Úgy tűnik, a politikai korrektség malmai sem őrölnek már olyan elszántan, mint amennyire azt a sajátos biológiai fegyvert élesíteni készítő, a Vörös-tenger után a Kárpát-medencébe is száraz lábbal betérni kívánók akarják. Vagy nem annyira vak már a magyar, mint azt láttatni szeretnék, ugyanis a Szabad Nép-utód remittendagyár mai nyomtatott verziójában is kénytelenek elismerni, hogy a "magyarok híresen rossz egészségügyi állapotának" toposzát bizony nem lehet már a megszokott könnyedséggel letolni a gazdanép torkán.
 Csak azt csinálják, amit otthon látnak |
A rajvédők is kénytelenek leírni feketén-fehéren:
1.) a cigányok 77,4 százaléka dohányzik, szemben az összlakosság 29 százalékával
2.) tíz cigány purdégyárosból csak egy nem dohányzik a terhessége alatt
3.) a "mélysegílyes" "családfenntartó" akár négy doboz cigarettát is elszív naponta.
Szép arányok. Talán kisilabizálható az adatokból, hogy a "magyarok rossz egészségügyi állapota" mennyiben szól ténylegesen a magyarokról (bocsánat, a Balog-féle újbeszél szerint a "nem romákról"), illetve hogyan jut a mélyszegénységben tengődő had számára annyi segély, hogy csak a családfő – legális piaci áron számolva – négyezer forintnyi "teljesen elégő áldozatot" mutasson be naponta. A kiscsalád többi tagjáról nem is beszélve. Az már csak hab a tortán, hogy az is kitűnik, valójában mi lehetett a valódi célja Orbánék színleg "leszoktató kúrának" szánt trafikmutyijából.
Alább a Népszabadság cikkének – módosítások nélküli – részlete. (A teljes írás ide kattintva olvasható.)
Hiába szigorította a kormány a dohányzás feltételeit, a naponta rágyújtók száma nemhogy csökkent volna, de a fiatal felnőttek körében még nőtt is. A szakemberek szerint a füstmentes élet, a leszokás elsősorban a stabil egzisztencia luxusa.
Miközben az Orbán-kormány immár három éve küzd a dohányzás ellen, a legfrissebb európai egészségfelmérés szerint nem sikerült áttörést elérnie.
A Központi Statisztikai Hivatal által májusban nyilvánosságra hozott Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) adatai szerint az alkalmi dohányosok aránya 2009 és 2014 között visszaesett ugyan a korábbi 4 százalékról 1,6 százalékra, a rendszeresen dohányzók száma szinte változatlan marad. Ez 2014-ben 28 százalék, 2009-ben 27 százalék volt.
Sőt, a fiatal felnőttek körében 2014-ben már jóval többen dohányoznak naponta rendszeresen, mint hat évvel ezelőtt: a férfiaknál 5,5, a nőknél 2,9 százalékpontos volt a növekedés.
Szegények stresszoldója
Van összefüggés a szegénység és a dohányzás között – állítja Pataki Erika. A szegénység fokozott stresszel jár, a dohányzás egy ideig a „legolcsóbb” stresszoldó. Hogy ez mennyire így van, azt szegénységkutatók is megerősítik. Ritók Nóra blogjában számol be arról, hogy az éhező, nélkülöző családban nem ritka, hogy a családfő naponta négy doboz cigarettát is elszív. Ez önmagában nagyon nehéz elképzelni, mert egy doboz cigaretta ára a legális piacon 800-1000 forint.
Az már a 2009-es ELEF felmérésből ismert, hogy a kevéssé iskolázott és rossz szociális körülmények között élők dohányoznak a legtöbben. A szegénység veszélyeztető, dohányzásra hajlamosító élethelyzet.
A roma lakosság 77,4 százaléka dohányzik, szemben az összlakosság 29 százalékával.
Egy Szabolcs-Szatmár Bereg megyében végzett kutatásból kiderül, hogy az aktív dohányzás és a környezeti dohányfüstártalom szignifikánsan gyakoribb a romák, mint a nem romák között. A Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének professzora és munkatársai által végzett vizsgálatból az is kiderül, hogy tíz roma nőből csak egy döntött úgy, hogy nem dohányzik a várandóssága alatt, míg a nem roma származásúak esetében az arány 66 százalék.
(Kuruc.info)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
