A Szabad Európa Zsigó Jenő szociológussal, "népművelővel" beszélgetett, aki többek között a Roma Parlament Egyesület alapítója és elnöke 2012-től. A szociológus a magyarországi cigányokkal szembeni "évszázados előítéletekről", valamint a rendszerváltás utáni "roma érdekérvényesítés" nehézségeiről nyilatkozott.
 |
"Ha az utóbbi 80-100 évet tekintjük és végignézzük a történelmi nyomait a cigányokról való gondolkodásmódnak, akkor folyamatosan uralkodó és mindig visszatérő elem a cigányok kiirtása" – mondta Zsigó "a többségi társadalom rasszizmusának gyökereiről".
Kiemelte, hogy ez már a "fasiszta rezsim" hatalomra kerülése előtt is jellemző volt Magyarországon. Összeszedte azokat a parlamenti felszólalásokat, amelyekben a szónokok szerinte a cigányok kiirtására utaltak, vagy esetleg azt követelték, hogy a "vándorló", "népvándorló" cigányokkat kényszermunkahelyekre tereljék. Szerinte ez a hozzáállás, illetve az ebből következő beidegződések, "hangulatok" a mai napig velünk élnek és uralkodóak.
Kifejtette, hogy az 1985-ös szabad iskolaválasztásról szóló törvény fektette le a "romákkal" szembeni "előítéletek" alapjait:
Értelmezésében a kor legismertebb esete, az 1992-es kétegyházi események és a büntetőper mind ezt bizonyítják. Kijelentette, hogy a szegregáció, az eltávolodás és eltávolítás röviddel az 1985-ös törvény után, amelyet 1993-ban megerősítettek, egyéb területeken is megjelent, és a "kisebbségi bántalmazás" egyre súlyosabb formákat öltött.
"Azzal, hogy a cigány emberek a 90-es évek előtt kikerültek az állami foglalkoztatásból, teljesen megváltozott a lakóhelyük, a munkanélküli státuszuk pedig szinte véglegessé vált. A gyerekeik kikerültek a nem cigány gyerekekkel való osztályból vagy iskolából. Akit nem ismerünk, aki cigánytelepre kényszerült költözni a városból, ahol az előbb még megbecsült munkás volt, annak a gyerekétől is félni kell, rettegni kell, mert nem együtt szocializálódnak az iskolákban" – fejtette ki, majd hozzátette, hogy
Zsigó szerint kezdetben nem az állam fűtötte a cigánygyűlöletet, de később, amikor a folyamatok visszafordíthatatlannak látszottak, a politikai vezetők "az élére álltak a népi rasszizmusnak, a faji előítéletességnek, s elkezdték politikailag hergelni, kiélezni a cigányokkal szembeni előítéleteket". Ebben a legsikeresebb kétségkívül a Jobbik volt – hangsúlyozta.
"A nehezen felszedhető politikai szavazatok választások idején nagyon jól behajthatók, a lakosság szinte kínálta magát, hogy »itt vagyunk, faji előítéletes lakosságként, s nagyon díjaznánk, hogy elbántok a cigányokkal«" – világított rá.
A szociolóus úgy látja, a cigányság képviselete mélypontra jutott. "Innen nincsen tovább. Eljött az ideje, hogy a cigányság megszüntesse ezt a rendszert". Nem gondolja, hogy a 2022-es választás a meglévő állapotokon bármit is javíthatna.
"Fordulatnak nincsen lehetősége", összegezte a választásokkal kapcsolatos meglátásait.
(Mérce – Mandiner nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
