Miért vannak üzemben olyan vasúti átkelők, amelyeknél sosem jön vonat, mert a vonalat nem használják? És mennyibe kerül mindez? Íme a válaszok.
Jó pár, vasúti közlekedésben már nem érintett, de még „működő”, vagyis táblával, jelzőfénnyel védett vasúti átkelő van Magyarországon, Budapesten és környékén is többet felsorolt a vezess.hu. Ezek amellett, hogy többnyire ártalmasak az autók futóműveire, még a forgalmat is – indokolatlanul – lassítják. Felvetődik a kérdés, miért léteznek még mindig, és ha már vannak, mennyibe kerül a fenntartásuk? Arra kereste a választ a portál, miért éri meg inkább működtetni a használaton kívüli vasúti átjárókat pár magáncégnek, önkormányzatnak, valamint az államnak, mint felszámolni.
A portál emlékeztet, az átkelők elbontása a költségesség mellett időigényes is, főleg az engedélyek miatt. Emiatt a magántulajdonú vasúti pályák és átkelőhelyek sok esetben egyszerűen ott maradnak, hiszen az autók át tudnak menni rajta, a kereszteződés biztosított, a táblák, jelzők működnek – és ennek fenntartási költsége még mindig kevesebb, mint az eltüntetésé.
Mekkora ennek a költsége?
„A fénysorompók működésének havi, negyedéves, féléves és éves ellenőrzéseit a hatóság által jóváhagyott utasítás alapján kell elvégezni. A használaton kívüli és az aktívan működő útátjárók fenntartása ugyanolyan költséggel jár,
nagyságrendileg ötszázezer-egymillió forintba kerül évente”
– írta a portál.
Ezt a magáncégek és az önkormányzat is elvégezheti, elvégeztetheti, vagyis valaki időközönként foglalkozik ezekkel az átkelőhelyekkel és még fizet is a karbantartásáért. Az említett összeg arra megy el évente, hogy a fehér lámpák villogjanak. Ha nem villognak, megjavítják őket és ez így megy évről-évre, vagy mondjuk örökké.
Mivel minden ilyen vasúti átjárót köteles üzemben tartani a tulajdonos, ezért a MÁV és az Innovációs és Technológiai Minisztérium működő vasúti átjáróként tartja nyilván őket, a számuk tehát nem is ismert.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
