CNN: Oroszország háromszor annyi lőszert küld a háborúba, mint az USA és Európa együttvéve

Háromszor annyi tüzérségi lőszert gyárt magának Oroszország, mint Ukrajna számára az amerikai és európai szövetségesek – robbantotta a bombát a CNN. NATO-s, amerikai és európai kötelékben dolgozó titkosszolgák a portálnak kiszivárogtatták: Oroszország háborús üzemmódba kapcsolt gazdasága havi negyedmillió tüzérségi lőszert állít elő, azaz évi hárommilliót, míg az Egyesült Államoknak és Európának most összesen évi 1,2 millió lőszer Ukrajnába szállítására van kapacitása.

Ráadásul arra sincs remény, hogy ez egyhamar érdemben megváltozzon: az Egyesült Államoknak van ugyan lőszeripar-fejlesztési terve, de ez 2025 végéig a lőszergyártó kapacitás havi százezresre való feltornászását tűzte ki mindössze célul. Ezzel az amerikai kapacitás az orosz felét érné csak el, és azt is csak akkor, ha átmegy a kongresszuson a hónapok óta ott rostokoló hatvanmilliárd dolláros Ukrajnának szánt hadisegély.

A CNN egyik NATO-s forrása úgy fogalmazott: „amiben most vagyunk, az egy termelési háború”, a háború további kimenetele azon múlik, hogy melyik fél mennyire van jól felszerelve, s így

A CNN arról is beszámol, hogy „Ukrajnának nem csak a munícióval vannak gondjai, de emberanyagból is egyre növekvő hiányt szenved a fronton”.

Az orosz védelmi ipar a lap információi szerint heti hét nap, napi huszonnégy órában, tizenkétórás műszakokban dolgozik, s a háború előttinél egymillióval több, 3,5 millió ember munkaerejére számíthat. A hazai termelés mellett pedig folyamatosan érkezik az iráni és észak-koreai lőszer, előbbi ország tavaly háromszázezret, utóbbi feltételezhetően többmilliót küldött.

A CNN úgy fogalmaz: az orosz hadigazdaság működése ahhoz fogható, mint ha Joe Biden bevetné az amerikai védelmi ipari törvényt, melynek értelmében az elnök utasíthatja a vállalatokat arra, hogy gyorsan állítsák elő az ország nemzetbiztonságához szükséges felszerelést. Forrásaik arra panaszkodnak, hogy Oroszország csak azért tudta ilyen gyorsan beindítani hadiiparát, mert az ország gazdaságát egy autokrata irányítja, de a kapitalista nyugati országok előbb-utóbb felzárkóznak majd, és jobb felszerelést fognak gyártani.

A CNN-nek nyilatkozó egyik európai törvényhozó ugyanakkor arra inti a Nyugatot, hogy ne becsülje alá azt, hogy az oroszok mennyire „akarnak túlszárnyalni minket türelemmel és ellenállóképességgel”.

Egy nyugati titkosszolgálati forrás azt is felvetette, hogy „vajon megváltozik-e az ukránok véleménye a tárgyalásról, ha nem jön több amerikai segély?”

Közben odaveszett az első Patriot légvédelmi rendszer

A napokban Avgyijivka térségében az orosz erők két Abrams harckocsit tudtak harcképtelenné tenni, és most minden valószínűség szerint egy másik „nagyvadat” sikerült kilőniük, egy Patriot légvédelmi rendszert, illetve annak bizonyos elemeit.

Orosz hivatalos források március 9-én, szombaton közzétettek egy felvételt, melyen egy járműoszlop kilövése látható. Az orosz haderő kezdetben azt állította, hogy a felvételen az ukrán Sz-300-as légvédelmi rendszer megsemmisítése látható, de később ezt pontosították, és a jelentésben megjelent a korábban sérthetetlennek gondolt, Patriot légvédelmi rakétarendszer neve.

Az oroszok korábban már többször állították, hogy lőttek ki Patriot ütegeket vagy azok részeit, de ezidáig nem mutattak be semmilyen vizuális bizonyítékot, és az ukrán oldal sem ismerte el ezeket a veszteségeket. Független elemzők is elképzelhetőnek tartják, hogy az orosz erők megsemmisíthettek egy a Patriot ütegek részét képező M-901-es rakétakilövőt, az ahhoz tartozó irányítóközpontot és a generátorjárművet is. Ha így van, az komoly csapást jelenthet az ukrán légvédelem számára. Az sem elképzelhetetlen, hogy a megsemmisített egység csak egy része volt egy Patriot ütegnek, mondjuk, egy-két M-901-es rakétakilövő párosítva az Sz-300-as radarjával.

Ez az eset is mutatja, hogy az Ukrajna légterében zajló küzdelem intenzívebb szakaszba lépett.

Mindenképpen nagy fegyvertény az oroszok számára, hogy mozgás közben sikerült eltalálniuk az ukrán konvojt. Ehhez szükség volt a jó minőségű felderítésre, a gyors információ áramlásra, valamint egy a megfelelő távolságban készenlétben álló Iszkander vagy Smercs egységre.

— Status-6 (Military & Conflict News) (@Archer83Able) March 9, 2024

(CNN – Mandiner – Privátbankár nyomán)