Csehország–Szlovákia párharc: 30 éve tart a gazdasági versenyfutás Molnár Iván2023. 01. 01., v – 17:55 Pozsony |
Harminc éve szűnt meg Csehszlovákia, 1993. január elsejétől váltak ketté Csehország és Szlovákia útjai. Hol tart ma a két ország gazdasági szempontból, és melyikük volt hatékonyabb a lakosság életszínvonalának a növelésében?
Hogyan mutatkoztak meg a Csehország és Szlovákia közötti gazdasági különbségek a függetlenség harminc éve alatt? – erre kereste a választ legújabb felmérésében a mindkét országban jelen levő Wonderinterest Trading brókercég, összehasonlítva a két ország gazdasági teljesítményét. „Ha értékelni szeretnénk az adott országok életminőségét, nem nélkülözhetjük az olyan mutatókat, mint a bruttó hazai termék (GDP), a lakosság jövedelmi szintje, a munkanélküliségi ráta vagy az árszínvonal növekedési üteme. A makrogazdasági adatok azonban nem veszik teljes mértékben figyelembe az érintett országok társadalmi és gazdasági szintjét befolyásoló egyéb tényezőket. Ezért az alapvető makrogazdasági adatok mellett olyan rangsorokat is figyelembe vettünk, amelyek az életminőség szempontjából mérvadóbbak” – mondta el lapunknak Olívia Lacenová, a Wonderinterest Trading vezető elemzője.
Gazdasági teljesítmény
A bruttó hazai termék (GDP) egy alapvető makrogazdasági mutató, amely a gazdaság teljesítményét méri, és azt is elárulja, hogy a vizsgált ország átlagpolgára milyen életszínvonalat élvezhet. Lacenová szerint az elemzők már Csehszlovákia felosztásakor arra számítottak, hogy Csehország gazdasági fejlődése ígéretesebben alakul majd, mint Szlovákiáé. Az életszínvonal csökkenése a gazdasági átalakulás kezdete után Szlovákiában pedig valóban jóval drámaibb volt. Míg Csehország GDP-je 1992-ben érte el a mélypontját, amikor közel 12%-kal csökkent, addig a szlovák gazdaság teljesítménye több mint 22%-os kumulatív visszaesést mutatott, és csak 1994-ben következett be a gazdasági fellendülés időszaka. Csehország így 1996-ra érte el az átalakulás előtti szintet, Szlovákia pedig csak két évvel később. A következő években Szlovákia gyakorlatilag behozta a vizsgált időszak elején elszenvedett veszteségeit, az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson számolva Csehországban azonban még ma is magasabb, mint Szlovákiában. A Világbank adatai szerint ez a mutató 2021-ben Csehországban elérte a 39 778 nemzetközi dollárt, míg Szlovákiában 31 498 nemzetközi dollár volt. A gazdasági szint Csehországban így körülbelül 26 százalékkal magasabb, mint Szlovákiában. Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson számolva a cseheknél 2021-ben az Európai Unió átlagának a 91%-a volt, míg Szlovákiában csupán a 68%-a.
Átlagbér
A bruttó hazai termék alakulása tükröződik a bérekben is. „A bruttó havi átlagbér Csehországban 2022 második negyedévében 1626 euró volt, míg Szlovákiában ugyanebben az időszakban csak 1291 euró. A csehországi bérek tehát átlagosan 26%-kal magasabbak, ami megfelel az egy főre jutó bruttó hazai termék közötti különbségnek” – mondta el Lacenová. Ha figyelembe vesszük az árakat, a különbség még nagyobb a csehek javára. Csehországban az árszínvonal ugyanis az uniós átlagnak csupán a 80, míg Szlovákiában a 90 százaléka. Vásárlóerő-paritáson átszámítva a szlovák átlagbér így mindössze 1148 euró, míg a cseh átlagbér több mint 41%-kal magasabb. Más szóval, egy cseh bérből Csehországban körülbelül a kétötödével több árut lehet vásárolni, mint egy szlovák bérből Szlovákiában.
Munkaerőpiac
A gazdasági átmenet kezdetén Csehország hatalmas meglepetést okozott, mert egyike volt azon volt szocialista országoknak, amelyekben a munkanélküliség az átmenet során is rendkívül alacsony volt, évekig 3-4% körül mozgott. Szlovákia ugyanakkor strukturális válsággal nézett szembe, a fegyver- és nehézipar összeomlása a munkanélküliségi ráta látványos növekedéséhez vezetett. A következő években a két ország ugyan kezdett közeledni egymáshoz, Csehországban azonban még mindig jóval alacsonyabb az állástalanok aránya, mint Szlovákiában. Míg 2022 októberében a munkanélküliségi ráta Csehországban (az Eurostat adatai szerint) 2,1% volt, addig Szlovákiában csaknem 6%.
Államadósság
Mindkét ország viszonylag alacsony államadósságot örökölt a szocializmus időszakából. 2000-re azonban Szlovákiában ez alaposan megugrott, elérve a GDP 50,5%-át. A cseh államadósság ugyanakkor csak a pénzügyi válság kitörése után, 2008-ban és 2009-ben kezdett jelentősen emelkedni, amikor is a GDP több mint 40%-át érte el. A következő évtizedben azonban mindkét országban csökkent az államadósság relatív szintje, és a koronavírus-járvány válságos éveibe viszonylag elfogadható mértékű adósságállománnyal léptek be. 2019-ben a cseh és a szlovák államadósság szintje a GDP 30, illetve 48%-a volt. A koronavírus-járvány miatt ugyanakkor költséges kormányzati intézkedésekre volt szükség, ami az adósság növekedésében mutatkozott meg. A Covid-válságot pedig mára felváltotta az energiaválság és az infláció növekedése, így az államháztartásra nehezedő nyomás nem szűnt meg. A cseh államadósság 2021 végén elérte a GDP 42%-át, míg a szlovák adósság a GDP 62,2%-ára ugrott.
Életszínvonal
A fent jelzett makrogazdasági mutatók Lacenová szerint azonban nem feltétlenül tükrözik egy ország lakóinak az életminőségét. Ez utóbbinak a felmérésénél viszonylag népszerű mutatónak számít az emberi fejlettségi index (Human Development Index, rövidítése: HDI), amely az egy főre jutó GDP mellett figyelembe veszi például a születéskor várható élettartamot, az átlagos iskolai végzettséget és az életszínvonalat is. Az index értéke nullától egyig terjed, az egy a legmagasabb elérhető szint. 2021-ben a legjobb minősítést Svájc kapta, 0,962-es indexértékkel. Csehország 0,889-es értékkel a 32., Szlovákia 0,848-as értékkel pedig a 45. helyen állt. Mindkét ország a legfejlettebb országok csoportjába tartozik, vagyis azon államok közé, amelyek legalább 0,8-as HDI-értéket érnek el.Egy másik népszerű mutató a boldogságindex, amely a válaszadók szubjektív értékelésén alapul, és amelyet az ENSZ éves felmérése (World Happiness Report) alapján állítanak össze. A felmérésben részt vevők hat szempont – a korrupció mértéke, a lakosság nagylelkűsége, a döntési szabadság, a várható egészséges élettartam, a társadalmi támogatás és az egy főre jutó GDP – alapján értékelik boldogságukat. Csehország jelenleg a toplista 18. helyén áll, 6,92-es pontszámmal, Szlovákia pedig a 35. helyen, 6,391 ponttal. A jelenlegi rangsor a 2019–2021-es évek átlagpontszámaiból áll össze. A toplistát egyébként Finnország vezeti 7,821 ponttal.
„Csehország és Szlovákia meglepően hasonló fejlődésen ment keresztül az elmúlt 30 évben. A makrogazdasági és életminőségi mutatók szempontjából Csehország ugyan lehagyja Szlovákiát, ha azonban figyelembe vesszük a kiindulási bázist, azt mondhatjuk, hogy Szlovákiának figyelemre méltó módon sikerült közelítenie Csehországhoz az életszínvonal tekintetében” – kommentálta az elemzés eredményeit Olívia Lacenová.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
