Az Európai Bizottság az előterjesztett jogszabályjavaslatban egy új, úgynevezett „független” szerv, a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület felállításáról is rendelkezett. Az EP-képviselők szerint a leendő testületet mind jogilag, mind működésében le kell választani az Európai Bizottságról, hogy attól függetlenül tevékenykedhessen. Független szakértői csoportot kellene továbbá létrehozni a médiaágazat és a civil társadalom képviselőiből, hogy ennek a testületnek a munkáját segítse – áll az Európai Parlament állásfoglalásában.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében azt közölte: az elfogadott rendeletjavaslat arra irányul, hogy Brüsszel „kézivezérlésűvé tegye” a tagállami tömegtájékoztatást, megtörje a véleményszabadságot, biztosítsa, hogy kizárólag a Brüsszel által helyesnek tartott tartalmakat sugározzák.
„Ez teljesen abszurd! Mi kiállunk a véleményszabadság és média szabadsága és pluralitása mellett. Nem engedünk a szuverenitásunkból” – jelentette ki Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a közlemény szerint.
Kiemelte: a magyarok már 1848-ban is tudták, mi a sajtószabadság, hiszen már akkor is a magyar sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését kívánták a márciusi ifjak a 12 pontos követelésükben.
Hangsúlyozta: a magyar társadalom egyértelműen békét, európai és keresztény értékeken, hagyományos családmodellen alapuló Magyarországot akar, és nem kér a központosított brüsszeli bürokrácia gyámságából. Abból, hogy civil álcába bújtatott politikai aktivistákat a jog fölé emeljenek és beavatkozzanak hazánk szuverenitásába, egy brüsszeli bürokratákból álló hatalmaskodó európai testület felügyelje a magyarországi médiapiacot, külső hatalmak és érdekcsoportok döntsék el helyettünk, hogy mit olvashatunk, mit nézhetünk, mert a ma szavazásra bocsátott dokumentum, pont ezt a célt szolgálja – mondta.
„Mi nem kérünk a külső beavatkozásból, a brüsszeli propagandából, hogy a háború jó dolog, hogy a migránsáradat fellendíti és szebbé teszi országunkat, hogy nincs is annál haladóbb, mint ha a gyermekeinket gender aktivisták érzékenyítik, hogy újságíróknak mutatkozó Soros aktivistákat emeljenek a törvények fölé. Mi végsőkig kiállunk az újságírók védelme és a szabad véleménynyilvánítás mellett” – tette hozzá Bocskor Andrea.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén támogatta az Európai Bizottság által előterjesztett, a tömegtájékoztatás szabadságáról, illetve a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról szóló jogszabályjavaslat elfogadását – tájékoztatott az uniós parlament kedden.
A 448 szavazattal, 102 ellenében és 75 tartózkodással elfogadott álláspont szerint az EP-képviselők azt várják a tagállamoktól, hogy gondoskodjanak a nézőpontok minél szélesebb körének nyilvánosságot adó tömegtájékoztatásról, és védjék meg a média függetlenségét a kormányzati, politikai, gazdasági vagy magánérdekű beavatkozástól.
Az EP elutasította a szerkesztői döntések befolyásolásának minden formáját és a külső nyomásgyakorlást, és hangsúlyozták: nem szabad az újságírókat forrásaik felfedésére kényszeríteni, titkosított tartalmaikhoz hozzáférni, vagy kémprogramokat használni megfigyelésükre.
Fontosnak nevezték, hogy fel lehessen mérni a média függetlenségének állapotát. Mivel véleményük szerint átlátható tulajdonviszonyokra van szükség, az EP minden médiacéget, még a mikrovállalkozásokat is arra kötelezne, hogy hozzák nyilvánosságra tulajdonosi szerkezetüket. Hangsúlyozták: az állami hirdetésekre és az állami pénzügyi támogatásokra vonatkozó információk szintén nélkülözhetetlenek az átláthatósághoz. Az EP-képviselők elvárnák, hogy a médiavállalkozások, köztük az online platformok és keresőmotorok ezekről is maradéktalanul számoljanak be, és ne csak az uniós tagországok vonatkozásában.
Azzal az aggállyal összefüggésben, amely szerint az online óriásplatformok tartalommoderálási döntései adott esetben szintén korlátozzák a médiaszabadságot, az EP új mechanizmust állítana fel a tartalomeltávolítás ellenőrzésére. A platformoknak a médiaszolgáltatók nyilatkozatai alapján mindenekelőtt különbséget kellene tenniük független és nem független források között.
Az EP-képviselők állásfoglalásukban kijelentették: a közszolgálati média számára megfelelő, fenntartható és kiszámítható finanszírozást kell biztosítani többéves költségvetési tervezéssel. Azt javasolták, hogy egy adott médiaszolgáltató, online platform vagy keresőmotor ne kaphasson többet az állami hirdetésekből egy tagországon belül, mint az ottani hatóság által a hirdetésekre elkülönített teljes költségvetés 15 százaléka. Véleményük szerint ezzel el lehetne kerülni az állami megrendelésektől való függőséget. A közpénzek kiosztásának feltételeit a képviselők nyilvánossá tennék.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
