Csak részben sikerült magyarítani a Valentin-napot

Csak részben sikerült magyarítani a Valentin-napot

Bár a Valentin- vagy Bálint-napnak a ma ismert formában nincsenek magyar hagyományai, mára annyira elterjedt, hogy az InfoRádió által megkérdezett néprajzkutatónak sincs ellene kifogása. De hogyan került Magyarországra ez a szokás?

Magyarországon Bálint napján a madarak párosodnak, így tartják a magyar néphagyományban. A “modern” Valentin-nap úgy került ide a rendszerváltás után, a kilencvenes években, hogy Guba Ágnes virágkötőmester és egy Amerikába szakadt magyar a budapesti Andrássy úton egy “Lufilandet” hozott létre. Az üzlet már nincs meg, de a hagyomány elterjedt az országban – mondta Tátrai Zsuzsanna.

A néprajzkutató szerint minden olyan szokás, ami hagyománnyá is válik, és ami arról szól, hogy az emberek kinyilvánítják a szeretetüket egymás iránt, az ellen semmi kifogásunk nem lehet. Kifogásunk esetleg például a csecsebecsék esztétikumával kapcsolatosan lehet – tette hozzá.

Hírdetés

Személyes élményként elmesélte, hogy három gyermeke közül a két idősebbnél nem honosodott meg ez a szokás, a legfiatalabbnál igen, ők elmennek vacsorázni Valentin-napon. “De így van ez a hagyományokkal: vannak generációk, akik számára idegen, és vannak, akik ebbe már beleszületnek, belenőnek, természetesnek tartják és szeretik is. Persze ehhez hozzájárult az is, hogy

a szokások elterjedésében a reklámnak, a kereskedelemnek óriási szerepe van.

A szokásokat egyébként mindig “magyarítjuk”, de ezt a napot annyira azért nem magyarítottuk, hogy Bálint-nap legyen a neve, és az ajándékokon látható feliratok sem változtak át magyarrá az idők folyamán – a néprajzkutató nagyon reméli, hogy ez egyszer mégis megtörténik.

Bálint napjának egyébként korábban nem volt jelentősége a magyar néphagyományban, nálunk szerelemjósló, szerelemvarázsló napok inkább a karácsonyi ünnepkörben vannak. Ám a Valentin-nap elterjedéséhez az is hozzájárulhatott, hogy – többnyire – farsang idejére esik.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »