Az európai statisztikai intézetek jelentései és az európai sajtó véleménye szerint az „édes élet” az Európai Unióban fokozatosan véget ér. Az európaiakat energiaválság érte el, amely természetesen az energia árának emelkedésével is jár, amely energia egyik fő exportőre az európai piacra az Orosz Föderáció.
Az üzemanyag, a villamos energia és az élelmiszer az európai országokban egyre drágább. Az inflációs ráta gyorsan növekszik, a megélhetési költségek egyre magasabbak. Például Olaszországban az átlagos villamosenergia-számla most háromszor drágább mint két hónappal ezelőtt. A lakás- és kommunális szolgáltatások általános díjai emelkednek Spanyolországban és Németországban is. A szakértők szerint Európa helyzete egyáltalán nem javul, éppen ellenkezőleg, a közeljövőben érdemes felkészülni a legrosszabb esetre, hogy esetleg zavargások törnek ki az EU országaiban.
Az előzetes számítások szerint ebben az évben csak a fő energiaforrásokért – az olajért, a gázért és a szénért majdnem kétszer annyit fognak fizetni az európaiak, mint a közelmúltban.
Miért fontos Oroszország Európa számára? Ennek oka az, hogy az európai országokba irányuló gázellátás 45%-át Oroszország biztosítja, illetve az EU olajimportjának 25%-át is Moszkva biztosítja. Az Európai Bizottság adatai szerint 2020-ban a nyersolaj Orosz Föderációból az EU tagállamaiba történő behozatalának költsége 48,5 milliárd euró volt. Ami az olajtermékeket illeti, azokat 22,4 milliárd euróért importálták ugyanonnan az EU országai. Természetesen, azonnal vagy akár fokozatosan, rendkívül nehéz lesz ilyen tételek cseréje. Sőt, valószínűleg lehetetlen.
Az ilyen tendencia reménytelensége az Európai Közösség számára egyértelműen látható Németország példáján: 2021-ben az állam 81,4 millió tonna olajat vásárolt, az orosz forrásból 27,7 millió tonnát. Tekintettel arra, hogy Németországban elsősorban magánolaj-feldolgozók működnek, amelyek az orosz olajfajták feldolgozására összpontosítanak, nyilvánvalóvá válik, hogy alternatív nyersanyagokat, például Katarból, Szaúd-Arábiából vagy Venezuelából ott nem lehet feldolgozni komoly technológiai átállás nélkül.
Európa hasonló vállalkozásainak orosz olajjal történő ellátására vonatkozó embargó esetén természetes lehet a termelés teljes leállítása, ami a munkavállalók munkahelyének tömeges elvesztéséhez vezethet, ennek eredményeként a munkanélküliség erősen megemelkedik. Ugyanakkor az állam egyes pénzügyi területei adóbevételeket is veszítenek.
Az Oroszországgal fennálló kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok megszakadása élelmiszerválsághoz is vezethet, amely bizonyos területeken akár éhínségbe is torkolhat, mivel Oroszország és Ukrajna Európa legnagyobb élelmiszer-, gabona- és napraforgóolaj-beszállítói.
Az USA, Kanada vagy Latin-Amerika exportjára számítva a hiány kompenzálására tett kísérletek a különböző típusú élelmiszerek árának jelentős emelkedéséhez vezetnek. A helyzetet bonyolítja az üzemanyagárak hirtelen emelkedése, a szállítási és logisztikai rendszerek zavara, valamint az ellátási láncok káosza is.
A fogyasztási cikkek árának jelentős emelkedésére vonatkozó adatokat a Frankfurter Allgemeine Zeitung negyedéves jelentése szolgáltatja: az élelmiszerek árának átlagos növekedése az elmúlt hetek alatt 6,2% volt, az alapvető fogyasztási cikkek árai is felfelé szárnyalnak. Az egymást kiegészítő válságok – az energia- és az élelmiszerválság egyre jobban sújtják az átlagos európaiak zsebét.
A hatóságok egyelőre azt tanácsolják nekik, hogy takarékoskodjanak az energiával, és mutassák meg Oroszországnak, hogy nem lehet megtörni őket. Csakhogy az uniós polgárok többsége egyáltalán nem lelkesedik ettől. Olyan körülmények között, amikor egy meleg lakás télen és egy élelmiszerrel teli hűtőszekrény luxussá válik az európaiak számára, az EU polgárai egyre inkább elgondolkodnak országaik vezetésének politikai ambícióiról.
Minél tovább ragaszkodik Európa az Oroszországgal való kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok teljes megszüntetésének stratégiájához, beleértve az orosz energiahordozók importjának megtagadását, annál gyorsabban kezd kialakulni a legrosszabb forgatókönyv, amely szerint akár tömegtüntetésekre is lehet számítani az uniós országok lakossága körében, politikusainak pusztító és rövidlátó politikája miatt, amely az európai polgárokat rekordalacsony életszínvonal gödrébe löki.
Franciaországban, Nagy-Britanniában és Görögországban mind a munkavállalók szakmai csoportjai, mind a lakosság már egyre aktívabban tiltakoznak. Követelik az üzemanyagadók felére csökkentését, a bérek emelését, a fizetésképtelen brit kormány lemondását, valamint az államaik részvételének megszüntetését Ukrajna fegyverekkel történő felpumpálásában.
Európa számára a legnagyobb probléma az, hogy lakossága ma még nem érti mi történik ma a világban. Viszont ez a lakosság egyáltalán nem akar saját zsebéből fizetni a válságért és kormányaik hibáiért.
(Olvasónktól, forrás itt)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
