A bótnak mennie kell és megy is – villantotta elő mosolyát Edouard de Rothschild, miközben a tulajdonában lévő Charlie Hebdo magazin legfrissebb bevételi kimutatatását nézegette. Az ötmillió példányban nyomott, 3 euróért árusított legutóbbi lapszám minden darabja elkelt, ami leszámítva az előállítási költségeket, mintegy 8 millió eurós bevételt hozott a kasszába.
Így megy ez.
Vélelmezett szólásszabadság ide, kegyetlen terrorizmus mese oda, azért az üzlet, az mégiscsak üzlet. Annak mindenképpen mennie kell. Arról pedig már nem is beszélve, hogy az anyagi haszon mellett keletkezett szellemi rombolás szinte felbecsülhetetlen. És ez utóbbi hosszabb távon talán még fontosabb, mint a pillanatnyi extraprofit.
Mert azért azt egy pillanatig ne feledjük: az eddig nagyjából 28 ezer eladott példányszámú lap és az abban megfogalmazott üzenetek most már több millió emberhez jutnak el, most már tényleg tömeges az agymosás, most már tényleg rengetegen fogyasztják a cionisták által előállított szemetet.
Ma már lényegében ott tartunk, hogy mindenki Charlie akar lenni. A „Je suis Charlie” divat lett, trendi cucc. A sok agymosott pedig a szólásszabadság és a tolerancia álszentsége mögé bújva ott menetel az utcákon üvöltve a szlogent: Én is Karcsi vagyok. Miközben elfeledkezik, vagy inkább fogalma sincs arról, hogy lényegében akarva-akaratlanul, de azonosul a lap intoleráns vallásgyalázó, kereszténységgyűlölő szellemiségével.
Persze vannak olyanok is, akik nem dőlnek be a propagandának, akik szembe mennek a hivatalos állásponttal. De neki nincs esélyük. A véleményterror elsöpör, elhallgattat és börtönbe zár mindenkit, akinek az ellenüzenete kicsit is szélesebb tömegekhez ér el. Így járt az a 16 éves francia fiatal is, akit a rendőrség letartoztatott a múlt héten terrorizmus dicsőítéséért, pusztán csak azért, mert újraértelmezte és a Facebookon megosztotta a Charlie Hebdo egy korábbi címlapját:
[nagyításért katt a fotóra]
Az eredeti karikatúrán a Koránt tartó Mohamed próféta látható, mellette a felirat: „Ez szar, nem állítja meg a golyókat”. Az újraértelmezett képen a párizsi merényletben lemészárolt Charb nevű karikaturistára álldogál ugyanabban a pózban és lényegében ugyanazzal a szöveggel a háttérben: „A Charlie Hebdo szar, nem véd a golyók ellen.”
A letartóztatást elrendelő ügyész szerint azért volt szükséges a fiú rabosítása, hogy a „fiatalkorút megtanítsák arra, hogy felelősséget vállaljon a tetteiért.”
Nem tudom… A CH munkásságának fényében azért nehezen lehet szavakat találni erre a hatósági álláspontra…
Mára eljutottunk oda, hogy a nagy liberális szólásszabadságban lehet gyalázni a vallást, lehet mocskolni minden szellemi és emberi értéket, de a Charlie Hebdo-val nem lehet viccelni. Az szent dolog. Azt védeni kell mindenáron.
A Charlie Hebdo lett az érték.
Forrás:radicalpuzzle.blogspot.com
Tovább a cikkre »
