Kellemetlen meglepetés érte március elején a Nemzeti Szocialista Mozgalom (NSM), az Egyesült Államok legrégibb és legnagyobb NS csoportosulásának a tagjait.
Kiderült, hogy akkor már hetek óta egy fekete férfi, James Stern a vezetőjük, legalábbis papíron. A váltásról sokáig csak a régi vezér tudott, aki azt hitte, a manőverrel menti a menthetőt egy ellenük folyó perben. Aztán kiderül, hogy a hazug néger átejtette, és a célja a szervezet tönkretétele.
Jeff Schoep gyakorlatilag az egész felnőtt életét a Nemzeti Szocialista Mozgalom (Nationalist Socialist Movement, NSM), az Egyesült Államok egyik legrégebbi fehér nacionalista csoportosulásának az élén töltötte. Az 1974-ben alapított szervezetet 21 éves korában, 1994-ben vette át, ő adta neki a mai nevét is. Hogy hogyan is alakult ki az a bizalmi viszony közte és James Stern között, arról némiképp eltérő történeteket mesélnek, de abban nincs vita, hogy
A DOLOG A KU KLUX KLÁN HÍRES/HÍRHEDT TAGJÁVAL, EDGAR RAY KILLENNEL KEZDŐDÖTT.
Killennek komoly szerepe volt abban az 1964-es hármas gyilkosságban, amelyről bő húsz évvel később a Lángoló Mississippi című filmet forgatták. A fajvédők három bajkeverő négerrel végeztek, holttestüket egy földgátba dózerolták. A Ku Klux Klán helyi tagjaival a hatvanas években igencsak kesztyűs kézzel bánt az igazságszolgáltatás, gyilkosság helyett az áldozatok polgári jogainak a megsértésére szőtt összeesküvés vádjával állították őket bíróság elé, és Killent még ez alól a vád alól is felmentette az esküdtszék.
A kapocs: a KKK
Öregségére érte utol a megváltozott rendszer: 2005-ben ítélték el hatvan évre előre megfontolt emberölés miatt. Hosszú életének utolsó tucat évét börtönben töltötte: 2018-ban halt meg a rácsok mögött. Killen 2010-2011-ben egy zárkában raboskodott a néger James Sternnel, aki csalás miatt kötött ki egy időre Mississippi állam egyik börtönében.
A horogkereszt eltűnt
A Washington Post, amelynek sikerült mindkét féllel beszélnie, azt írja: abban mindenesetre egyetértés van Schoep és Stern között, hogy mi volt a következő lépcső. Szerveztek egy csúcstalálkozót Kaliforniában, ahol Schoep szervezetének képviselőit hozták össze fekete vezetőkkel, és arról tárgyaltak, hogyan tudnának erőszak nélkül együttműködni. Schoep szerint innentől fogva laza kapcsolatban álltak, csak alkalmanként beszéltek, a téma ilyenkor az volt, hogy kellene-e újabb csúcstalálkozót tartani, és ha igen, hol.
Stern ennél jóval mélyebb beszélgetéseket emleget. Bár mindketten megmaradtak a maguk oldalán, és meggyőzni egyik sem tudta a másikat, vitatkoztak a holokausztról, a horogkeresztről, Schoep ideáljairól, az NSM sorsáról. Stern azt állítja, hogy nyíltan megmondta mindig Schoepnek, hogy nem bírja őt, hogy nem ért vele egyet, de állítása szerint „eleinte abban reménykedett, hogy idővel sikerül megváltoztatnia”. Ez persze nem sikerült, de azt azért a maga kis győzelmeként hirdeti, hogy az NSM külsőségekben finomodott kicsit az elmúlt években, például a horogkeresztet eltüntették szem elől. Schoep szerint azonban a négernek ehhez semmi köze nincsen.
Félt, hogy Charlottesville tönkreteszi
A változásokkal belső feszültség járt együtt, a tagság egy részének nem annyira tetszett a „néppártosodó” nemzetiszocialista mozgalom. Schoepet próbára tették a belharcok, és az sem használt a közérzetének, hogy bár a gyűléseiken sokan voltak, a törzsgárda létszáma fogyatkozott, az NSM háttérbe szorulni látszott az alt-right korában. Végül az a bírósági ügy roppantotta meg, amit a 2017 augusztusi charlottesville-i események miatt kapott a nyakába.
Az erőszakos antifasiszták által megtámadott hazafias tömegtüntetésen sokan megsebesültek, egy 32 éves nő pedig meghalt, amikor egy autó belehajtott a tüntetők ellen felvonuló szélsőbaloldaliak tömegébe. A történtek miatt Charlottesville-ben megsérült emberek civil keresetet nyújtottak be körülbelül húsz szervezet és magánszemély, köztük az NSM és személy szerint Schoep ellen is, akinek innentől fogva már a saját egzisztenciája miatt is volt félnivalója.
James Stern azt állítja: ő szemfülesen meglátta a rést a pajzson, és amikor a menekülési utat kereső Schoep az év elején jogi tanácsért fordult hozzá, felajánlotta neki, hogy kisegíti, nincs más tennivalója, mint átíratni a nevére a Nemzeti Szocialista Mozgalmat, ezzel meg is lesz oldva a védekezés a perben. Január 15-én be is nyújtották a vezetőváltás regisztrálásához szükséges nyomtatványt, és február 15-ére a nyilvántartásban már Stern szerepelt mint az NSM elnöke és igazgatója.
Persze, vállaljuk a felelősséget
A manőverről Schoep még a belső körét sem értesítette, márciusig egyikük sem állt a nyilvánosság elé az új felállással. De Stern a háttérben aknamunkához látott: első lépésként beadott egy papírt egy bíróságra, amelyben a szervezet elnökeként lényegében elismerte az NSM felelősségét a charlottesville-i eseményekben, amit persze addig Schoepék mindig tagadtak. Ezzel szépen elkezdett megágyazni a Schoepet annyira nyomasztó per elvesztésének, és ráadásképp még átadott a bíróságnak olyan dokumentumokat is, amelyeket addig az NSM visszatartott.
Végül Stern tálalt ki először: a Washington Postnak adott interjúban eldicsekedett azzal, ami történt, és elmondta, mi a terve: az NSM tönkretétele belülről.
Schoep pedig előállt az NSM-es hazafiaknak szóló, a cikk elején említett levéllel, amelyben elismerte, hogy becsapták. Szerinte Stern állításaival szemben csak egyetlen dolog motiválta az elnökség átadásakor: az a remény, hogy ez majd segít a perben. A helyzet tisztázását, új ügyvédet és Stern beperelését ígérte az NSM-tagoknak, tőlük pedig türelmet és lojalitást kért. Schoep a hatalmat már meg sem próbálta saját magának visszaszerezni: a levélben azt is írta, hogy bő két évtized után a háttérbe vonul, itt az ideje a vérfrissítésnek, és egy bizonyos Burt Coluccit, az NSM addigi kabinetfőnökét nevezte meg utódjául. Colucci visszakormányozná a szervezetet a régi vágányra, a legnagyobb detroiti napilapnak, a Detroit Free Pressnek azt mondta: a horogkeresztet is visszahozná a logóba.
Papírtigris?
A következő időszak azzal fog telni, hogy kiderüljön, mit is tud kezdeni James Stern azzal, hogy papíron ő lett az elnök. Az NSM-esek, élükön Coluccival azt hangoztatják, hogy semmit az ég világon. Colucci egyszerűen lepapírtigrisezte a néger aktivistát, aki szerinte valójában nem fér hozzá semmihez, se a honlaphoz, se a bankszámlákhoz, se a taglistához.
Egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy igaza van. Miközben Stern sok helyen elmondta, hogy az NSM honlapjára ismeretterjesztő anyagokat szeretne kitenni a holokausztról, a rabszolgaság történetéről, az őslakosokról, meg olyan filmeket, mint a Schindler listája, az NSM oldalán ilyen törekvésnek pillanatnyilag nyoma sincs, a tartalomban egy betű sem változott.
Eközben Colucciék azon is ügyködnek, hogy jogilag is kiszorítsák Sternt a szervezetből. Schoep már március 6-án azzal nyugtatgatta egy újabb közleményben a tagokat, hogy Stern „15 perc hírneve véget ért”, és jogilag sincs már befolyása az NSM-re. A The Daily Beast cikkéből kiderül, hogy ennek az az alapja, hogy Schoepék jogászai belekötöttek a vezetésátadás lepapírozásába. Abba kapaszkodtak bele, hogy a michigani nonprofit szervezetekre vonatkozó szabályozás szerint háromtagú igazgatótanács kell, de Stern egymaga szerepelt igazgatóként. Március 6-ra erre hivatkozva elérték azt, hogy a michigani nyilvántartásban Stern nevét lecseréljék három saját emberük nevére.
Persze a jogvita ennyivel nincs lezárva, Stern máris bejelentett egy válaszkeresetet, csalás miatt akar vádat emeltetni, és azzal fenyegetőzik, hogy a háromtagú igazgatótanácsba akkor ő meg egy zsidót és egy muszlimot fog maga mellé venni.
Ha a dolgok úgy alakulnak, hogy sikerülne megtartania a jogi hatalmat a szervezet felett, Stern hosszú távú terve nem a hivatalos feloszlatás, mert nem akarja, hogy a tagoknak könnyű dolga legyen. A célja a Nemzeti Szocialista Mozgalom földbe állítása, de úgy, hogy végleg tönkretegye a név csengését, de szerencsére nem valószínű, hogy ebben tartós sikerrel járhat.
(Index nyomán)
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
