434 éve, 1587. február 8-án fejezték le Stuart Máriát, Skócia tragikus sorsú királynőjét, a világtörténelem egyik legismertebb nőalakját. Egyesek férfifaló, gátlástalan csábítót, mások a nagypolitika ártatlan áldozatát látják benne.
V. Jakab skót király egyetlen gyermeke 1542. december 8-án született, apja hat nappal később meghalt. Mivel a trónra Mária nagybátyja, VIII. Henrik angol király is igényt tartott, a csecsemőt még aznap királynővé nyilvánították. Máriának ötéves korában a Skóciába benyomuló Henrik elől Franciaországba kellett menekülnie, ahol rangjához méltó fogadtatásban, majd neveltetésben részesült.
A bronzvörös hajú, szépséges lány hat nyelven beszélt, kitűnt a vadászatban és a táncban, magas termete révén az udvar hölgyei közül is. 1558-ban a dauphin, az egy év múlva trónra lépő II. Ferenc felesége, s így Franciaország királynéja lett.
1559-ben VIII. Henrik lánya, Erzsébet lépett Anglia trónjára. Stuart Mária nem ismerte el protestáns unokahúga jogát az uralkodásra, s ő is felvette az Anglia királynője címet. Ennél többet azonban nem tehetett: férje 1560-ban meghalt, a régensként Franciaországot kormányzó Medici Katalin pedig a hugenották lázadása miatt kiegyezett az angolokkal.
A csalódott Mária hazatért Skóciába. Az állandóan lázongó protestáns rendek gyanakvással tekintettek alig 18 éves, katolikus királynőjükre, neki mégis sikerült megszilárdítania hatalmát. 1565-ben férjhez ment Darnley lordjához, de a házasság boldogtalannak bizonyult. A kicsapongó és hatalomvágyó férfi maga akart király lenni, s összeesküvést szőtt neje ellen.
Mária gondjai 1567-ben oldódtak meg, amikor kényelmetlenné vált urát meggyilkolta Bothwell earlje. Mária nemhogy megbüntette volna a tettest, de három hónap múlva hozzáment feleségül. Ezzel azonban maga ellen fordította egész népét. A harmadik esküvőt a katolikus és a protestáns egyház is érvénytelennek nyilvánította, Máriát lemondatták 13 hónapos fia, Jakab javára, majd bebörtönözték.
Mária skót királynő gyászruhájában, amely a „fehér királynő” ragadványnevet kölcsönözte neki (kép forrása: Wikimedia Commons)
Egy év múlva sikerült Angliába menekülnie, de csak fogságból fogságba került. Erzsébet nem tudta és nem is akarta őt trónjára visszasegíteni, külföldre nem engedhette, nehogy a franciák használják fel hatalmi játszmájukban, és szabad mozgást sem biztosíthatott neki, nehogy az angol katolikusok élére álljon. Stuart Mária két évtizeden át élt tisztes rabságban, ezalatt szépsége elfogyott, vigaszt csak a vallás és a kézimunka jelentett számára.
Szabadulása érdekében eleinte kérvényekkel bombázta „kedves testvérét”, majd egy összeesküvésbe bonyolódott. Levelezését azonban elfogták és per indult ellene. A skót királynőt angol bíróság előtt, angol törvények alapján ítélték halálra, s Erzsébet – bár tartott a következményektől – végül engedélyezte a kivégzést.
A méltóságteljesen viselkedő, vörös ruhába öltözött Mária (a katolikus egyházban ez a mártíromság színe) 1587. február 8-án hajtotta nyakát a bárd alá – a bakónak csak másodszorra sikerült a fejet a törzstől elválasztania. Tetemét fia, az angol trónt is elfoglaló I. Jakab 1612-ben a westminsteri apátságba vitette, ahol azóta is Erzsébet mellett nyugszik.
Stuart Mária romantikus és tragikus figurája megosztotta a kortársakat és megosztja az utókort is. Egyesek férfifaló, gátlástalan csábítót, mások a nagypolitika ártatlan áldozatát látják benne. A híres nők közül talán ő ihlete a legtöbb filmet és irodalmi alkotást. Friedrich Schiller drámát, Stefan Zweig regényt írt róla, már 1895-ben forgattak róla némafilmet, legutóbb 2018-ban Saoirse Ronan ír-amerikai színésznő személyesítette meg.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
