Megszületünk.
Elindulunk.
És egyszer csak észrevesszük, hogy az idő nem kérdez.
A „Csak egyszer” nem magyaráz, nem tanít. Mesél. Egy élet történetét mondja el – azt, amelyet mindannyian élünk, mégis mindig úgy érezzük, mintha csak velünk történne meg.
Van benne az első lélegzet, az első mozdulat, a bizonytalan lépések, a lendület, az álmok. Van benne az a pillanat is, amikor már nem rohanunk, csak megállunk egy percre, és visszanézünk. Nem fájdalommal – inkább csendes belátással.
Ez a dal arról szól, hogy minden pillanat egyszeri. Hogy vannak találkozások, döntések, érintések, amelyek nem ismételhetők meg. Nem azért, mert kegyetlen az élet, hanem mert ettől igaz.
És talán a legfontosabb:
az elmúlás itt nem szomorú. Nem félelmetes. Nem ellenség.
Csak egy természetes lezárása annak az útnak, amit – ha hűek voltunk önmagunkhoz – méltón jártunk végig.
Ez a történet Hodossy Gyula József Attila-díjas költő sorai nyomán született. A vers nem kiált, nem kér számon. Finoman vezet végig azon az úton, amelyen egyszer mindannyian végigmegyünk. A sorok mögött ott van az elfogadás bölcsessége, az a tudás, amely már nem akar változtatni – csak megérteni.
Ebből a költői világból született meg a dal. Nem feldolgozásként, hanem folytatásként.
Tóth Katit énes előadóművészként lehet ismerni. Ez alkalommal azonban zenét szerzett. A zenéje nem rátelepszik a szövegre – együtt lélegzik vele. A dallam úgy halad, mint az idő: megállíthatatlanul, mégis gyengéden. Nincs benne felesleges gesztus, csak őszinte jelenlét.
A hangszerelés és a zenei aranzs Bertók István munkája, aki pontosan érzi, mikor kell megszólalni, és mikor kell teret hagyni a csendnek. Mert ebben a történetben a csend is beszél.
A fekete-fehér videoklip nem díszlet. Időtlenség.
Bodó Károly képei egy életutat rajzolnak fel: csecsemőkortól az elmélkedő időskorig. Arcok váltják egymást, de a tekintet ugyanaz marad – mintha mind egyetlen ember lenne.
A történet szereplői:
Kovács Viktor – a kezdet Bertók Félix István – a gyermeki rácsodálkozás Köles Bence – a lendület és keresés Hodossy Gyula – az elcsendesedett megértés Bugár Noémi – a mozdulat, az áramlás, az élet
A hangfelvétel Veréb Attila munkája.
A „Csak egyszer” különlegessége nemcsak abban rejlik, amit mond, hanem abban is, ahogyan megszületett. Felvidéki magyar alkotók közös munkája, ahol mindenki ugyanazt az érzést kereste – és találta meg.
Ez nem egy dal a sok közül.
Ez egy emlékeztető.
Arra, hogy figyeljünk.
Hogy merjünk jelen lenni.
Mert ami most történik, csak egyszer történik meg.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: youtube, reprofoto
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
