A mai orosz film szar – ezzel a sommás mondattal nyit Kirill Szerebrennyikov első játékfilmje, Az áldozatkaszkadőr, ami egy mai orosz filmtől természetesen meglehetősen ironikus kezdés. Igaz, nem ez a mondat tette emlékezetessé. Az orosz drámaíró testvérpár, Oleg és Vlagyimir Presznyakov darabjának megfilmesítése egy pazar vígjátékot eredményezett, abszurd gogoli valósággal, a kisszerűségek tobzódásával. Az alkotást 2006-ban a magyar mozik is bemutatták, s már akkor gondolhattuk, fogunk még hallani a rendezőről. E sejtés azóta többszörösen is beigazolódott.
Szerebrennyikov nevét az évek múlásával már érdemes volt olyan filmrendezők között jegyezni, mint Pavel Lungin vagy Alekszandr Szokurov. A Téli utazás vagy a tavaly bemutatott Mártírok (Marius von Mayenburg drámáját, amely a forgatókönyv alapjául szolgál, a Katona József Színház is a műsorára tűzte) is erre ösztönözhetett, sajnos a Velencében Arany Oroszlánért versengő Izmenát (Hűtlenséget) csak hírből ismerhetjük. Akárcsak Szerebrennyikov televíziós, színházi és operarendezéseit, amelyek miatt többek között a nagy presztízsű orosz színházi elismerést, az Arany Maszk-díjat is elnyerte.
Szülővárosában, Rosztov-na-Donuban fizika szakos egyetemistaként kezdett rendezni amatőr társulatokban az 1990-es évek közepén, 2001-ben Vaszilij Szigarjev Gyurmáját állította színpadra Moszkvában, ami olyan jól sikerült, hogy az előadás Európa számos színházi fesztiváljára nyert meghívást, s rengeteg díjat söpört be. Lars von Trier Idióták című filmjének színpadi adaptációját 2006-ban hívta meg a Berliner Schaubühne, a német fővárosban a Komische Oper Richard Strauss operája, a Salome rendezésére kérte fel a múlt évadban, miután a Bolsojban és a Marinszkij Színházban is bizonyította, a zenés műfajban is otthonosan mozog.
A rendező először 2013-ban húzta ki látványosan a gyufát a Kremlnél azzal, hogy Csajkovszkij életéről rendezett volna filmet, amelyben az orosz zeneszerző homoszexualitását sem hallgatták volna el. Az Orosz Filmalap nem támogatta a filmtervet, mondván, nem lenne eléggé nézőcsalogató, a kulturális minisztérium viszont 30 millió rubellel dotálta az eredetileg 240 millió rubeles költségvetéssel tervezett produkciót. Ami talán el is készült volna, ha Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter nem úgy nyilatkozik, hogy nincs bizonyíték a zeneszerző homoszexualitására. Az orosz államfő, Vlagyimir Putyin is hallatta hangját, miszerint sokan állítják, hogy Csajkovszkij meleg volt, de ha ez igaz is, akkor sem ezért szeretik a nagy zeneszerző életművét, s nem szabad a bolhából elefántot csinálni. Szerebrennyikov mindezek után válaszként visszautaltatta a kulturális minisztérium támogatását. Időközben életbe lépett az orosz melegellenes törvény is, ami homoszexuális propagandának minősíti az olyan művészi alkotásokat is, amelyek – akár csak jelzésszerűen is érintik – az azonos neműek szerelmét. (A törvényt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a minap találta több ponton is jogsértőnek).
Az idén negyvenhét éves Kirill Szerebrennyikov ennél nem állt meg: feltűnt néhány Putyin-ellenes tüntetésen, s olyan megjegyzésekre is ragadtatta magát, miszerint Putyin addig nem váltható le, míg az emberek megelégszenek a szép, új moszkvai parkokkal és az ingyen wifivel. S aztán megfeledkezett a törvényről és Putyin intelméről: a Bosloj idén tűzte műsorra Ilja Damuckij és Jurij Posszokov Rudolf Nurejevről szóló balettdrámáját Szerebrennyikov rendezésében − a főhős, az orosz balett legnagyobb csillaga történetesen meleg volt. Az előadást július 10-én, egy nappal a premier előtt fújták le, mondván, az előadás még nem kész − a kulturális minisztérium persze tagadja a cenzúrát.
Májusban Szerebrennyikov otthonában és további 15 helyszínen tartottak házkutatást, s a rendezőt augusztus 22-én, sikkasztás vádjával tartóztatták le − 200 millió rubel (mintegy 870 millió forint) állami támogatás eltüntetésével vádolják, amely alapján akár tíz év börtönre is ítélhetik. A jelenleg házi őrizetben lévő Szerebrennyikov tagad. A nemzetközileg elismert rendező elhallgattatása ellen hétfő óta több mint háromezren írtak alá tiltakozó petíciót, többek között a Nobel-díjas osztrák író, Elfriede Jelinek, Volker Schlöndorff német filmrendező, Vlagyimir Jurovszkij orosz karmester, valamint a kétszeres Oscar-díjas ausztrál színésznő, Cate Blanchett, Thomas Ostermeier német színházi rendező és Marius von Mayenburg drámaíró is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.31.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
