A támadások közül szakmailag a legnehezebb a Darja Dugina elleni merénylet volt. Ne felejtsük el, hogy Oroszország szívében, talán a legvédettebb pontján egy ilyen akciónak már önmagában is üzenetértéke van! Sehol sem vagytok biztonságban, mindenhol utolérünk benneteket – írja Horváth József.
Az ukrán különleges erők egyik önkéntes mesterlövésze gyakorlatozáson vesz részt Kijev közelében 2022. augusztus 27-én – MTI/AP/Andrev Kravcsenko
Az elmúlt hetekben úgy tűnhetett, hogy az orosz–ukrán háborúban nem történtek érdemi dolgok. Talán csak az oroszok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőmű körüli tüzérségi támadások kaptak nagyobb figyelmet. Ami érthető is, hiszen egy atomháború rémképe egész Európát megérintette.
A sajtó pedig meglátta a figyelem ébren tartásának a lehetőségét ebben a témában. Ez úgy tűnik, egyre nehezebb. Kezdenek az emberek belefásulni a háborúba. Sokkal inkább foglalkoztatja a nagy többséget a háború okozta energia- és megélhetési válság fenyegetése. Pedig az elmúlt néhány hétben olyan események történtek ebben a furcsa háborúban, amelyek alapjaiban befolyásolhatják a harc további menetét.
Érdemes ezeket a történéseket a maguk összefüggésében megvizsgálni. Ezáltal ugyanis mélyebb következtetések levonására, új prognózisok felállítására is képesek lehetünk. A sorban a legnagyobb sajtóvisszhangot – érthető módon – az ismert orosz filozófus, Alekszandr Dugin lányának meggyilkolása kapta. Ám mielőtt ezt az akciót megvizsgálnánk, nézzük meg, hogy milyen hasonló vonásokat mutató támadások történtek!
Pár hete felrobbantották Ivan Szuskót, a megszállt zaporizzsjai régióban lévő Mikolajivka város első emberét. Autója ülése alá rejtett pokolgép végzett vele. Herszon régió szintén oroszok által kinevezett helyettes vezetőjét, Igor Telegint is hasonló támadás érte. Autóját távvezérlésű szerkezettel robbantották fel.
A célszemély súlyos sérülésekkel, de túlélte a támadást. Ugyancsak a herszoni régió egyik orosz vezetőjét, Vitalij Gurát pedig lelőtték. Kalinyingrádban – az FSZB jelentése szerint – ukránok által előkészített támadást hiúsítottak meg. Az orosz balti flotta létesítményei és a hrabrovói repülőtér voltak a célpontok. Nemrégiben pedig, amikor az orosz parlament elnöke, Vjacseszlav Vologyin Donyeckbe látogatott, precízen időzített, tüzérségi támadás érte a helyi vezetés épületét.
Ezek a célzott támadások igen beszédesek. Legfőképpen természetesen a Darja Dugina elleni merénylet. Itt ugyancsak autóba rejtett pokolgéppel hajtották végre az akciót. Az áldozat annak a radikális orosz filozófusnak a lánya, akit Nyugaton Putyin elnök egyik főideológusaként, szellemi ösztönzőjeként tartanak számon.
Lánya is hasonló nézeteket vallott. Ám a fiatal nő a televízió és a közösségi média világában otthonosan mozogva sokkal nagyobb ismertségre tett szert Oroszországban. Az a tény pedig, hogy a támadást Moszkva egyik elővárosában hajtották végre, még tovább emeli annak a súlyát.
Az állítólagos elkövetőt szinte órákkal a gyilkosság után azonosították. Az orosz elhárítás (FSZB) által nyilvánosságra hozott adatok szerint az elkövető olyan nő, aki még a Szovjetunióban született, a mai Ukrajnában, Mariupolban élt. Az akciófilmbe illő történet szerint Natalja Vovk a célszemély közelében bérelt lakást, miután beutazott az országba. Egy olyan autót használt, amit állítólag Ukrajnában kínáltak eladásra.
Egy eléggé feltűnő Minivel, amin több alkalommal cserélt rendszámot. Beutazáskor szőke, az országból kilépéskor már fekete haja volt. Egyes hírek szerint Észtország felé menekült. Az osztrák Kronen Zeitung szerint viszont Bécsben látták az ukrán nőt. Ezeket a híreket mind az észt, mind az osztrák titkosszolgálat cáfolta. (Természetesen.) A fent felsorolt történések értékelésekor az első feladat, hogy eldöntsük, minek is minősítsük azokat.
Katonai diverzáns akció, partizánok támadása, közönséges terror vagy esetleg fedett titkosszolgálati művelet? Azt leszögezhetjük, hogy hatékonyan, összehangoltan, profi módon hajtották végre mindegyiket. Szinte kizárt, hogy ezek egymástól független, elszigetelt akciók lettek volna. Ugyanis a célpontok kiválasztása, a végrehajtás módja és időzítése is összehangolt, központilag irányított sorozatra utal.
A támadások közül szakmailag a legnehezebb a Darja Dugina elleni merénylet volt. Ne felejtsük el, hogy Oroszország szívében, talán a legvédettebb pontján egy ilyen akciónak már önmagában is üzenetértéke van! Sehol sem vagytok biztonságban, mindenhol utolérünk benneteket. Ez az üzenet elsősorban Putyin elnöknek szólt. Másodszor az orosz titkosszolgálatoknak, fegyveres erőknek. Harmadszor pedig az egyszerű orosz embereknek.
Nagy valószínűség szerint kizárhatjuk, hogy orosz „önmerénylet” történt volna. Túl nagy kárt okozott az esetleges előnyökhöz képest. Maga a célszemély is kizárja ezt a verziót. Az, hogy Dugin vagy a lánya volt az igazi célpont, ebből a szempontból mindegy. Személyük, ismertségük, jelképjellegük sokkal inkább külföldi elkövetőket valószínűsít.
Ebben az esetben a fent felsorolt akciók ukrán végrehajtókat valószínűsítenek. Az kérdéses, hogy az ukrán hadsereg vagy a titkosszolgálat szervezte-e meg. Ahogy az is, voltak-e külföldi segítőik. Az elkövetés és a kimenekítés mindenképpen profi háttérre utal. Ezek nem magányos harcosok, önjelölt partizánok akciói voltak. A Dugina elleni merényletre fokozottan igaz ez az állítás. Ebben az esetben erősen kétséges a magányos elkövető története. Egy ilyen művelethez több külső segítség is kellett.
Aligha a gyanúsított nő vitte Moszkvába az erősen feltűnő Minijében a bombát. A támadás előtt komoly helyszíni felderítésre, műszaki és technikai információgyűjtésre volt szükség. A robbantáshoz megfelelő háttérfigyelés, technikai támogatás kellett, hogy a célszemély gépkocsijához észrevétlenül hozzáférjenek.
A feltételezett merénylő gyors és sikeres kimenekítése, külföldi feltűnése és állítólagos meggyilkolása, a szálak összekuszálása ugyancsak magas fokú szakmai hátteret mutat. Ezzel elérkeztünk a legfontosabb kérdéshez: mi lehetett ezeknek a célzott támadásoknak a célja?
Talán nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy ezekkel kívánták pótolni a beígért egymillió ukrán katona elsöprő támadását. Demonstrálni a szponzorországok felé az ukránok elszántságát, keménységét, hatékonyságát, ugyanakkor az oroszokat a szándékos provokációkkal még brutálisabb módszerek alkalmazására ingerelni.
Ezzel pedig a nyugati közvélemény szimpátiáját, figyelmét fenntartani. Végül még egy megjegyzés: a Mirotvorec radikális ukrán médiaoldal Darja Dugina nevét a „likvidálva” jelzéssel látta el. Az oldal elindítója az az Anton Gerascsenko, aki Zelenszkij alatt belügyminiszter-helyettes, majd belügyi tanácsadó is volt. Ezen a halállistán magyarok is szerepelnek, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is. „Őrzők, vigyázzatok a strázsán!”
Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
