalmi elvárásaiba, különös hangsúlyt fektetve Lipót gróf életére.
Mint elmondta: „október 14-én emlékeztünk meg az Andrássy-család egyik legjelentősebb tagjának haláláról. Ő volt egykor Selmecbánya bányatanácsosa és Körmöcbánya bányaigazgatója, utazó, művelt polgár, a szabadkőműves páholy tagja, valamint a betléri történelmi könyvtár és a kiterjedt angolkert megteremtője, amely finom építészeti részleteiről és egyedülálló vízrendszeréről vált ismertté.”
(Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Gróf Andrássy Lipót 1767. június 3-án született Andrássy Károly és Nádasdy Mária Rebeka házasságából. Miután 25 éves korára befejezte katonai pályafutását, végleg a betléri birtokán telepedett le. 1795-ben útnak indult Nyugat- és Dél-Európa országai felé, ahol megismerkedett a művészet, a kultúra és a gazdaság új irányzataival.
(Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Tudománnyal, bányászattal, botanikával és numizmatikával foglalkozott, és ehhez kapcsolódóan magyar és európai szerzők műveit gyűjtötte.
Így tekinthető ő a betléri kastély egyik legjelentősebb értékének, a történelmi könyvtár alapítójának.
A könyvtár állománya nagyságát tekintve a legnagyobb főúri gyűjtemények közé tartozik Szlovákia területén.
(Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Jelenleg több mint 15 000, különböző témájú nyomtatványt és kéziratot őriz a 15–20. századból. A legrégebbiek közé tartoznak az ősnyomtatványok – azaz az 1500 előtt megjelent inkunábulumok –, melyekből összesen hét példány maradt fenn. Ezek gyűjtése az Andrássy-család tagjainak különös érdeklődését tükrözi. A legkorábbi közülük a Divinum Medicinae című mű 1486-ból. A család a könyvtár állományát a 20. század közepéig rendszeresen gyarapította.
A kastélylátogatás folyamán elhangzott, hogy a történeti források szerint Lipót a magánéletben rendkívül tisztelettudó, kedves ember volt, aki alattvalóival barátságosan bánt, amit ők hűségükkel viszonoztak. Emellett kifejezetten vidám és tréfás természetű nemes volt, akiről a környéken sok érdekes és mulatságos történet keringett.
(Fotó: Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)
Öt törvénytelen lánya született Barvulszky Annától, ám mivel soha nem nősült meg, nem hagyott maga után törvényes örököst. Halála után birtokai testvéreire, Károlyra és Józsefre szálltak. Eredetileg a betléri kastély parkjában temették el, később földi maradványait átszállították a krasznahorkai vár családi kriptájába.
A betléri kastély ünnepi hangulatú, különleges sétája méltó módon idézte meg gróf Andrássy Lipót alakját, aki tudásával, műveltségével és szellemi örökségével maradandó nyomot hagyott a magyar és európai kultúrtörténetben.
A látogatók előtt feltárultak a gróf életének rejtett fejezetei, a történelmi könyvtár alapításának körülményei, különleges könyvei, valamint a család nemzedékeken át öröklődő hagyományai. A séta során bejárt, egyébként elzárt kastélyrészek tovább emelték az élmény különlegességét, lehetővé téve, hogy a résztvevők közelebb kerüljenek a kastély szellemiségéhez és az Andrássy-család örökségéhez. E különleges alkalom méltó tisztelgésként szolgált Lipót gróf emléke és életműve előtt.
Máté Gyöngyi/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
