Csaknem egymillió embert fenyeget a szegénység Tilajcsík Dóra2025. 03. 19., sze – 15:24
A világjárvány kitörése óta Szlovákia szegénységi mutatói fokozatosan romlanak. 2024-ben már az egymilliós határt súrolta azon lakosok száma, akiknek a mindennapokban a szegénységgel, esetleg a társadalmi kirekesztettség valamely formájával kellett megküzdenie. A legnagyobb veszélynek a gyermekes családok, valamint az egyszülős háztartások vannak kitéve.
Szlovákiában tavaly minden hatodik ember szembesült a szegénységgel, vagy a társadalmi kirekesztés valamelyik formájával. A veszélyeztetettek száma mindössze egy év alatt 37 ezerrel nőtt, így 2024-ben meghaladta a 980 ezret, derült ki a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból, amelyek a háztartások éves jövedelmét és életkörülményeit vizsgáló felmérésen alapulnak.
A világjárvány hatása
Szlovákiában egészen 2020-ig folyamatosan csökkent azok száma, akiket a szegénység, esetleg a társadalmi kirekesztettség kockázata fenyegetett. A világjárvány kitörése azonban negatív fordulatot hozott, a pandémia óta Szlovákia szegénységi mutatói folyamatosan romlanak. Ez egyebek mellett a magasra csapott inflációnak, valamint az emelkedő áraknak tudható be.
Pozitív fejlemény azonban, hogy a növekedés üteme 2024-ben némiképp lassult. Míg 2023-ban 1,1 százalékpontos emelkedést mértek, addig 2024-ben 0,7 százalékponttal nőtt a veszélyeztetett polgárok száma.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly ismét emelkedett az átlagbér, a helyzeten pedig még az infláció sem tudott sokat rontani, hiszen a figyelembevétele után is 3,7 százalékos növekedést mértek. Bár ilyesmire 2019 óta nem volt példa, a fizetések terén még mindig az Európai Unió sereghajtói közé tartozunk.
Az átlagbér a tavalyi esztendő utolsó negyedévében meghaladta az 1643 eurót, ami éves összehasonlításban 4,7 százalékos növekedést jelent. Bár a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai arról tanúskodnak, hogy 2021 óta ez a leglassabb növekedés, éves szinten jóval előnyösebb a helyzet. Az átlagbér ugyanis 2024-ben 3,7 százalékkal 1524 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy két év után ismét gyorsabban nőttek a fizetések, mint az infláció.
Nőnek a fizetések, de…
Annak ellenére, hogy a statisztikai hivatal által közölt információk alapján az átlagbér terén nem állunk rosszul, a reálbérek tekintetében valamivel árnyaltabb a helyzet, derül ki az XTB legfrissebb elemzéséből. A reálbérek átlagosan 7 százalékkal magasabbak, mint 2019-ben, a világjárvány előtt, a növekedés mértéke azonban közel sem elégséges. A láthatóbb és érezhetőbb emeléshez elengedhetetlen lenne, hogy Szlovákia kiküszöbölje a gazdaság strukturális problémáit. Amíg ez nem történik meg, addig az uniós rangsor végén kullogunk majd.
Az infláció következtében a párnába varrt spórolás értéke az elmúlt években jelentősen csökkent, a bérszínvonal azonban egyáltalán nem stagnál, sőt Szlovákia azon kevés állam közé tartozik, ahol a reálbérek még az ugrásszerű áremelkedések ellenére is nőttek
– mutatott rá Marek Nemky, az XTB pénzpiaci elemzője, aki egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a folyamatosan emelkedő munkaerőköltségek miatt a nettó bérek, amit az alkalmazottak kézhez kapnak, már nem emelkedtek ilyen mértékben.
Ebből adódik, hogy a vásárlóerő tekintetében is az uniós átlag alatt teljesítünk, mivel a szlovákiai polgárok jóval kevesebb árut és szolgáltatást tudnak megfizetni a bérükből, mint más tagállamok lakosai.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly ismét emelkedett az átlagbér. A helyzeten még az infláció sem tudott sokat rontani, hiszen a figyelembevétele után is 3,7 százalékos növekedést mértek. Ilyesmire 2019 óta nem volt példa, az infláció következtében a reálbérek 2022-ben és 2023-ban is csökkentek.
Az átlagbér a tavalyi esztendő utolsó negyedévében meghaladta az 1643 eurót, ami éves összehasonlításban 4,7 százalékos növekedést jelent. Bár a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai arról tanúskodnak, hogy 2021 óta ez a leglassabb növekedés, éves szinten nem állunk ennyire rosszul. Az átlagbér ugyanis 2024-ben 3,7 százalékkal 1524 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy két év után ismét gyorsabban nőttek a fizetések, mint az infláció.
Az átlagbér alakulása egyebek mellett azért fontos, mert a vonatkozó törvény értelmében a minimálbér nagyságát a két évvel korábbi átlagbér 60 százalékában határozzák meg.
Jozef Mihál, a munkaügyi tárca korábban vezetője ennek kapcsán arra figyelmeztet, hogy a minimálbér jövőre 915 euróra emelkedhet. A szociális partnerek azonban egy ennél magasabb összegben is megállapodnak. Mivel korábban már sikerült hasonló egyezséget kötni, így nem kizárt, hogy idén is sor kerülhet rá.
A hírt később a jelenlegi munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) is megerősítette.
Jövőre közel 100 euróval emelkedik a minimálbér, így eléri a 915 eurót
– közölte Tomáš, aki szerint ez a szaktárcája által elfogadott új automatának köszönhető, amely garantálja a minimálbér összegét, ha a szociális partnerek nem állapodnak meg egy másik összegben.
Minden ágazat jobban áll
A statisztikai hivatal által figyelt 19 ágazatból 18 esetében egyértelműen kijelenthető, hogy emelkedett az átlagbér. A legkisebb növekedésről az építőiparban tevékenykedők (4,5 százalék), a legnagyobb léptékű emelésről pedig az energetikai szektor alkalmazottai (11,3 százalék) számoltak be. Tavaly egyébként a pénzügyesek, valamint a biztosításokkal foglalkozó személyek keresték a legtöbbet, átlagosan havi 2644 eurót. Ezzel szemben a vendéglátásban dolgozók jártak a legrosszabbul, egy-egy hónap végén ugyanis átlagosan 889 eurót vihettek haza.
Történelmi mélypont
A munkanélküliség kapcsán ugyancsak pozitív hírekkel szolgáltak a statisztikusok. Az állástalanok száma, valamint az ebből adódó munkanélküliségi ráta 2024-ben újabb történelmi mélypontra, 5,3 százalékra zuhant. Az állástalanok száma 148 ezer fő volt, ami éves szinten 14 ezres csökkenést jelent. Örvendetes hír, hogy a tartósan állástalanok aránya is mérséklődött. A javulás Szlovákia valamennyi régiójában érezhető, a kassai és a besztercebányai régió azonban kifejezetten kiemelkedő előrelépést ért el.
A családok valamivel jobban állnak
Bár Szlovákia eddig elég jelentős támogatást nyújtott a gyermeket nevelő családoknak, ami egy-egy szülő jövedelmének nagyságára is hatással volt, Pozsony még ennek ellenére is sereghajtó az uniós összehasonlításban. A két gyermeket és egy kereső felnőttet számláló háztartások vásárlóerő-paritással kiigazított átlagos nettó jövedelme 2023-ban 1776 euró euró volt, amivel Szlovákia a hetedik helyre fért be, a bökkenő csak az, hogy hátulról. Az uniós átlag csaknem 1000 euróval magasabb, így eléri a 2 761 eurót. Az egyedülálló, gyermektelen egyének helyzete azonban még ennél is rosszabb. Vásárlóerő-paritás tekintetében esetükben a nettó kereset 1230 euró körül alakul, az EU átlaga ebben az esetben 2294 euró.
A kilátások sem túl jók
Az XTB úgy véli, a reálbérek növekedése elsősorban a gazdasági fellendülésnek köszönhető, de a mérséklődő infláció is hozzájárult, hogy az adatok viszonylag kedvezően alakultak. A Szlovák Statisztikai Hivatal egyúttal arról is tájékoztatott, hogy újabb történelmi mélypontra, 5,3 százalékra zuhant a munkanélküliségi ráta. Ennek köszönhetően az egyes állások iránt érdeklődők sokkal jobb pozícióból vágnak neki a munkabérük nagyságáról szóló tárgyalásoknak. Az alacsony termelékenység, valamint a stagnáló német gazdaság azonban gátolja az erőteljes bérnövekedést.
A bérek alakulása terén továbbra is bizonytalanok a kilátások. A vállalkozások növekvő adóterhei, valamint az újraéledő infláció igencsak negatív hatással lehet a lakosok vásárlóerejére. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a cégek próbálják majd fogyasztókra hárítani az emelkedő költségeik egy részét, ez pedig szintén hatással lesz a fizetések összegére
– magyarázta Nemky, aki arra is rámutatott, hogy az elemzők szerint a következő időszakban a reálbérek legfeljebb 1,4 százalékkal nőhetnek.
Változás nélkül nem megy
Az elmúlt évtizedekben az alacsony szlovákiai bérek mágnesként vonzották a külföldi befektetőket. Ez a működési modell azonban elérte a határait. Szlovákia napjainkra a közepes jövedelmű országok közé tartozik, így már az említett nagyvállalatok számára sem olyan attraktív célállomás.
A közepes jövedelmű államok csapdájába estünk. Azzal, hogy az olcsó munkaerőre alapozunk, már képtelenek vagyunk növekedést produkálni, de a fejlettség tekintetében még ott sem állunk, hogy az innovációkra, esetleg a képzett szakemberekre építsünk
– mutatott rá az XTB elemzője, aki szerint „a csapdából való kilépéshez elengedhetetlen a vállalkozókra nehezedő bürokratikus terhek csökkentése, mérsékelni kellene az adókat, de a fejlesztések támogatására, valamint az oktatási rendszer reformjára is szükség lenne.”
A szegénység dimenziói
A szegénység három dimenziója közül Szlovákia lakosait a jövedelmi szegénység veszélyezteti leginkább. Ebben az esetben azokról a személyekről van szó, akik olyan háztartásokban élnek, amelyek jövedelme nem haladja meg a szegénységi küszöb aktuális értékét. 2024-ben a küszöbértéket egy egyszemélyes háztartás esetében évi 6103 euróban határozták meg, ami havi lebontásban legfeljebb 509 eurót jelent. Ebből az adatból kiindulva, tavaly mintegy 778 ezer szlovákiai lakos élt a szegénységi küszöb alatt.
A szegénység második dimenziója a súlyos anyagi és szociális nélkülözést jelenti, aminek 408 ezer fő volt kitéve. Ebbe a kategóriába például azok a lakosok tartoznak, akik képtelenek eleget tenni a váratlanul felmerülő anyagi kihívásoknak, nehézséget okoz nekik az elhasználódott bútorok cseréje, esetleg nem engedhetik meg maguknak, hogy évente legalább egy hetet az otthonuktól távol töltsenek.
A harmadik dimenzió az alacsony munkaintenzitás jelentette problémát tükrözi. Az érintett 206 ezer polgár ugyanis olyan háztartásban él, amely tagjai az éves munkapotenciál egyötödénél kevesebbet dolgoznak.
Érdemes megjegyezni, hogy van az ország lakosságának egy olyan csoportja is, amelyet nem csak a szegénység egy-egy dimenziója sújt, egyszerre érinti őket a jövedelmi szegénység, súlyos anyagi nélkülözésben élnek, sőt, az adott háztartás munkaintenzitása is rendkívül alacsony. Ebbe a kategóriába körülbelül 112 ezer ember, vagyis a polgárok 2,1 százaléka esik bele. Ha a kormány valóban fel szeretné számolni a szegénységet, akkor szakpolitikájuk középpontjában éppen ezeknek az egyéneknek, családoknak kellene állnia.
A gyermekes családok nehézségei
Ha a szegénység kérdését az egyes háztartások összetétele alapján vizsgáljuk, arra jutunk, hogy a kiskorú gyermeket eltartó családok 1,5-szer nagyobb kockázattal néznek szembe, mint a gyermek nélküli háztartások. A legnagyobb veszély az egyszülős háztartásokat fenyegeti, de azok a családok is kifejezetten nehéz helyzetben vannak, ahol két felnőtt három vagy annál több gyereket nevel.
Kapcsolódó cikkünk
A parlamenti képviselők teljesen észrevétlenül, az új építési törvény elfogadásakor becsempészett kiegészítésekkel, ismét módosították a tranzakciós adót. A változtatások értelmében tovább bővül az adófizetés alól mentesülő intézmények listája, de a gyermeket nevelő szülőknek is érdemes áttekintenie az újdonságokat.
A konszolidációs csomag intézkedéseit tömörítő törvényjavaslatok elfogadása óta, hibajavítás céljából, többször is módosítani kellett a jóváhagyott jogszabályokat. A változtatások többségét azonban kifejezetten átláthatatlan körülmények között hagyták jóvá a kormánypárti képviselők. Mivel a tranzakciós adó életbe lépése vészesen közeleg, így a honatyák ezúttal is az említett, igencsak kifogásolható eljárást választották, hogy újabb kiigazításokat eszközöljenek.
Szigorú kivételek
A tranzakciós adó fizetése alól korábban már mentesítették a civil szférát és a nonprofit szervezeteket, de azok is fellélegezhettek, akik utalásai a közkiadások közé sorolhatóak (pl. tudományos, kulturális, turisztikai támogatások), de kivételt kapott a Szlovák Posta, az állami költségvetésbe érkező átutalások, a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetések és a Szlovák Nemzeti Bank monetáris politikájához köthető műveletek is. Az oktatási intézmények ekkor lemaradtak a listáról, ezúttal azonban a jövő generációjának neveléséért felelős létesítmények egy részének is próbált kedveskedni a koalíció.
A módosítás értelmében az új adókötelezettség kizárólag azokat az iskolákat érintik, amelyek kereskedelmi társaságként működnek. Bár az oktatási intézményeket eddig annak megfelelően szokták megkülönböztetni, hogy állami tulajdonban, esetleg magánkézben vannak, a jövőben az intézmény jogi formája lesz mérvadó.
Még mindig megszabadulnának tőle
Annak ellenére, hogy néhány újabb intézménnyel bővül a kivételezettek listája, az ellenzék továbbra is kifogásolható ötletnek tartja az áprilisban életbe lépő tranzakciós adót. Miután az SNS elnöke, Andrej Danko megírta a kormányfőnek, Robert Ficónak (Smer) címzett levelét, melyben a kormányválság mellett arra is kitért, milyen elhibázottnak tartja az „ostoba tranzakciós adó” bevezetését, a Progresszív Szlovákia arra jutott, élnek a kínálkozó lehetőséggel. A PS így egy rendkívüli ülés összehívását kezdeményezi, hogy eltöröljék a szóban forgó adóterhet. Bár ahhoz rendelkeznek elég szavazattal, hogy tető alá hozzák a tanácskozást, a jogszabály módosításakor már gondban lehetnek. Jelen állás szerint tehát egyáltalán nem kérdéses, hogy az érintettek néhány hét múlva élesben is találkozhatnak a tranzakciós adóval.
Kapcsolódó cikkünk
A következő napokban több munkavállalót is kelletlen meglepetés érhet, amikor kézhez kapja a fizetését. Az év elején hatályba lépett változások ugyanis elkezdik kifejteni a hatásukat. A módosítások legnagyobb hátulütője, hogy éppen azoktól vesznek el, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a plusz pénzre.
Januárban még úgy tűnt, hogy nagyjából 200 ezer munkavállalónak kétségkívül jó éve lesz, mivel a szokásos újévi emelésnek köszönhetően valamivel idén is többet keresnek majd.
A gyermekes szülők azonban vélhetően nem örülnek ennyire a 2025-ben életbe lépett változtatásoknak, nekik ugyanis komoly érvágást jelent, hogy lejárt az előző kormány családtámogatási csomagjának szavatossága, helyette pedig érvénybe lépett a jelenlegi kabinet konszolidációs csomagja.
Láthatatlan emelések
A februári fizetések jellemzően magasabbak, mint a januáriak, hiszen ilyenkor kezdik el kifejteni a hatásukat a változások. Ezúttal azonban alig érezhetőek a módosítások előnyei. A korábbi döntés értelmében a minimálbér 816 euróra emelkedett, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy az alacsonyabb keresettel rendelkező munkavállalók nagyjából nettó 48 euróval kapnak többet. Az adó és az egyéb járulékok levonása után legfeljebb 663,50 euróból gazdálkodhatnak. A minimálbér emelése mindössze a lakosok 6 százalékát érinti, érdemes azonban megjegyezni, hogy az éjszakai, hétvégi és ünnepnapi munkavégzésért járó bérpótlék nagyságát is ebből az összegből számítják ki. Különösen kiugró emelésre tehát azok sem számíthatnak, akiket ezek az extra juttatások érintenek.
Ha a dolgozó nem mulasztotta el január végéig aláírni az adómentes rész igénylésére vonatkozó nyilatkozatot, némi aprópénz ennek köszönhetően is ütheti a markát. Az adómentes rész lényegében csökkenti a munkavállaló adóalapját, így a befizetett jövedelemadó nagyságát is. A „kedvezmény” a létminimummal összhangban emelkedik. Mivel ez utóbbi az elmúlt hónapokban mindössze 1,9 százalékkal ment feljebb, az adómentes rész 8,49 euróval nőtt. A fizetési szalagon így körülbelül 1,70 euróval láthatnak majd többet az alkalmazottak.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány múltidézésének köszönhetően 2025-ben visszatér az egyszer már eltörölt minimáladó, amely értelmében még a veszteséges vállalatokat is adóbefizetésre kötelezik. A közgazdászok már első alkalommal is elhibázottnak tartották a kabinet ötletét, amely miatt meredeken emelkedett a felszámolt cégek száma. A szakértők pedig ezúttal sem optimistábbak. Úgy vélik, a jelenlegi gazdasági környezetben még a korábbinál is nagyobb pusztítást okozhat a régi-új kötelezettség.
A vállalatok egy igen jelentős újdonsággal szembesülhetnek, amikor alig néhány hét múlva, 2025 tavaszán benyújtják az adóbevallásukat a 2024-es bevételeik után. Robert Fico kormánya a szükségesnél mélyebbre ásott a minisztériumi fiókokban, így a korábbi, igencsak kifogásolható ötleteikre is sikerült rábukkanni. Vélhetően ennek tudható be, hogy 8 évvel az eltörlése után idén újra érvénybe lép a minimáladó, amely mintegy 200 ezer vállalkozást érint majd. A kötelezettség alól pedig a veszteséges cégek sem mentesülnek.
Egyszerű matematika
A kabinet ezúttal mellőzte a bonyolult képleteket. A társaságok a bevételeik nagyságától függően évi 340 és 3840 euró közötti összeget lesznek kénytelenek befizetni. Amennyiben a vállalat forgalma nem haladja meg az 50 ezer eurót, a minimáladó nagysága 340 euró lesz. 50 ezer és 250 ezer euró közötti forgalom esetén már 960 euróra számíthatnak. 250 ezer és 500 ezer euró közötti forgalom esetén a minimáladó összege 1920 euróra emelkedik, míg az érintettek 500 ezer euró felett már 3840 eurót kötelesek fizetni.
Akadnak kivételek
Az adóbevallás benyújtásának, valamint az adó befizetésének határideje idén is március 31-re esik. A minimáladó esetében azonban akad néhány kivétel. Az újonnan alapított társaságok, akik 2025-ben először nyújtanak be adóbevallást, mentesülnek a minimáladó jelentette teher alól. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy ez az adónem az egyéni vállalkozókat sem érinti.
Nem vonatkozik továbbá a polgári társulásokra, alapítványokra, nonprofit szervezetekre, a védett műhelyekre és a politikai pártokra sem. Azon vállalatok esetében, amelyek alkalmazottainak legalább 20 százalékát fogyatékkal élő személyek teszik ki, a minimáladó nagysága az előre meghatározott összeg felére csökken
– magyarázta Jitka Božeková, az ATLAS GROUP adózási kérdésekre specializálódó tanácsadó cég partnere.
Régi-új ötlet
A minimáladó sokak számára ismerős lehet, ugyanis 2014-ben, Robert Fico második kormánya idején egyszer már bevezették. A módosítás az akkori pénzügyminiszter, Peter Kažimír nevéhez fűződik, aki napjainkban a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. A kabinet törvényjavaslatának célja az adóbevételek növelése, valamint a fiktív cégek felszámolása volt. Kažimír azzal érvelt a változtatás létjogosultsága mellett, hogy számos vállalat úgy kerüli el az adófizetést, hogy papíron veszteséget mutat ki, miközben valójában profitra tesz szert. Ebből a szempontból az új adónem nem volt teljesen értelmetlen, a közgazdászok azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy több ezerrel emelkedett a felszámolt cégek száma.
Az akkori ellenzék által veszteségadónak nevezett kötelezettség végül mindössze 3 évig volt érvényben, 2017-ben ugyanis eltörölték. A szakértők az újbóli bevezetés kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a vállalatok a kormány konszolidációja miatt elve nehéz helyzetben vannak, így a korábbról ismert kötelezettség visszatérése sokak számára végleges lehet. Ez pedig egyfajta dominó-effektust indíthat el. Jó példa erre az, ami Romániában történt. Bukarestben 2009-ben vezették be a minimáladót, amely következményeként alig pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így olyan mértékben megemelkedett a folyósított szociális segélyek összege, hogy még az extra adóbevételek ellenére is komoly veszteséggel zártak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Pár évvel a bevezetése után Szlovákia – legalábbis az elfogadott kormányprogram szerint – 2018 januárjától búcsút int a minimáladónak. Az előző Fico-kabinet az adóbevételek növelését és a fiktív cégek felszámolását szerette volna elérni vele. Ez utóbbi szempontjából az új adónem nem volt teljesen értelmetlen.
Az előző Fico-kabinet 2014-től vezette be a társasági minimáladót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is, ez utóbbi miatt ezt az adónemet az akkori ellenzék veszteségadónak nevezte, és élesen fellépett a bevezetése ellen. Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban azzal érvelt, hogy a cégek jelentős része, esetenként több mint a fele veszteségre hivatkozva egyáltalán nem adózik, számos cég papíron veszteséget mutat ki pénzügyi éve végén, elkerülve az adókötelezettségét, miközben valójában profitra tesz szert. A minimáladó bevezetésétől az állam évente 73 millió eurós pluszbevételre számított. Emellett azonban sok volt az olyan regisztrált vállalkozás is, amely semmilyen tevékenységet nem folytatott, vagyis az intézkedéstől a piac kitisztítását is remélték.
Adminisztratív teher
A társaságok a minimáladót először tavaly tavasszal fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtották be az adóbevallásukat. Azok a cégek, amelyek nem áfafizetők, és a forgalmuk nem haladja meg az évi 500 ezer eurót, évi 480 eurót fizetnek. Egy ugyanilyen forgalommal rendelkező áfafizető társaság számára ez az összeg 960 eurót tesz ki. Az 500 ezer euró feletti éves forgalmú társaságok – függetlenül attól, hogy áfafizetők vagy sem – 2880 eurót fizetnek. A minimáladót a társaságoknak az alapításukat követő egy évben nem kell befizetniük, miközben ez az adónem nem érinti az egyéni vállalkozókat. A nyereséges társaságok ráadásul a befizetett minimáladót leírhatják a társasági adójukból, vagyis ez az új befizetési kötelezettség a valóságban számukra csak adminisztratív gondot jelent.
Letisztult a piac
Az elmúlt években a kormánynak valóban sikerült növelnie az adóbevételeket, hogy azonban ez milyen mértékben köszönhető a minimáladónak, arról egyelőre nem készült mérvadó elemzés. Ami biztos, hogy a minimáladó bevezetése hozzájárult a piac kitisztításához. Míg az adónem bevezetése előtt évente átlagosan 4800 céget számoltak fel, a FinStat céginformációs portál elemzése szerint 2014-ben a felszámolt cégek száma meghaladta a 8400-at, tavaly pedig több mint 7 ezer cég húzta le a rolót. Tavaly ráadásul csak 12,7 ezer céget hoztak létre, amire 2012 óta nem volt példa. Filip Glas, a FinStat elemzője szerint elsősorban az inaktív, rendkívül alacsony bevételekkel rendelkező cégeket számolták fel: 45 százalékuknak például semmilyen bevételük nem volt, 51 százalékuknál pedig ez nem haladta meg az évi 3 ezer eurót. „A felszámolt cégek csaknem háromnegyedének egy centnyi nyeresége sem volt, 65 százalékuk pedig csak egy alkalmazottat foglalkoztatott” – tette hozzá Glas. A legtöbb cég a kis- és nagykereskedelemben és az építőiparban szűnt meg, ezekben az ágazatokban a cégek 11–14 százaléka húzta le a rolót.
A románok megbánták
A minimáladót több európai államban is bevezették már korábban. A legrosszabb tapasztalatok Romániában voltak. Itt 2009-ben lett hatályos, következményeként pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így a bukaresti kormány hiába tett szert az átszámítva 500 eurónak megfelelő adónak köszönhetően pluszbevételre, a munkanélküli- és szociális segélyekre kifizetett pénzek miatt összességében veszteséget okozott az intézkedés – egy éven belül ki is vezették az adónemet a rendszerből.
MEGSZŰNT ÉS ÚJ CÉGEK SZLOVÁKIÁBAN
Év Megszűnt cég Új cég
2012: 4762 20 409
2013: 4899 27 204
2014: 8461 13 283
2015: 7083 12 766
Forrás: FinStat (mi, TASR) Megvágott adóbónusz
A gyakorlatilag láthatatlan emeléseket a kormány a gyermekes szülőknek járó adóbónusz igen érezhető megcsonkolásával próbálta „ellensúlyozni”.
Az adóbónusz kifizetésének feltételei olyannyira kedvezően változtak, hogy a legtöbb munkavállaló jövedelme több tíz, esetenként pedig akár száz százalékkal csökken.
Azok a szülők, akik 15 esztendőnél fiatalabb gyermeket nevelnek az eddigi 140 euró helyett ezentúl legfeljebb 100 euróra számíthatnak. A 15 évnél idősebbek esetében a leglátványosabb a spórolás, az eddigi 140 euró helyett legfeljebb 50 euró jár majd nekik. Akik pedig felnőtt korú egyetemistákat nevelnek, búcsút mondhatnak az 50 eurós hozzájárulásnak, a jövőben egy fillért sem kapnak.
A leglényegesebb újdonság mégis az, hogy míg az alacsonyabb jövedelműek, valamint a vállalkozók továbbra is jogosultak lesznek a bónusz teljes összegére, a jobban kereső szülők esetében még a csökkentett támogatás összegét is mérsékelik. Az adóbónusz „megvágására” már bruttó 2 500 eurós bevételnél érdemes készülni, ha a szülő bruttó keresete meghaladja a 3 500 eurót, akkor pedig teljesen elesik a támogatástól.
Lehet trükközni
Bár a helyzet alakulása elsőre kifejezetten negatívnak tűnik, az adószakértők a közelmúltban kinyitottak bizonyos kiskapukat, amik hozzájárulhatnak a szülők bevételeinek növeléséhez.
A családoknak jól meg kell fontolniuk, hogy az anya, esetleg az apa igényelje az adóbónuszt. Az ideális jövedelmi tartomány bruttó 1000–2000 euró között mozog
– mutatott rá Jozef Mihál egykori munkaügyi miniszter, aki szerint a fizetés nagyságának maximalizálása érdekében a legfontosabb az, hogy az alacsonyabb munkabérrel rendelkező fél igényelje a bónusz folyósítását.
Kapcsolódó cikkünk
Bár az ország lakosai még csak most kezdik igazán érezni a nagy állami spórolás hatásait, a kormány már a következő megszorító csomag tartalmáról elmélkedik. A várható intézkedéseket egyelőre homály fedi, az eddigi kijelentések alapján azonban egyre valószínűbb, hogy a jövő nyugdíjasainak bőven van oka az aggodalomra.
Mindössze néhány hét telt el azóta, hogy az új adók és megszorítások életbe léptek, a háttérben azonban máris elkezdődött a második konszolidációs csomag előkészítése. Bár politikai berkekben egyelőre nem kerültek terítékre az újabb intézkedések, a pénzügyminisztérium szakemberei már vitáznak a kérdésről.
Kevesebb kiadás
Úgy fest, nem csak a polgárok, de a politikusok is megelégelték a különböző illetékek emelését, amelyek hatása nem csak az államkassza bevételi oldalán, de a kormánypártok támogatottságán is azonnal meglátszik.
Arra fogunk törekedni, hogy az újabb konszolidáció inkább a kiadási oldalra koncentráljon. Szerintem elég új adót vezettünk be
– ismerte be a a pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján néhány nappal ezelőtt. Az őszinteségi roham ellenére azt azonban nem kívánta pontosítani, hogy melyek azok a tételek, amik áldozatul eshetnek a költségek csökkentésének.
Mivel mostanra gyakorlatilag minden ötödik munkavállaló az államnak dolgozik, így elég valószínű, hogy az elbocsátások igen előkelő helyet foglalnak majd el az újabb intézkedések listáján. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen lépésre nem kerülhetne sor meggondolatlanul. Szükség lenne egy alapos ellenőrzésre, hogy pontosan azonosítani tudják, mely pozíciók és munkavállalók feleslegesek. Robert Fico kormányzása alatt azonban ritkán készültek hasonló hatástanulmányok, így várhatóak az államapparátus leépítése sem szakszerűen zajlik majd.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány múltidézésének köszönhetően 2025-ben visszatér az egyszer már eltörölt minimáladó, amely értelmében még a veszteséges vállalatokat is adóbefizetésre kötelezik. A közgazdászok már első alkalommal is elhibázottnak tartották a kabinet ötletét, amely miatt meredeken emelkedett a felszámolt cégek száma. A szakértők pedig ezúttal sem optimistábbak. Úgy vélik, a jelenlegi gazdasági környezetben még a korábbinál is nagyobb pusztítást okozhat a régi-új kötelezettség.
A vállalatok egy igen jelentős újdonsággal szembesülhetnek, amikor alig néhány hét múlva, 2025 tavaszán benyújtják az adóbevallásukat a 2024-es bevételeik után. Robert Fico kormánya a szükségesnél mélyebbre ásott a minisztériumi fiókokban, így a korábbi, igencsak kifogásolható ötleteikre is sikerült rábukkanni. Vélhetően ennek tudható be, hogy 8 évvel az eltörlése után idén újra érvénybe lép a minimáladó, amely mintegy 200 ezer vállalkozást érint majd. A kötelezettség alól pedig a veszteséges cégek sem mentesülnek.
Egyszerű matematika
A kabinet ezúttal mellőzte a bonyolult képleteket. A társaságok a bevételeik nagyságától függően évi 340 és 3840 euró közötti összeget lesznek kénytelenek befizetni. Amennyiben a vállalat forgalma nem haladja meg az 50 ezer eurót, a minimáladó nagysága 340 euró lesz. 50 ezer és 250 ezer euró közötti forgalom esetén már 960 euróra számíthatnak. 250 ezer és 500 ezer euró közötti forgalom esetén a minimáladó összege 1920 euróra emelkedik, míg az érintettek 500 ezer euró felett már 3840 eurót kötelesek fizetni.
Akadnak kivételek
Az adóbevallás benyújtásának, valamint az adó befizetésének határideje idén is március 31-re esik. A minimáladó esetében azonban akad néhány kivétel. Az újonnan alapított társaságok, akik 2025-ben először nyújtanak be adóbevallást, mentesülnek a minimáladó jelentette teher alól. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy ez az adónem az egyéni vállalkozókat sem érinti.
Nem vonatkozik továbbá a polgári társulásokra, alapítványokra, nonprofit szervezetekre, a védett műhelyekre és a politikai pártokra sem. Azon vállalatok esetében, amelyek alkalmazottainak legalább 20 százalékát fogyatékkal élő személyek teszik ki, a minimáladó nagysága az előre meghatározott összeg felére csökken
– magyarázta Jitka Božeková, az ATLAS GROUP adózási kérdésekre specializálódó tanácsadó cég partnere.
Régi-új ötlet
A minimáladó sokak számára ismerős lehet, ugyanis 2014-ben, Robert Fico második kormánya idején egyszer már bevezették. A módosítás az akkori pénzügyminiszter, Peter Kažimír nevéhez fűződik, aki napjainkban a Szlovák Nemzeti Bank elnöke. A kabinet törvényjavaslatának célja az adóbevételek növelése, valamint a fiktív cégek felszámolása volt. Kažimír azzal érvelt a változtatás létjogosultsága mellett, hogy számos vállalat úgy kerüli el az adófizetést, hogy papíron veszteséget mutat ki, miközben valójában profitra tesz szert. Ebből a szempontból az új adónem nem volt teljesen értelmetlen, a közgazdászok azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy több ezerrel emelkedett a felszámolt cégek száma.
Az akkori ellenzék által veszteségadónak nevezett kötelezettség végül mindössze 3 évig volt érvényben, 2017-ben ugyanis eltörölték. A szakértők az újbóli bevezetés kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy a vállalatok a kormány konszolidációja miatt elve nehéz helyzetben vannak, így a korábbról ismert kötelezettség visszatérése sokak számára végleges lehet. Ez pedig egyfajta dominó-effektust indíthat el. Jó példa erre az, ami Romániában történt. Bukarestben 2009-ben vezették be a minimáladót, amely következményeként alig pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így olyan mértékben megemelkedett a folyósított szociális segélyek összege, hogy még az extra adóbevételek ellenére is komoly veszteséggel zártak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Pár évvel a bevezetése után Szlovákia – legalábbis az elfogadott kormányprogram szerint – 2018 januárjától búcsút int a minimáladónak. Az előző Fico-kabinet az adóbevételek növelését és a fiktív cégek felszámolását szerette volna elérni vele. Ez utóbbi szempontjából az új adónem nem volt teljesen értelmetlen.
Az előző Fico-kabinet 2014-től vezette be a társasági minimáladót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is, ez utóbbi miatt ezt az adónemet az akkori ellenzék veszteségadónak nevezte, és élesen fellépett a bevezetése ellen. Peter Kažimír pénzügyminiszter azonban azzal érvelt, hogy a cégek jelentős része, esetenként több mint a fele veszteségre hivatkozva egyáltalán nem adózik, számos cég papíron veszteséget mutat ki pénzügyi éve végén, elkerülve az adókötelezettségét, miközben valójában profitra tesz szert. A minimáladó bevezetésétől az állam évente 73 millió eurós pluszbevételre számított. Emellett azonban sok volt az olyan regisztrált vállalkozás is, amely semmilyen tevékenységet nem folytatott, vagyis az intézkedéstől a piac kitisztítását is remélték.
Adminisztratív teher
A társaságok a minimáladót először tavaly tavasszal fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtották be az adóbevallásukat. Azok a cégek, amelyek nem áfafizetők, és a forgalmuk nem haladja meg az évi 500 ezer eurót, évi 480 eurót fizetnek. Egy ugyanilyen forgalommal rendelkező áfafizető társaság számára ez az összeg 960 eurót tesz ki. Az 500 ezer euró feletti éves forgalmú társaságok – függetlenül attól, hogy áfafizetők vagy sem – 2880 eurót fizetnek. A minimáladót a társaságoknak az alapításukat követő egy évben nem kell befizetniük, miközben ez az adónem nem érinti az egyéni vállalkozókat. A nyereséges társaságok ráadásul a befizetett minimáladót leírhatják a társasági adójukból, vagyis ez az új befizetési kötelezettség a valóságban számukra csak adminisztratív gondot jelent.
Letisztult a piac
Az elmúlt években a kormánynak valóban sikerült növelnie az adóbevételeket, hogy azonban ez milyen mértékben köszönhető a minimáladónak, arról egyelőre nem készült mérvadó elemzés. Ami biztos, hogy a minimáladó bevezetése hozzájárult a piac kitisztításához. Míg az adónem bevezetése előtt évente átlagosan 4800 céget számoltak fel, a FinStat céginformációs portál elemzése szerint 2014-ben a felszámolt cégek száma meghaladta a 8400-at, tavaly pedig több mint 7 ezer cég húzta le a rolót. Tavaly ráadásul csak 12,7 ezer céget hoztak létre, amire 2012 óta nem volt példa. Filip Glas, a FinStat elemzője szerint elsősorban az inaktív, rendkívül alacsony bevételekkel rendelkező cégeket számolták fel: 45 százalékuknak például semmilyen bevételük nem volt, 51 százalékuknál pedig ez nem haladta meg az évi 3 ezer eurót. „A felszámolt cégek csaknem háromnegyedének egy centnyi nyeresége sem volt, 65 százalékuk pedig csak egy alkalmazottat foglalkoztatott” – tette hozzá Glas. A legtöbb cég a kis- és nagykereskedelemben és az építőiparban szűnt meg, ezekben az ágazatokban a cégek 11–14 százaléka húzta le a rolót.
A románok megbánták
A minimáladót több európai államban is bevezették már korábban. A legrosszabb tapasztalatok Romániában voltak. Itt 2009-ben lett hatályos, következményeként pár hónap alatt 112 ezer cég szűnt, emiatt pedig több mint 50 ezren váltak munkanélkülivé. Így a bukaresti kormány hiába tett szert az átszámítva 500 eurónak megfelelő adónak köszönhetően pluszbevételre, a munkanélküli- és szociális segélyekre kifizetett pénzek miatt összességében veszteséget okozott az intézkedés – egy éven belül ki is vezették az adónemet a rendszerből.
MEGSZŰNT ÉS ÚJ CÉGEK SZLOVÁKIÁBAN
Év Megszűnt cég Új cég
2012: 4762 20 409
2013: 4899 27 204
2014: 8461 13 283
2015: 7083 12 766
Forrás: FinStat (mi, TASR) Odázott gondok
Nyílt titok, hogy a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) nem túl nagy rajongója a második nyugdíjpillérnek. Bár megszüntetni eddig nem merte, mindig tett róla, hogy elvegye az emberek kedvét a takarékoskodás ezen formájától. Legutóbb például 2023 végén, már az állami spórolás jegyében, 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette a második pillérbe irányuló szociális elvonások arányát. Mivel azonban ez a malacpersely amolyan könnyű célpont, ha a mindenkori kormánynak pénzre van szüksége, így kifejezetten valószínű, hogy az újabb konszolidációs csomagban is nagyobb szerep juthat neki. Kamenický néhány nappal ezelőtt burkoltan ugyan, de elismerte, hogy semmi sincs kizárva, amikor a második nyugdíjpillér sorsáról kérdezték.
A munkaügyi tárca egykori vezetője, Jozef Mihál ennek fényében attól tart, hogy a jelenlegi 4 százalékos arányt nullára csökkenthetik. Ez azonban mindössze sebtapasz egy nyílt sebre, ami csak pillanatnyilag oldja meg az államkassza gondjait. Mivel az első pillér már napjainkban is rosszul muzsikál, így a jövő nyugdíjasai legfeljebb a második pillérben megspórolt forrásokra számíthatnak majd. Ha azonban Ficóék ehhez is hozzányúlnak, a későbbiekben egész generációk lehetnek komoly gondban.
Megyünk feljebb is
Az államkincstár őre a legutóbbi kormányülés után őszintén beismerte, az eredetileg nagyjából 650 millió eurósra tervezett csomag értéke már most 800-850 millió euró körül mozog, de azt sem zárta ki, hogy a második konszolidációs még ennél is tetemesebb lehet. A váratlan irányváltást a kedvezőtlen környezettel, valamint az egyre borúsabb előrejelzésekkel igazolta. A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) azonban arra figyelmeztet, ha a kabinet valóban csökkenteni szeretné a tetemes hiányt, legalább egymilliárd euróval többet kellene beszedniük.
Bár a Kamenický által 2026-ra előirányozott spórolás elsőre nem tűnik jelentéktelennek, a gyakorlatban mégis azt eredményezi, hogy a kabinet így 2027-re tolja a konszolidációs erőfeszítések zömét. Ez főként azért meglepő, mert abban az évben esedékes az újabb parlamenti választás, az pedig egyetlen kormány esetében sem szokványos lépés, hogy a kampányidőszakra halasztja a megszorításokat. Ez a döntés pedig az egész terv hitelét rontja, mivel nyilvánvaló, hogy a voksolást megelőzően, a szavazatvadászat jegyében jelentős költekezésre kerül majd sor.
Sajátos megítélés
Annak ellenére, hogy Robert Fico negyedik kabinetjének konszolidációs törekvéseit a polgárok mostanra a saját pénztárcájukon is érzik, a lakosok egy része igen sajátosan értékeli a nagy állami spórolás lebonyolítását, derül ki az Ipsos ügynökség legfrissebb felmérésből, ami a Denník N megbízásából készült. Bár a megkérdezettek 80 százaléka aggodalommal szemléli a hazai gazdasági helyzet alakulását, főként az ellenzék választói értékelik negatívan a kormány „drágaságát”. Ezzel szemben a koalíciós trió támogatói meg vannak róla győződve, hogy a politikusok ígéreteinek megfelelően, csökkent bizonyos termékek ára.
Módosított adóbónusz
A gyermekes szülőknek járó adóbónusz kifizetésekor a legutóbbi módosítások értelmében a gyermek életkora mellett a szülő keresetének nagyságát vették alapul. Míg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők, valamint a vállalkozók a bónusz teljes összegére voltak jogosultak, addig a jobban kereső szülők esetében a bevételeik nagyságának megfelelően mérsékelték a kifizetés összegét. Az adóbónusz „megvágására” már 2477 eurós jövedelemnél sor került, ha pedig a szülő keresete meghaladta a 3632 eurót, akkor teljesen elesett a támogatástól.
Az adószakértők ennek kapcsán arra figyelmeztették a családokat, hogy a juttatás maximalizálása érdekében az a szülő igényelje az adóbónuszt, akinek alacsonyabb a fizetése. A képviselők a csendesen becsempészett módosításokkal azonban bezárták ezt a kiskaput. Az új szabály az, ha az adóbevallásban szereplő közös jövedelem meghaladja a törvényben meghatározott határértéket, a szülők elesnek a bónusz maximális összegétől. A változtatás március 15-én lép életbe, így már az idei adóbevallásoknál sem lehet trükközni.
Az egyes régiók helyzete javul
Bár a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai összességében véve elég negatív képet festenek a hazai helyzetről, az ország nyolc régiója közül kettő, Pozsony és Zsolna megye, javuló tendenciát mutat. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az egyes országrészek között évek óta jelentős különbségek vannak. A szegénység és a kirekesztettség kockázata a hosszú ideje sereghajtó Eperjes megyében a legmagasabb, csaknem 224 ezer embert érint (28 százalék), de Besztercebánya és Kassa megyében is 20 százalék felett van a nehéz helyzetben lévő lakosok száma.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
