Csak nem jött össze a háború

Csak nem jött össze a háború

A baloldali média olvasói azt hihették, hogy Oroszország pillanatokon belül nekiugrik Ukrajnának. Csakhogy Oroszország a mai napig nem ugrott neki Ukrajnának és várhatóan nem is fog. A Telex-444-HVG-tengely legvarázslatosabb uszításai a Kontra összefoglalójában.

A baloldali média olvasói azt hihették, hogy Oroszország pillanatokon belül nekiugrik Ukrajnának. Csakhogy Oroszország a mai napig nem ugrott neki Ukrajnának és várhatóan nem is fog. A Telex-444-HVG-tengely legvarázslatosabb uszításai a Kontra összefoglalójában.

A már nyolc éve húzódó orosz–ukrán konfliktus akkor éleződött ki újra, amikor a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közelállónak tartott Der Spiegel február 11-én megírta, hogy Oroszország február 16-án rohanhatja le Ukrajnát. 

A német baloldali lap állítólagos CIA-s, illetve meg nem nevezett amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva hozta le a témával kapcsolatos „értesülését”. Ezt követően az amerikai politikai elit a progresszív-fősodorbeli médiával karöltve nettó háborúspropaganda-gyártásba fogott, mellőzve a tényeket és a másik oldal véleményét. 

A teljesség igénye nélkül áttekintettük a baloldali sajtó háborús uszítását. 


Forrás: 444.hu

Zelenszkij beszédével nagyjából egy időben Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára bejelentette: Kijev nem gondolja, hogy február 16-án vagy 17-én Ukrajnát nagyszabású orosz támadás érhetné, de ez már nem fért bele a 444 propagandájába.


Forrás: Telex.hu

A Telex riportja elképesztően egyoldalúra sikeredett. Bár egy 2015-ös amerikai tanulmány szerint Kijev lakosságának a 32 százaléka orosz anyanyelvű, a baloldali hírportálnak a „kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében” egyetlenegy Moszkva-párti embert sem sikerült megszólaltatnia a 3 milliós fővárosban. Ehelyett interjút készítettek az ukrajnai magyarellenesség szinonimájával, Pavlo Klimkin bukott külügyminiszterrel. Klimkin valótlan állítása közül persze egyet sem cáfoltak meg, illetve még azt a tényt is elhallgatták az olvasóik elől, hogy hírhedten magyarellenes politikusról van szó.

A telexes riportban igyekeztek szemet hunyni a kisebbségellenes ukrán nacionalizmus felett, vélhetően amiatt, mert az az oroszok ellen is irányul miatt. Továbbá azt sugalmazták, hogy Ukrajna után Magyarország, tehát egy NATO-tagállam (!) lehet Oroszország következő „áldozata”, ami teljességgel nonszensz.


Forrás: Telex.hu

Hírdetés

A fenti fényképen látható, hogy két helyen is feltűnik a második világháború alatti nyugat-ukrán náci paramilitáris szervezet, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) vörös-fekete lobogója. Az UPA tagjai legkevesebb 100 ezer lengyelt, illetve zsidót mészároltak le Galíciában és Volhíniában, de a Telex riportjában ez a történelmi tény még említés szintén sem jelenik meg, helyette ömlik a nyugat-ukrán militarista propaganda.

Bár a Telex „kisebbségbarát” portálnak állítja be magát, de ebben a  cikkükben kifejezetten az asszimiláció mellett érvelnek. Alcímükben meg is adják az irányt: „Orosz gyerekből ukrán felnőtt”. Ennyit az alapvető emberi, állampolgári és kisebbségi jogok tiszteletben tartásáról. 


Forrás: Telex.hu


Forrás: 24.hu


Forrás: 24.hu


Forrás: Index.hu


Forrás: Index.hu

A HVG jóvoltából a még mindig be nem következett orosz támadás előtt egy nappal „megtudhattuk”, hogy „De most tényleg minden eddiginél nagyobb a valószínűsége a nyílt konfliktus kirobbanásának”.


Forrás: hvg.hu

Aznap, szintén a HVG-ben publikált egy véleménycikket Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete. A nagykövet asszonytól megtudhattuk, hogy „Aki hallgat, az agresszort támogatja”. A célzás egyértelmű, Kijev szerint Budapest az ukrán és orosz belügyekbe való be nem avatkozással tulajdonképpen Moszkvát támogatja. Okfejtésében sem sok logikai összefüggést lehet találni, így annak részletezésébe nem mennénk bele.

Hiába kerestük a portál honlapján, sehol sem bukkantuk Jevgenyij Arnoldovics Sztanyiszlavovnak, a magyarországi orosz nagykövetnek a véleménycikkére. Ha a HVG valóban „független és objektív” hírforrás lenne, ahogy állítja magáról, akkor felkérte volna rá az orosz diplomáciai misszió vezetőjét, hogy az ukrán nagykövetével azonos terjedelemben közölje álláspontját, de ez mind a mai napig nem történt meg.

Következésképpen kimondhatjuk, hogy a baloldali média ismét lyukra futott, Oroszország nem támadta meg Ukrajnát sem február 16-án, sem később.

Kontra

Hunhír.info


Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »