Udvardy György veszprémi érsek hathetes nagyböjti lelkigyakorlattal segítette a Veszprémi Főegyházmegye híveit az elmélyülésben és a keresztény beavatás útjának újragondolásában. Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén tartották meg a lelkigyakorlat záróalkalmát a Feltámadt Üdvözítő-templomban, Veszprémben.
E gyönyörű ünnepen Isten hűségét és igazmondását szemléljük a Boldogságos Szűz Mária személyében – hívta fel a figyelmet köszöntőjében Udvardy György érsek. – Mária igenje az a készség, amelyre a nagyböjti idő is nevel bennünket: hogy készek legyünk kimondani Istennek, „itt vagyok, küldj engem”.
A főpásztor homíliájában felidézte a lelkigyakorlat teljes ívét, mely a megtérő ember útját követte végig: a befogadás szertartásától a gonosz lélek hatalmának megtöréséért mondott imán, a katekézisen, a tradíció átadásán és a hit visszaadásán át most elérkeztek a beavatás titkához.
Ez a záró alkalom annak az ünnepi pillanatnak a jelentését tárta fel, amikor az ember a szentségekben részesülve leveti a régi embert, és magára ölti Krisztust – fogalmazott a veszprémi érsek. –
amely eltörli a bűnt, új viszonyt hoz létre az Istennel, és bevezeti az embert az Egyház közösségébe.
A három beavató szentség ajándéka
A keresztény beavatás csúcspontját a keresztség, a bérmálás és az Eucharisztia jelenti. A keresztségben az ember meghal a bűnnek, és Krisztusban új életre támad; a bérmálásban a Szentlélek ajándékaival megerősödik, hogy felelősen tudjon dönteni saját életéről és az Egyház küldetésében is részt vegyen; az Eucharisztiában pedig Krisztus áldozatában részesül, és a Szentháromság életének közösségébe kapcsolódik be.
Udvardy György rámutatott: a húsvéti ünneplés mindig erre a mély belső átalakulásra irányul. Nem csupán vallási szokások gyakorlásáról van szó, hanem arról, hogy Krisztus életét hordozzuk a mindennapokban.
A katekézis egyik központi kérdésére – mibe avatódik be a keresztény ember? – válaszul a főpásztor kifejtette: nem pusztán egy vallási közösségbe vagy hagyományrendbe, hanem magának a Szentháromságos Istennek az életébe. A beavatás által az ember részesedik Isten országának törvényeiben, megérti a kereszt logikáját, felfedezi a világ megszentelésének küldetését, és belép a Szentlélek újjáteremtő művébe. Ez az út erősíti meg benne az örök élet reményét is – azt a húsvéti hitet, amely nélkül keresztény élet sem létezhet.
Nem tudunk másként élni, csak a húsvéti reményben – hangsúlyozta az érsek.
Mária igenje mint példa
Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén katekézisében a főpásztor Máriát az Egyház anyjaként és mintájaként állította a hívek elé, aki befogadta az Isten igéjét, és életet adott a Megváltónak. Mária és József csendes, engedelmes igenje ma is utat mutat minden kereszténynek – fogalmazott. – Az ő készségük segít megérteni, mit jelent helyesen élni, mit jelent Isten akaratát elfogadni, és mit jelent örömmel készülni a húsvét ünnepére.
A prédikáció végén Udvardy György érsek buzdította a híveket, hogy a nagyhét és húsvét ünnepeit együtt, a liturgia teljességében éljék meg.
A szentmise záró áldása előtt a főpásztor hálát adott a közös készületért, és arra bátorította a híveket, használják fel jól a nagyböjt hátralévő idejét, s készüljenek tudatosan a húsvéti ünneplésre.
Takáts István érseki általános helynök, plébános a hívek nevében megköszönte Udvardy György érseknek a hat héten át tartó lelkivezetést. Egy képpel utalt Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére: ahogyan a terméketlen fába beoltott új ág új életet és gyümölcsöt hoz, úgy újítja meg Isten jósága az emberiség fáját Krisztusban, és ebben a megújulásban mi magunk is részesek lehetünk – fogalmazott.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
