A választási csalásról beszélő Donald Trump a jelenlegi állás szerint csak úgy tarthatja meg elnöki székét, ha nemcsak azokban az államokban nyer, ahol a részeredmények szerint vezet, hanem még megfordítja Nevadát is.
A wisconsini újraszámlálásnak ugyanakkor csak abban az esetben van értelme, ha eljárási és hitelességi problémák merültek fel. Szabó Dávid külpolitikai szakértőt kérdeztük a választás utáni második napon az aktuális fejleményekről és arról, várhatóan hogyan alakul az amerikai politika a következő időszakban.
– Az elektori szavazatok jelenlegi megoszlása azt mutatja, hogy Bidentől már nehéz elvenni az elnökséghez szükséges 270 elektort. Nyerhet még Trump, és ha igen, hogyan?
– Matematikai esélye maradt Trumpnak, reális már sokkal kevesebb. Fordítsuk meg a kérdést: Biden 264 elektorral áll jelenleg a részeredmények szerint (ha Arizona elektorait is neki adjuk, ahogyan több hírcsatorna is tett), ehhez még hatra van szüksége a győzelemhez, ha a már eddig neki adott államokat változatlannak vesszük. Ebben az alapeseteben
Trumpnak a győzelemhez meg kellene őriznie az előnyét Georgiában (16), Észak-Karolinában (15), Pennsylvaniában (20), és meg kellene fordítania Nevadát (6).
Ha a Bidennek a legtöbb eredményközlő médium által már odaadott, de a Trump-csapat révén még vitatott államokat újra kinyitjuk, már vegyesebb a kép: Arizonában (11) még számolnak, és rendkívül szoros lesz a vége, Wisconsinban (10) pedig kicsi a különbség, és Trumpék már bejelentették a jogorvoslati kérelmüket. Ebben a szcenárióban tehát 6 állam (78 elektori voks) nyitott, ezekből kellene Trumpnak legalább 56 elektort összeszednie tetszőleges kombinációban. Ha például Arizonát és Nevadát megfordítja, Georgiát és Észak-Karolinát pedig megvédi, akkor 48-nál jár, vagyis már elég lenne Wisconsint megfordítania Pennsylvania helyett.
A levélszavazatok összesítése még nem fejeződött be (Fotó: MTI/AP/Matt York )
Egy másik útvonal lehet Trumpnak Pennysylvania, Wisconsin, Georgia, Észak-Karolina. Az egymással szoros földrajzi közelségben lévő államokban jellemzően van hasonlóság az eredmények tendenciái között, ezért Nevada–Arizona, Wisconsin–Pennsylvania és Gerogia–Észak-Karolina hasonló dinamikát mutathat. Ha az egyik Trumpnak kedvezően dől el, a másikban is esélyes. Maholnap azonban csak a legelső forgatókönyvvel nyerhet Trump, a többi már a jogászkodástól is függ.
Szabó Dávid külpolitikai szakértő
– Trump választás éjszakáján tett nyilatkozataazt sejteti, hogy hosszú, elhúzódó jogi csatákra lehet számítani függetlenül attól, hogy az időközben megszámolt szavazatok kit mutatnak győztesnek. Az elnök már hetekkel a mostani helyzet előállása előtt beszélt arról, hogy a levélszavazatok kapcsán manipulációra számít. Akkor, amikor a mostani, szorosnak tűnő eredményekről még fogalma sem lehetett. Ez előzetes, kármentő taktika volt, vagy valóban olyan visszaélési lehetőségekről tudhatott már akkor, amelyek negatívan befolyásolhatják a végeredményt?
– Valamennyire mindkét állítás igaz. Egyrészt a két kampányközpontnak az amerikai politikai-választási piac elképesztő érettsége és adatgazdagsága miatt ma már elég pontos fogalmaik vannak arról, hol mennyire várható szoros meccs. Ellenpéldaként azért ott van Clinton 2016-os, Romney 2012-es a vártnál simább veresége, amit a digitális kampányforradalomnak mint game-changernek tudtak be. Azt nagyjából lehetett látni, hol lesznek nagyon fontosak az államonként összevissza szabályozott levélszavazatok. Az is látható volt, hogy rengeteg visszaélésre nyílik lehetőség, amelyekkel változó színvonalon képes megbirkózni a választás jogorvoslati rendszere. Az csak hab a tortán, hogy szó szerint előfordultak olyan esetek – postaládából kilopott illetve elkallódott levélszavazatok –, amilyeneket Trump egyszerű, hétköznapi nyelven megjósolt. De ehhez már hozzászoktunk: az egyesek szerint „túl sokat tudó” szexuális bűnöző, Jeffrey Epstein különös halála óta Amerikában a legvadabb összeesküvés-elméletek is igazolást nyerhetnek.
(Fotó: EPA/Alex Plavevski)
– A hírek szerint Wisconsinban, ahol Biden nyert nagyjából húszezres különbséggel, Trumpék újraszámlálást kezdeményeznek. Van értelme ekkora különbségnél újraszámolni szavazatokat, főleg úgy, hogy nem téves számolás, hanem a levélszavazással való visszaélés a fő oka annak, hogy Trump csalást emleget?
– Újraszámlálást ekkora különbségnél lehet kérni, de én nem látom perdöntő értelmét. Akkor lenne, ha az újraszámlálással együtt eljárásjogi, hitelességi kifogások miatt tömegesen kellene érvényteleníteni a Bidenre adott szavazatokat. Úgy már csökkenhetne a különbség érdemben is.
– A 6:3-as, konzervatív többségű legfelsőbb bíróság dob-e mentőövet a Trump-elnökségnek, és vajon beavatkozik a választás menetébe a 2000-es elnökválasztáshoz hasonlóan?
– Nem számítok rá, hogy a legfelsőbb bíróság dönti el a választás kimenetelét.
A Donald Trump amerikai elnök újraválasztását támogató tüntetők az összes szavazat megszámlálását követelik a nevadai Las Vegasban 2020. november 4-én (Fotó: MTI/AP/John Locher)
– Ebben az időszakban nemcsak a jogászokon, hanem a kommunikációs és PR-szakembereken is sok múlik. Lehet, hogy előbb, mint később válik Trump kellemetlenné a saját pártjának, ha a jogi fronton nem sikerül gyors eredményeket elérni. Az elmúlt négy évben megtanult együtt élni valamennyire a washingtoni republikánus establishment Donald Trumppal, de most vajon kitartanak-e mellette vagy eleresztik a kezét?
– 2016 óta a Republikánus Párt Donald Trump pártja lett. A Trump-bázis vált a párt választói bázisává, és sok bírálóját, ellenlábasát sikerült kiszorítania az elnöknek a pártvezetésből. Ez nem meglepő egy hivatalban lévő elnök esetében, főleg akkor, amikor a képviselőházban nincs többsége az őt jelölő pártnak. Ennek ellenére úgy vélem, a republikánus elit azt a konzekvenciát is leszűrheti a választásból, hogy a 2016-os választással ellentétben az idén Trump nélkül jobban ment volna, hiszen a szenátusi többséget megvédték, a képviselőházban javítottak a 2018-as helyzethez képest.
Amennyiben nagyon elhúzódna a jogi procedúra, és az elnök az utolsó töltényig ellenállásra hívja fel híveit, abban a washingtoni elit nem lesz partnere.
– Az elhúzódó bizonytalanság táptalaja lehet az utcai harcok újbóli megjelenésének, amit a bedeszkázott kirakatok már szinte előre jeleztek. Számítani kell akár hetekig tartó utcai összecsapásokra?
– Akárki is nyeri végül a választást, én úgy látom, hogy igen, számítani kell erre. De továbbra is tartom, hogy egy Trump-győzelem nagyobb erőszakhoz vezet, mint Biden győzelme, mert a demokratákat támogató erőszakos csoportok, bár a médiában nem beszélnek róluk, sokkal tettre készebbek Trumppal szemben, mint fordítva.
Radikális tüntetők az Egyesült Államok nemzeti lobogóját égetik Portlandben, Oregonban az elnökválasztást követően 2020. november 4-én (Fotó: EPA/Christian Monterrosa)
– Ha Biden lesz az elnök, mire megy egy republikánus szenátussal?
– Az adminisztrációt gyorsan feltöltik majd a 2016 előtti – olykor „kétpártinak” nevezett – elittel, de a szenátusba bele fog törni Biden bicskája, sőt, 2022-ben még a képviselőházat is elveszítheti. Ha nem tudja kibővíteni a legfelsőbb bíróságot, márpedig azt nem lehet másként, mint alkotmánymódosítással, akkor ahogy ígérte, sok, a táborának fontos, identitáspolitikai kérdésben meg kell próbálnia politikai döntést hoznia, nem szervezheti ki a kényes ügyek megoldását a liberális bíróságra, mint ahogyan Obama tette. Akkor pedig végre demokratikus intézményekben ülő, választott vezetők csatározhatnak fontos társadalmi kérdésekről ahelyett, hogy a média előre elhallgattatná a konzervatív ellenvéleményeket, vagy az aktivista bíráskodással alkotnának kvázi-jogszabályokat.
Ha Biden nyer, izzadni fog, láthatunk még itt nem kevés hebegést-habogást.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
