Míg a magyar folklórban nagy szerencsét tulajdonítunk a hármas számnak, a tyúkok számára ez inkább a szerencsétlenség jelképe. Ezzel a számmal jelölik ugyanis azokat a tojásokat, amik ketreces tartásból származnak. De, hogy miért baj ez, mi az az egyetlen szám, amit kerülj, és hogyan tudod vásárlással csökkenteni az állatkínzás mértékét? Erre válaszolunk a ketrecmentes tartásért küzdő Farmállatvédelem és az Una Terra állatvédelmi alapítvány segítségével.
0, 1, 2, 3 – ezt a számsort figyeld a tojáson, hogy a lehető legtudatosabban, és körültekintőbben válassz tojást.Sőt, továbbmegyünk: ha csak egy számot szeretnél fejben tartani, elég annyit megjegyezned, hogy a tojást, amin 3-mas számot látsz, hagyd a polcon. Ez jelzi, ha ketreces tartásból származó tojással van dolgod, ez az állattartás pedig (az illegálist leszámítva), a lehető legkegyetlenebb tojástermelési módszer.Bár ez az egyik legfontosabb információ egy tojással kapcsolatban, és a szabályok szerint is kötelező lenne, a tartás milyensége sajnálatos módon ez nem mindig szerepel a csomagoláson.A ketreces tartás során a tyúkok a zsúfolt drótketrecekbe vannak zárva, ahol alig tudnak mozogni, a szárnyaikat se tudják rendesen kinyújtani, egyáltalán nincs lehetőségük kapirgálni vagy saját fészket rakni. Olyan természetes dolgoktól vannak megfosztva, mint a porfürdő, megfelelő mozgás, napfény, szabad levegő, kapirgálás, flexibilis szocializálódás és még sok más. Mindez nemcsak az állatok jólétét sérti, hanem növeli a stresszt és a betegségek kockázatát is.Ketreces tartás / Fotó: Una TerraAkkor mi legyen a kosárban?
Könnyen érezheti magát elveszettnek az, aki tudatos vásárlási szándékkal indul el a boltba, majd egyedül próbálja kibogarászni a dobozokon lévő feliratokból, hogy mégis, milyen tojást vegyen. A csomagolásokról, és arról, hogyan igyekeznek a cégek megtéveszteni a vásárlókat hangzatos, ám üres címszavakkal, és teljesen téves asszociációkat keltő képekkel, a következő cikkünkben számolunk be. Melyen szintén együtt dolgozunk a Farmállatvédelem és az Una Terra állatvédő szervezetekkel.
Ha az ember biztosra akar menni, akkor nem a tojásos dobozt nézi, hanem a tojást, ami benne van, és az azon szereplő kódot, különösen annak az elejét. Az első szám, a tartás fajtáját, a következő betűk pedig a tojás származási helyét jelzik. Tehát az a tojás, aminek ezzel kezdődik a kódja: 3HU – a lehető legrosszabb, ketreces tartásból származik, Magyarországról.
A további tartás megjelölések, amikkel találkozni lehet:
2-es kód – a magyar boltokban zömmel ezzel találkozhatsz, amikor hármasnál alacsonyabb számú tojást keresel. Ez jelzi a mélyalmos tartást, ami bár kétségkívül jobb, mint a ketreces, ne legyenek illúzióid. Ebben az esetben a tyúkok viszonylag szabadon mozoghatnak egy zárt csarnokon belül, lehetőségük van fészkelni, kapirgálni, porfürdőzni, a szabadba történő kijárás lehetősége nélkül. Az állatvédő szervezetek tapasztalatai alapján, sajnos ezek a csarnokok is nagyon zsúfoltak, amin enyhíteni kell. A mélyalmos tartás egyébként az, amit sok esetben a gyártók “alternatív” jelzővel látnak el.
1-es kód – a szabadtartású tyúkoktól származó tojást jelöli. Ezek az állatok napközben szabadtéri, nagyrészt növényzettel borított, relatíve tágas kifutójukban mozoghatnak.
0-ás kód – bio/ökölógiai gazdálkodásból származó tojás. Ebben az esetben biotanusítvánnyal rendelkező, nagy területű szabadtéri, táplálékul szolgáló növényzettel borított rész és tágas ól kombinációja áll a tyúkok rendelkezésére.
Forrás: NÉBIH
Bár a tartás milyensége az egyik legfontosabb információ egy tojással kapcsolatban, sajnálatos módon ez nem mindig szerepel a csomagoláson, annak ellenére, hogy kötelező lenne.
Pedig az EU és a hazai szabályozások is előírják, hogy a tojáson és a dobozos csomagoláson is látnunk kell az alábbiaknak:
→ Tartási mód jelölése (a tojáson is szereplő kód alapján):
0 – ökológiai (bio) tartás, 1 – szabad tartás, 2 – mélyalmos tartás, 3 – ketreces tartás
→ Tojás minőségi osztálya:
„A” osztályú (friss, fogyasztásra szánt), „B” osztályú (ipari feldolgozásra, nem közvetlen fogyasztásra)
→ Tömegkategória:
S (kicsi) – kevesebb mint 53 g, M (közepes) – 53–63 g, L (nagy) – 63–73 g, XL (nagyon nagy) – 73 g felett
Ezen kívül a származási ország, a forgalmazó vagy csomagoló vállalkozás neve és címe, minőségmegőrzési idő, tárolási javaslat, tételszám vagy azonosító kódnak kell szerepelnie a dobozon.
Mélyalmos tartás / Fotó: FarmállatvédelemSzabadtartás / Fotó: FarmállatvédelemA piac nem garancia
“A helyi piacon vásárolt tojások esetében a fogyasztók találkozhatnak jelölés nélküli tojásokkal is, mivel a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak az 50-nél kevesebb tojótyúkot tartó termelőkre, azonban az értékesítés helyén ezen termelőknek is fel kell tüntetniük a nevet és a címet” – írja a NÉBIH.
Ha pedig már szóba került, muszáj említést tenni a piacok mítoszáról is. Sokan úgy vélik, hogy a piacon vásárolt tojás automatikusan mentes a nagyüzemi, kegyetlen tartási körülményektől. Azonban érdemes tudni, hogy attól, hogy egy árus „házi tojásként” vagy “termelői tojásként” kínálja a termékét, még egyáltalán nem biztos, hogy az ketrecmentes. Sajnos, mikor szétnéztünk a leggyakoribb tojásbeszerző helyeken, többek között Lehel piacon, épp azt tapasztaltuk, hogy az ilyen szlogenek mögött a legtöbb esetben ketreces tojás van, és Zabezsinszkij Anna, az Una Terra munkatársa is megerősíti ezt.
Több alkalommal találkoztunk a piacon olyan eladókkal, akik 3-as kóddal jelölt tojást árultak – vagy azért, mert bolti ketreces tojást vásároltak és saját termékként értékesítették tovább, vagy mert maguk is ketreces tartásban nevelik a tyúkokat. Ezért mindig érdemes ellenőrizni a tojások kódját, és kérdezni az árustól a tartási körülményekről, hogy valóban etikus döntést hozhassunk. Mindenképp szeretnénk támogatni a kisebb termelést, de csak akkor, ha az valóban jobb körülményeket biztosít a madaraknak – mondja.
Mit jelent a FRISS és az EXTRA FRISS?
Szintén sok tojáson olvashatjuk, a “friss” jelzőt, mintha ez valami különleges adottság lenne, ám ennek se érdemes bedőlni. Ezt csupán annyit jelent, hogy a doboz tartalma a csomagolás időpontjában még nem érte el a 28 napos eltarthatósági határt. Az extra friss tojás esetén ez az időszak 9 nap.
A magyarországi boltokban kapható tojások körülbelül 85% része hazai termelésből származik, de import tojás is jelen van a piacon, különösen a nagyobb kereskedelmi láncoknál. A behozott tojás jelentős hányada Lengyelországból, más EU-tagállamokból és Ukrajnából érkezik. Sajnos mind a hazai termelésben mind a környező országok egy részében még mindig dominálnak a ketreces rendszerek, de egyre több nagyobb szereplő áll át ketrecmentes tartásra – derül ki az Una Terra felméréséből. A szervezet információi szerint a hazai 20 legjelentősebb tojásgyártó cég csaknem fele, 9 vállalat egyáltalán nem forgalmaz ketrecmentes tojásokat, és a legnagyobb vállalatnak számító Gyermelyi Tojás Kft.-nél is csak 29 százalék volt a ketrecmenetes tojások aránya 2025 elején.
Rettenetes körülmények, csőrcsonkítás, a hím csibék lemészárolása
A tojásgyártás több szempontból is problematikus. Habár 2012-ben kivezették az Európai Unióból a sima battery cages elemes ketreces rendszert, így a mai ketreces már az úgymond feljavított ketreces tartás, amit a dobozra berendezett kiscsoportos tartásként szoktak ráírni. Ám ebben is csupán egy 750 cm2-nyi területet kell számolni a ketrecekben egy tojótyúkra. Hogy el tudjuk képzelni, ez nagyjából egy A4-es lapnyi méretű terület.
Grafika: Una Terra
Ekkora részen a tyúkok nem tudnak mozogni vagy akár a szárnyukat kitárni. Különböző testrészeik könnyen beszorulnak a rácsok közé, ami csonttöréseket és más súlyos sérüléseket okozhat. Vannak tyúkok, akiket saját ketrectársaik taposnak halálra, mert már felállni is képtelenek a kimerültségtől – írja le a ketreces tartásra jellemző körülményeket a Farmállatvédelem munkatársai.
Ketreces tartás / Forrás: Farmállatvédelem
Mindennek a tetejébe bevett szokás a csőrcsonkítás is. Természetes körülmények között a csirkék ugyanis gyakran csipkedik egymást, ami a hierarchia kialakításában játszik szerepet. A zsúfolt ketrecekben azonban a csipkedés gyakoribbá és veszélyesebbé válik, akár kannibalizmushoz is vezethet. Az állattartók megoldása pedig erre nem az, hogy több helyet biztosítanak a tojóknak, hanem az, hogy levágják a csőrük hegyét. Habár az EU-ban ez már hivatalosan tiltott eljárás, a jogszabály hagy egy kiskaput, miszerint ha a csőrcsonkítást arra képzett személy végzi, 10 naposnál fiatalabb csibéken, akkor nem ütközik törvénybe. Ezt a lehetőséget pedig sajnálatos módon sokan ki is használják.
A tojást nem rakó, hím csibék sorsa pedig még ennél is megrázóbb: mivel ők nem hoznak profitot, a sorsuk az, hogy világra jöttük után nem sokkal kivégzik őket. A hím csibék sorsa így a bedarálás, habbal megfojtás vagy elgázosítás.
Tudatos vásárlással az állatok védelméért
A Farmállatvédelemmel és az Una Terrával együtt hangsúlyozzuk, hogy hétköznapi vásárlásainkkal, mindennapi választásainkkal rengeteget tehetünk az állatkínzó gyakorlatok visszaszorításáért. Minél több ketreces tojás hagyunk a polcokon, annál kevésbé éri meg a boltoknak ezeket árusítani, a termelőknek ezeket előállítani.
Hatalmas eredményeket lehet elérni nyomásgyakorlással is. Mindenkit biztatunk arra, hogy kérdezzetek, informálódjatok, kérjétek, keressétek a boltokban a ketrecmenetes alternatívákat. A Farmállatvédelem egy petíciót is indított az ügyben, amit itt alá is tudtok írni.
Az pedig, hogy ma már egyre több helyen lehet ketrecmentes tartásból származó tojásokat találni, az ilyen akcióknak (is) köszönhető. Mindkét állatvédelemmel foglalkozó szervezet azt tapasztalja, hogy ugyan még csak lassan, de elindult az elmozdulás a ketrecmentesség irányába.
A vásárlói nyomásnak és a nemzetközi trendeknek köszönhetően egyre több nagy áruházlánc vállalja, hogy meghatározott időn belül megszünteti a ketreces tojások árusítását. Ilyenek például a Spar és a Tesco is. Ebben az is közrejátszik, hogy ma már elvárás a cégek felé, hogy legyen társadalmi szerepvállalásuk, állatvédelem terén is.
Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor a termelők „zöldrefestéssel” próbálják megtéveszteni a fogyasztókat, például olyan csomagolásokkal, amelyek természetes környezetet sugallnak, miközben a tojás ketreces rendszerből származik. Ne dőljünk be vásárlóként a zöldre festésnek, a tojáson lévő kódot figyeljük.
Ha még tovább mennél
Persze egy ideális világban a tyúkok szabadon élhetnének, és a biológiai adottságaiknak megfelelően évi nagyjából 12 tojás tojnának, szemben az ipari termelésben rájuk kényszerített kb. 200-300/év mennyiséggel. Persze ehhez főleg a tojásgyártók és az eladásban résztvevő vállalatoknak kell változtatniuk a gyakorlataikon. Mi fogyasztók a magatartásunkkal, választásainkkal tudjuk a leghatékonyabban kifejezésre juttatni, hogy nem értünk egyet az állatkínzással.
Ebben nagy szerepet játszhat a tojásfogyasztás csökkentése, esetleg teljes elhagyása, tojásmentes alternatívák választása. Ez utóbbi azért is számít olyan sokat, mert észre sem vesszük, de sokkal több tojást fogyasztunk, mint gondolnánk, hiszen rengeteg élelmiszer összetevői között megtaláljuk a tojást, ezek pedig – az Una Terra beszámolója szerint – szinte kivétel nélkül ketreces tartásból származnak.
Grafika: Una Terra
– mindig a tojás kódját nézd!
– kerüld a jelöletlen, vagy 3-mas kódú tojásokat!
– ha megteheted, válassz tojásmentes alternatívát!
– csatlakozz a petícióhoz!
– kérdezz, informálódj és add tovább a tudásod!
Ez a poszt Csak a 3-ast ne! Így válassz tojást a húsvéti asztalra először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
