Raúl Castro a héten átadja Kuba irányítását kijelölt utódjának, Miguel Díaz-Canelnek, akire nem kisebb feladat vár, mint a romokban heverő gazdaság rendbetétele. A jelek szerint az eddigi reformok vagy balul sültek el, vagy nem hoztak átütő eredményt.
Csütörtökön hivatalosan távozik az államelnöki posztról a 86 éves Raúl Castro, csak a kommunista párt vezetését tartja meg. A parlament az egyedüli jelöltet, a jelenlegi alelnököt fogja megválasztani a helyére, akit Castro öt éve személyesen jelölt ki az utódjának. Az 57 éves Miguel Díaz-Canelnek hatalmas kihívásokkal kell szembenéznie, a szovjet típusú tervgazdaság reformja ugyanis vegyes eredményeket hozott.
Amikor Raúl Castro 2008-ban átvette a hatalmat bátyjától, Fideltől, a kubaiak többsége nem birtokolhatott számítógépet vagy mobiltelefont, nem hagyhatta el engedély nélkül az országot, nem kezdhetett vállalkozásba.
Ma már mintegy 600 ezer magánvállalkozás működik, több mint ötmillió mobiltelefon üzemel a 11,5 milliós országban, virágzik az ingatlanpiac, és a turizmus rohamos növekedésének köszönhetően a havannai lett a világ egyik leggyorsabban bővülő repülőtere.
A külföldi látogatók száma több mint duplájára nőtt 2015 óta, amikor Castro és Barack Obama akkori amerikai elnök felújította a két ország közötti diplomáciai kapcsolatot. Tavaly 4,7 millió turista érkezett az országba, köztük mintegy 620 ezer amerikai – emlékeztetett elemzésében az AP.
Ez azonban csak a kép szebbik fele.
Megmaradt a tervutasításos gazdasági rendszer, az állami vállalatok drágán és alacsony hatékonysággal termelnek.
A kormány 2011-ben megkezdte az átszervezésüket és összeolvasztásukat, kivette őket a közvetlen minisztériumi irányítás alól, hogy nagyobb önállóságot kapva versenyképessé tehessék magukat. Eközben azonban Havanna továbbra is fenntartja a szigorú ellenőrzést felettük a tervutasítás és a külkereskedelem állami monopóliuma révén.
A mezőgazdaságban 2008-ban kezdték bérbe adni az állami tulajdonban lévő földeket, és 2010-ben kezdődött meg az átfogó reform, amelynek részeként könnyítettek a szabályozáson, ezt a folyamatot azonban 2015-ben visszafordították azzal az indokkal, hogy a piaci spekuláció áremelkedéshez vezetett.
A magántulajdont változatlanul korlátozzák, egy embernek mindössze egyetlen lakása, illetve nyaralója lehet, bár az ingatlanok és autók vételét-eladását, illetve előbbiek bérbe adását 2011 óta engedélyezik.
Új autót azonban csak az állam forgalmazhat, ezek kizárólag importból származnak.
Az adókat az 1959-es forradalom után eltörölték, és 2012-től vezették be ismét fokozatosan. Az állami alkalmazottak többsége még mindig nem fizet jövedelemadót, azok a magánvállalkozók, földművesek és munkások azonban igen, akik a havi átlagjövedelem háromszorosát jelentő 2500 pezónál (25 ezer forint) többet keresnek.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
