Civilekről szóló törvény: az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordul Tokár Géza2025. 08. 15., p – 14:09
Róbert Dobrovodský ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordul a civil szervezetekre vonatkozó törvény módosítása kapcsán. Úgy gondolja, hogy a változtatások aránytalanul korlátozzák az állampolgárok és jogi személyek szabadságát.
A civil szervezetekre vonatkozó törvénymódosítást idén áprilisban fogadta el a kormánykoalíció, a törvény egy év alatt több alapvető változtatáson is átesett. A törvényjavaslat első verziójában kötelezően külföldi ügynököknek bélyegezték volna a külföldi támogatáshoz jutó szervezeteket, később a lobbitevékenységet akarták volna szigorúan szabályozni, a végső változatban pedig a finanszírozással kapcsolatos beszámolók jelentőségét hangsúlyozzák túl.
Ombudsman: nem biztos, hogy ez alkotmányos
A 2022. decemberében megválasztott Dobrovodský a kapcsolódó közleményében hangsúlyozza, hogy a polgári társadalom a szabad és demokratikus állam létének alapja, a gyülekezési jog biztosítása pedig egy fontos feltétel – ezzel kapcsolatban jönnek létre és ténykednek a civil szervezetek. Az ombudsman egyébként már korábban jelezte, hogy hasonló lépésre készül.
Dobrovodský ugyan pozitívan értékeli, hogy a törvényalkotási folyamat során a rendelkezésből több, az emberi szabadságjogokba beleavatkozó elem is eltűnt, ennek ellenére maradtak aggályai. Az ombudsman augusztus 11-én az Alkotmánybíróságoz fordult, hogy a testület állapítsa meg, a mostani formájában mikért sérti meg a rendelkezés az alkotmányt és az emberi jogokat. Az ombudsman szerint egyébként eléggé, öt pontot különösen kifogásol.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament szerdán 76 koalíciós igen szavazattal elfogadta a civil szervezetekről szóló törvény módosítását, amely több területen is nehezíti a szervezetek munkáját. Mutatjuk, mire számíthatnak a szervezetek, ha június 1-jén életbe lép a törvény.
Június elsején lép életbe a civil szervezetekről szóló törvény módosítása, amely ugyan több ponton finomodott a tavaly márciusi beterjesztése óta, de még így is több új terhet ró a civil szervezetekre.
Ugyan van még egy esély: a köztársasági elnök még megvétózhatja, de mivel a Hlas módosításait elfogadta a parlament, erre most kicsi az esély.
Az elmúlt hétvégén amiatt értetlenkedett, hogy miért tartanak a szervezetek attól, hogy nyilvánosságra kell hozniuk adományozóik névsorát, hozzátette azonban azt is, hogy nem szeretné, ha „túlzott bürokrácia” terhelné a szervezeteket.
A tervezet célja az ellenzék szerint még mindig a civil társadalom elhallgattatása, még ha a törvényből ki is esett az a paragrafus, hogy a belügyminisztérium adminisztratív hibák miatt akár be is tilthat szervezeteket. A tervezetet a módosítások után is bíráló ellenzéki képviselők egyrészt a kaotikus törvényalkotást, másrészt pedig a felesleges adminisztratív terheket emelték ki, de szerintük a módosítás jellege maga azt mutatja, hogy a kormány nem bízik a civil szervezetekben, az aktív társadalomra gyanakvóan, ellenségesen tekint.
A Smer szigorítani akar
Az SNS és a Smer egyébként elégedetlen az elfogadott változattal, Adam Lučanský (SNS-frakció) előterjesztőként egyszer sem szólalt meg a vitában, nem kommentálta a benyújtott módosítást sem, habár azt SNS-Hlas módosításként adták elő. Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke a törvény vitája során kijelentette a tervezetről:
Ez az én szempontomból csak a kezdet.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A koalíciós képviselők több napos vita után végül szerda kora este elfogadták a civil szervezetekről szóló törvény módosítását, amely az utóbbi 24 órában szinte teljesen megváltozott. Sok képviselő szerint azt sem lehet tudni, hogy pontosan mit fogadott el a parlament.
A parlament szerda este 76 igen szavazattal elfogadta a civil szervezetekről szóló jogszabály módosítását. Ján Ferenčák (Hlas) jelen volt, de nem szavazott. Az ellenzéki képviselők pedig nem vettek részt a szavazáson, mert szerintük a tervezet korlátozza a a civil társadalom működését, és sok szervezet munkáját ellehetetleníti. Az eredeti az SNS-es képviselők által beterjesztett változatot szinte teljesen átírták, és még a harmadik olvasatban is változott. Richard Glück (Smer) javaslata az ellenzék által feltárt ellentmondásokat próbálta kijavítani a második olvasatban elfogadott tervezetben.
A törvény elfogadott változata azonban az ellenzék szerint a sok módosítás miatt annyira kusza, hogy valójában senki sem tudja, mit fogadtak el.
Még a harmadik olvasatban is 50 képviselő jelentkezett be a vitába, de ezt a kormánykoalíció délután 5 órakor lezárta, és a házelnök Richard Raši (Hlas) elrendelte a szavazást.
Alig maradt valami a tavaly benyújtott javaslatból
Az elfogadott változat valóban még csak nyomokban sem emlékeztet arra a dokumentumra, melyet az SNS képviselői tavaly tavasszal beterjesztettek a parlamentbe.
A Szlovák Nemzeti Párt képviselői előzetesen azt szerették volna elérni, hogy a külföldről támogatott civil szervezetek a bevételeik bevallása után kötelezően nevet is változtassanak – fel kellett volna venniük nevükbe a “a külföldről támogatott civil szervezet” megnevezést.
Az uniós szervek jelzései után azonban őszre a kormánykoalíció már elállt ettől a tervtől. Helyette a „lobbitevékenység” szabályozása került előtérbe, a szervezeteknek negyedéves beszámolókban kellett volna felsorolniuk, milyen módon befolyásolták a közszereplőket. Az elképzelések kapcsán ütköztek egymással a koalíciós partnerek elképzelései is, ezt próbálták áthidalni a törvény tárgyalása során benyújtott, mintegy 20 oldalas módosítójavaslattal.
Azt az ellenzék is elismeri, hogy a jogszabály sokat változott, enyhült az eredeti tervezethez képest, de még így is nagyon károsan hathat a civil társadalomra.
Maguk a szervezetek “orosz törvénynek” nevezik a jogszabályt, mert szerintük hatásában nagyon hasonló, mint az Oroszországban elfogadott, a kormánnyal kritikus civil szervezeteket külföldi ügynöknek nyilvánító, és az aktív civileket bíróság elé állító törvénnyel.
A törvényben már nem szerepel a civil szervezetek lobbistaként való megnevezése, és az sem fenyegeti őket, hogy megszüntetik őket, ha nem teljesítik adminisztratív kötelezettségeiket. Viszont fel kell tüntetniük – a személyes adataikkal együtt – minden olyan magánszemélyt, aki 5000 eurónál nagyobb támogatással segítette munkájukat, valamint minden jogi személyt – céget, alapítványt – amely akár 1 eurót is ajándékozott a szervezetnek.
Kapcsolódó cikkünk
A ma elfogadott terjedelmes módosító javaslatot Miroslav Čellár (Hlas) az alkotmányjogi bizottság elnöke nyújtotta be. A javaslatot ugyan felolvasta a törvényhozásban, de senki sem magyarázta el részletesen, miben tér el az eredeti tervezettől. Adam Lučanský (SNS) képviselő, aki beterjesztette a nyomokban is alig felismerhető eredeti javaslatot, fel sem szólalt a parlamenti vitában.
A törvénymódosítás megszavazását tizenkét óráig tartó, kötött hosszúságú parlamenti vita előzte meg. A kormánypártok – némi meglepetésre – még a vita napján is egy kiterjedt módosítást fűztek a többször is megváltozó tervezethez. Richard Glück (Smer) még a szavazás napján is beterjesztett egy kisebb módosítócsomagot, ami a PS előző nap felmerült kifogásainak javítását tartalmazta.
Még a vaddisznó sem sejti, miről fogunk szavazni
– jelentette ki a DenníkN portál szerint a voksolás előtt Branislav Vančo (PS).
Ondrej Dostál (SaS) a Facebookon jelentetett meg egy státuszüzenetet arról, hogy a húsz oldalasra hízott dokumentum jelentős része az elmúlt napokban megváltozott – nagyjából nyolc oldalnyi szöveget töröltek, tizenhárom oldalt pedig hozzáírtak a legutóbbi ismert variánshoz. A képviselő szerint „kő kövön nem maradt” a tervezetből.
Hektikus ülés
A koalíció képviselői a parlamenti vita során sokat beszéltek Soros Györgyről, egyben a civil szervezetek által irányított puccsot emlegettek. A kormánypárti felszólílók cáfolták, hogy a tervezet „orosz” mintára született volna, ahogy azt a nonprofit szervezetek nevezik, állításuk szerint az európai uniós értékekkel összhangban levő törvény született, mivel az átláthatóságot az Európai Számvevőszék is megköveteli.
Az ellenzék arra figyelmeztetett, hogy a törvény célja a civil társadalom ellehetetlenítése. Különféle társadalmi szervezetek – amelyek embereken segítenek, és a hiányzó állami feladatokat látják el – nyilatkozatait olvasták fel, amelyben arra kérik a kormányt, hogy vonja vissza a törvényt. Többek között a túlzott adminisztratív terhelésre panaszkodnak.
Több pont megváltozott
A második olvasatban elfogadott törvénytervezet valóban még csak nyomokban sem emlékeztet arra a dokumentumra, melyet az SNS képviselői tavaly tavasszal megismertettek a nyilvánossággal. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői előzetesen azt szerették volna elérni, hogy a külföldről támogatott civil szervezetek a bevételeik bevallása után kötelezően nevet is változtassanak – az uniós szervek jelzései után azonban őszre a kormánykoalíció már elállt ettől a tervtől. Helyette a „lobbitevékenység” szabályozása került előtérbe, a szervezeteknek negyedéves beszámolókban kellett volna felsorolniuk, milyen módon befolyásolták a közszereplőket. Az elképzelések kapcsán ütköztek egymással a koalíciós partnerek elképzelései.
Végül a Hlas törvénymódosítási javaslata szerint a törvényben már nem szerepelne a civil szervezetek lobbistaként való megnevezése, és az sem fenyegetné őket, hogy megszüntetik őket, ha nem teljesítik adminisztratív kötelezettségeiket. A belügyminisztériumi beavatkozás aránytalan jellegét ugyanis több civil szervezet kritizálta.
Az elfogadott törvény elsősorban a transzparens gazdálkodásra összpontosít. A 35 ezer eurós éves bevétellel rendelkező civil szervezeteknek továbbra is kötelező lenne „átláthatósági jelentéseket” készíteniük, és nyilvánosságra kell hozniuk az 5 ezer eurót meghaladó adományozókat – beleértve a személyes adataikat. A civil szervezetek tiltakoznak a törvénytervezet kapcsán. (DenníkN, Sme)
Mire készüljenek a civil szervezete, és mitől nem kell tartani?
Nem lesznek „külföldi ügynök” és nem lesznek „lobbiszervezetek” sem a civil szervezetek, ezek a részek ugyanis kiestek a tervezetből. A lobbizásra vonatkozó részt a civilek diszkriminatívnak tartották, mert nem vonatkozott volna például a vállalkozásokra, pedig sok törvénynél például az egészségbiztosítók, a nyugdíjalapok vagy a gyógyszergyártók és – forgalmazók komoly lobbitevékenységet végeznek a parlamentben vagy akár az egyes minisztériumokban is. A képviselőik sok esetben a minisztériumok által szervezett egyeztetéseken, bizottságok munkájában is részt vesznek. A Hlas várhatóan egy komplexebb lobbitörvényt készít elő.
Az infotörvény a civilekre is vonatkozik
Továbbra is benne maradt azonban a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó rész.
Azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek közpénzből, állami, uniós vagy önkormányzati forrásból több mint 5 ezer eurós támogatást kapnak.
Ez nem olyan nagy összeg, sok kisebb polgári társulás vagy alapítvány is kap ekkora támogatást rendezvényszervezésre vagy akár könyvkiadásra. Ha tehát valaki az infotörvényre hivatkozva ilyen civil szervezethez fordul, akkor válaszolni kel neki. A kérdés azonban csak a közpénzek elköltésére vonatkozhat, egyéb kérdést a szervezetnek nem kell megválaszolnia.
A támogatók listáját nyilvánosságra kell hozni
Új kötelezettség, hogy a szervezeteknek nyilvánosságra kell hozniuk az őket támogató természetes vagy jogi személyek listáját. A jogi személyek esetében nincs alsó határ, tehát ha egy cég egy eurót ad egy szervezetnek, akkor már felkerül a listára, a neve mellett a székhelye és az azonosító száma (IČO) is szerepel majd.
A természetes személyek esetében az alsó határ 5 ezer euró, vagyis azt az adományozót kell név szerint feltüntetnie a szervezetnek, aki 5000 vagy ennél nagyobb összegű támogatást adott egy évben, természetesen az adományozott összeggel együtt.
Ha többször adott kisebb összeget, de összességében többet 5 ezernél, akkor is a listára kerül.
Mivel a törvény idén június 1-jén lép életbe, a szervezeteknek csak a június és december közti adományokat kell feltüntetniük.
Ha a szervezet elmulasztja a tájékoztatást vagy a tájékoztatás hibás, akkor első körben legfeljebb 1000 eurós bírságot kaphat. Ha a szervezet nem javítja ki a hibát 30 napon belül, újabb bírságot kaphat, a felső határ itt már 10 ezer euró. A törvényből viszont kihúzták azt a részt, amely szerint a belügyminisztérium egyszerűen megszüntethette volna a szervezetet, ha nem javítja ki az adminisztratív hibát.
Az alapítványok esetében azonban könnyebbséget jelent a törvény. Nekik már eddig is nyilvánosságra kellett hozniuk az adományozók névsorát, de a határ 331 euró volt. Ez most 5000-re emelkedett.
Kapcsolódó cikkünk
A ma elfogadott terjedelmes módosító javaslatot Miroslav Čellár (Hlas) az alkotmányjogi bizottság elnöke nyújtotta be. A javaslatot ugyan felolvasta a törvényhozásban, de senki sem magyarázta el részletesen, miben tér el az eredeti tervezettől. Adam Lučanský (SNS) képviselő, aki beterjesztette a nyomokban is alig felismerhető eredeti javaslatot, fel sem szólalt a parlamenti vitában.
A törvénymódosítás megszavazását tizenkét óráig tartó, kötött hosszúságú parlamenti vita előzte meg. A kormánypártok – némi meglepetésre – még a vita napján is egy kiterjedt módosítást fűztek a többször is megváltozó tervezethez. Richard Glück (Smer) még a szavazás napján is beterjesztett egy kisebb módosítócsomagot, ami a PS előző nap felmerült kifogásainak javítását tartalmazta.
Még a vaddisznó sem sejti, miről fogunk szavazni
– jelentette ki a DenníkN portál szerint a voksolás előtt Branislav Vančo (PS).
Ondrej Dostál (SaS) a Facebookon jelentetett meg egy státuszüzenetet arról, hogy a húsz oldalasra hízott dokumentum jelentős része az elmúlt napokban megváltozott – nagyjából nyolc oldalnyi szöveget töröltek, tizenhárom oldalt pedig hozzáírtak a legutóbbi ismert variánshoz. A képviselő szerint „kő kövön nem maradt” a tervezetből.
Hektikus ülés
A koalíció képviselői a parlamenti vita során sokat beszéltek Soros Györgyről, egyben a civil szervezetek által irányított puccsot emlegettek. A kormánypárti felszólílók cáfolták, hogy a tervezet „orosz” mintára született volna, ahogy azt a nonprofit szervezetek nevezik, állításuk szerint az európai uniós értékekkel összhangban levő törvény született, mivel az átláthatóságot az Európai Számvevőszék is megköveteli.
Az ellenzék arra figyelmeztetett, hogy a törvény célja a civil társadalom ellehetetlenítése. Különféle társadalmi szervezetek – amelyek embereken segítenek, és a hiányzó állami feladatokat látják el – nyilatkozatait olvasták fel, amelyben arra kérik a kormányt, hogy vonja vissza a törvényt. Többek között a túlzott adminisztratív terhelésre panaszkodnak.
Több pont megváltozott
A második olvasatban elfogadott törvénytervezet valóban még csak nyomokban sem emlékeztet arra a dokumentumra, melyet az SNS képviselői tavaly tavasszal megismertettek a nyilvánossággal. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői előzetesen azt szerették volna elérni, hogy a külföldről támogatott civil szervezetek a bevételeik bevallása után kötelezően nevet is változtassanak – az uniós szervek jelzései után azonban őszre a kormánykoalíció már elállt ettől a tervtől. Helyette a „lobbitevékenység” szabályozása került előtérbe, a szervezeteknek negyedéves beszámolókban kellett volna felsorolniuk, milyen módon befolyásolták a közszereplőket. Az elképzelések kapcsán ütköztek egymással a koalíciós partnerek elképzelései.
Végül a Hlas törvénymódosítási javaslata szerint a törvényben már nem szerepelne a civil szervezetek lobbistaként való megnevezése, és az sem fenyegetné őket, hogy megszüntetik őket, ha nem teljesítik adminisztratív kötelezettségeiket. A belügyminisztériumi beavatkozás aránytalan jellegét ugyanis több civil szervezet kritizálta.
Az elfogadott törvény elsősorban a transzparens gazdálkodásra összpontosít. A 35 ezer eurós éves bevétellel rendelkező civil szervezeteknek továbbra is kötelező lenne „átláthatósági jelentéseket” készíteniük, és nyilvánosságra kell hozniuk az 5 ezer eurót meghaladó adományozókat – beleértve a személyes adataikat. A civil szervezetek tiltakoznak a törvénytervezet kapcsán. (DenníkN, Sme)
Civilek és közforrások
Az ombudsman szerint jogos elvárás, ha a pénzügyi elszámoltathatóság jegyében valaki transzparenciára és átláthatóságra törekszik. Dobrovodský ugyanakkor úgy látja, nem mindegy, hogy az állami és közforrásokból gazdálkodó szervezetek és intézmények, vagy a magánemberek és cégek adományait felhasználó civil társulások tevékenységét vizsgáljuk. Azok a civil szervezetek, akik nem gondoznak közvagyont, nem vesznek részt a választáson és a politikai erők versenyében, csak hátrányt szenvednek a szigorúbb szabályozásoktól – mutat rá az ombudsman.
A tisztviselőnek más szabályozásokkal is problémája van: például azzal, hogy az új előírások szerint fel kell tüntetni az ajándékozók személyes adatait, beleértve a nevüket, címüket, személyi számukat.
Ez a gyakorlat Dobrovodský szerint szükségtelenül beavatkozik a donorok magánszférájába és elrettentheti a támogatókat. Az ombudsman rámutatott, hogy a szigorú szabályozás az ajándékozásra nézve az Európai Bizottság döntése értelmében leginkább a politikai pártokat és azok finanszírozását érinti. Dobrovodský szerint a külföldi donorok kötelező feltüntetése és az intézkedés elriasztó hatása egyben korlátozhatja a határok közti tőkemozgás szabadságát, ami az Európai Unió egyik alapelve.
Az ombudsman szükségtelennek látja azt is, hogy a civil szervezeteknek a gyakorlatban elérhetővé kell tenniük az állami források felhasználását érintő tevékenységre vonatkozó részleteket. Dobrovodský szerint a hasonló megállapodásokat és vállalásokat az érintett állami szervek dokumentálják és elérhetővé teszik, nem kell az aktivistákat terhelni a kettős adminisztratív kötelezettséggel.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
