Hatalmas viták várhatóak a Krónikának nyilatkozó európai parlamenti képviselő szerint abból, hogy az EP új adókat vetne ki a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági károk enyhítésére kidolgozott megmentési csomagba foglalt hitel törlesztésére. Winkler Gyula erkölcsi kockázatról is beszélt, hiszen a pénzösszegeket az országok ma használják fel, viszont a törlesztés 2028 és 2058 között zajlik majd, tehát a következő generációkra marad.
Javaslatokat fogadott el az Európai Parlament, hogy a megmentési csomagra felvett 750 millió eurós kölcsönt milyen újabb bevételi forrásokból fizetnék vissza. „A kölcsön felvételéről szóló határozat a következő hetekben a tagországok parlamentjei elé kerül, az EP pedig azt javasolja, hogy egyúttal tárgyaljanak az adósság visszafizetéséről, az Európai Unió új bevételi forrásainak létrehozásáról is” – magyarázta csütörtökön a Krónika megkeresésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Az RMDSZ-es gazdasági szakértő aláhúzta, a kérdésben csak akkor dönthet az EP, ha a tagállamok is belegyeznek. Meglátása szerint ez még hosszú harc lesz, az év végéig biztosan nem dől el, a javaslatcsomagot még többször megtárgyalják és módosítják.
– mutatott rá Winkler Gyula. Felidézte, az Európai Tanács, vagyis a tagországok kormány- és államfői idén nyáron eldöntötték, hogy az Európai Unió közös hitelt vesz fel, hogy a koronavírus járvány gazdasági hatásait enyhítse, megfinanszírozza a helyreállítási tervet.
A tanács határozata a 750 millió eurós kölcsönről akkor lép érvénybe, ha azt minden tagállam parlamentje ratifikálja.
Az Unió hatáskörébe tartozik viszont a kölcsönfelvétel és a visszafizetés mechanizmusa.
Az ET döntése értelmében a kölcsönt 2028 és 2058 között fizetik vissza. „Ma használjuk fel a pénzt, mert most van baj, de azt a következő nemzedék, a gyerekeink, unokáink fogják visszafizetni, tehát van egy erkölcsi kockázata. Csak akkor éri meg felvenni a hitelt, ha gazdasági szempontból azonnal hatásai lesznek: új munkahelyek jönnek létre, új infrastruktúra épül, megfinanszírozzuk a digitalizációt. Olyan intézkedéseket kell meghozni, melyek révén nem zuhanunk mélyebbre a válságba, hanem már jövő évben elkezdődik a kilábalás” – részletezte a szakértő. Hangsúlyozta, ennek a fiatal nemzedék is a nyertese lehet, hiszen elkerülhetővé válik, hogy munkanélküliként kezdjék a szakmai pályafutásukat.
Winkler Gyula ugyanakkor úgy véli,
erkölcsi kötelesség az is, hogy beazonosítsák a forrásokat, amiből a kölcsönt vissza lehet fizetni.
Ha 2027-ig nem azonosítanak újabb forrásokat, akkor a meglevőkből kell majd törleszteni a hitelt, ami azt jelenti, hogy kevesebb pénz jut a közös agrárpolitikára, az infrastruktúra-fejlesztésre. Jelenleg ugyanis az EU költségvetése három forrásból áll össze. A tagállamok befizetik a saját bruttó hazai termékük (GDP) nagyjából 1 százalékát, a külső vámok egy részét, valamint az áfa egy részét, ha az Unión belül, de országhatárokon átnyúló tranzakciók történnek. Ehhez képest javasolt az EP újabb bevételi forrásokat – mutatott rá Winkler Gyula.
Mint részletezte, a közép-kelet-európai országok részéről a legnagyobb ellenállás a közös társasági adó bevezetése miatt van. Románia vagy Magyarország abból alkot versenyképességi előnyt, és ezzel segítik a felzárkózásukat, hogy kisebb adót rónak ki. „Ha mi is el akarunk jutni a németországi vagy hollandiai szintre, akkor szükségünk van a versenyképességi előnyökre, ami Romániában például az egykulcsos adórendszer.
– mutatott rá a politikus.
A kibocsátási kereskedelemtől szintén bevételeket remél az Unió, az elkerülhetetlenül szennyező vállalatokat zöld bizonylat vásárlására kötelezik. Ez már jelenleg is működik, ám kiterjesztenék. A műanyagra szintén pluszadót vetnének ki azzal együtt, hogy jövőtől már életbe lép az egyszer használatos műanyag eszközök tilalma. A pénzügyi tranzakciókat és a digitális szolgáltatásokat szintén megadóznák.
Winkler Gyula rámutatott,
jelenleg előfordul, hogy egy Romániában tevékenykedő pénzügyi vállalat például a luxemburgi adóparadicsomban fizet 3 százalékos adót, és nem Romániában 10 százalékot, viszont a Romániában megtermelt nyereséget kiviszi az országból. Az ilyen jellegű pénzügyi tranzakciókat adóznák meg.
Hasonlóképpen a digitális szolgáltatások esetében, hiszen például a választási kampányban a romániai politikusok rengeteg pénzt fizetnek reklámra a közösségi médiában, ám annak az országban nincs adóvonzata. Továbbá a szén-dioxid-kibocsátás határokon átnyúló hatásait is megadóznák. „Egy szennyező cementgyár megtelepedhet Ukrajnában, ahol nincs zöldbizonylat-vásárlási kötelezettsége, ám a termékeit az Unióban forgalmazza. Tehát ha olyan terméket hoznak be az Unióba, amelynek az előállítása szennyez, azokra kivetik a pluszadót” –magyarázta Winkler Gyula.
„Az Európai Parlament most feldobott egy labdát. Minderről a következő években hatalmas viták lesznek, ám a folyamatot el kell kezdeni, hogy 2027-ig szülessen megoldás, és legyenek források, amiből törleszteni lehet a helyreállítási csomagra felvett kölcsönt” – szögezte le a politikus.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
