Az ENSZ égisze alatt zajló párizsi klímacsúcsnak elvileg péntek délután el kellene fogadnia egy kötelező érvényű megállapodást, amely konkrét menetrendet fogalmaz meg a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésére, maximum 2 Celsius fokban határozza meg a felmelegedés mértékét, és elismeri a klímaváltozás káros hatásait már most elszenvedő fejlődő országokat, és finanszírozza az átállásukat. Azonban van egy kis bökkenő, nem is akármekkora.
A tekintélyes, brit The Independent ugyanis egy olyan, Európai Uniónak (EU) tulajdonított direktívát közölt a napokban, amelyben világosan megszabják az EU nevében tárgyaló képviselőknek, hogy
szigorúan ellenezniük kell minden olyan esetleges klímavédelmi megállapodást, amely a legkisebb mértékben is korlátozza a globális (szabad)kereskedelmet, illetve liberalizálja különböző szabadalmi jogokat (intellectual property rights – IPR).
A kiszivárgott dokumentumban rögzítik:
az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (United Nations Framework Convention on Climate Change – UNFCCC) nem a megfelelő fórum arra, hogy kereskedelmi kérdésekben döntéseket hozzon,
egyben az EU vezetése szeretné elkerülni azt is, hogy az UNFCCC és a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO) között bármiféle formális kapcsolat kialakuljon, sőt minden olyan (klímabarát) mechanizmust meg kell akadályozni, ami a kereskedelmet érintené.
Mint ahogy arról lapunknak Éger Ákos, az MTVSZ programvezetője mesélte, a szintén az ENSZ tagországok által elfogadott Agenda 2030-ban is kiemelt szerepet szánnak a globális kereskedelemnek, ami persze már önmagában is ellentmond a hivatkozott fenntarthatósági törekvéseknek.
S ez nemcsak amiatt felháborító, hogy miközben az EU a klímavédelem bajnokának szerepében próbál tetszelegni, pont a szükségessel ellentétes lépéseket tesz.
A kiszivárgott levél elsősorban azért elkeserítő,
mert tetten éri azokat a hihetetlenül erős és hatékony lobbi erőket, amelyek egyébként a szabadkereskedelmi egyezmények mögött is meghúzódnak
(a csendes-óceáni TPP, a Kanada és EU közti CETA, a transzatlanti TTIP, illetve az észak-amerikai NAFTA), és amelyek egytől-egyig az amerikai központú multinacionális vállalatoknak kedveznek.
Furcsa belegondolni, hogy léteznek olyan üzleti érdekeltségek, amelyek képesek még az ENSZ-re is ráerőltetni az akaratukat, még azon az áron is, hogy közben veszélyeztetik az emberiség jövőjét.
Nem túl jók a kilátásaink.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
