Büntethetővé tennék az orvoshiányt Nagy Roland2023. 03. 10., p – 15:58 Pozsony |
Az igazságügyi minisztérium nemrégiben rövidített tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a büntető törvénykönyv reformját, amelyben felbukkant egy, a kórházak működtetését érintő módosítás is. A javaslat értelmében bűncselekménynek minősülne, ha a kórház üzemeltetői nem tudnák bebiztosítani, hogy az intézményben kellő mennyiségű egészségügyi alkalmazott dolgozzon. Az ötlet komolyan megosztja az orvostársadalmat, és egyébként maga Viliam Karas tárcavezető sem támogatja, mégis bekerült a reformtervbe, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) és a kormány korábbi megállapodásának eredményeként.
Az új bűncselekményért, amelyet az igazságügyi tárca az egészségügyi ellátás veszélyeztetéseként határozna meg, akár 3-tól 15 évig terjedő szabadságvesztést is ki lehetne szabni. A javaslat lényege, hogy büntetőjogi felelősségre lehetne vonni a kórházat üzemeltető képviseleti szervet, vagy annak bizonyos tagját, amennyiben egy 90 napot meghaladó időszakban nem biztosítja be, hogy az intézményben a kellő mennyiségű egészségügyi alkalmazott dolgozzon. Az igazságügyi tárca szerint a javaslat célja az emberek egészségének és életének védelme.
Alku az orvosokkal
A reformban szereplő módosítás annak az alkunak az eredménye, amelyet a kormány tavaly novemberben kötött a Szlovák Orvosszakszervezettel (LOZ), hogy meggátolják az orvosok tömeges felmondását. Bár ekkoriban a sajtóban leggyakrabban az egészségügyi dolgozók béremelési követeléséről lehetett olvasni, de az LOZ képviselői valójában egy nyolc pontból álló memorandumot írták alá Eduard Heger miniszterelnökkel, valamint Vladimír Lengvarský egykori egészségügyi miniszterrel.
Kapcsolódó cikkünk
Szerdai ülésén jóváhagyta a kormány a memorandum az egészségügyi rendszer javításáról 2022 elnevezésű anyagot. A memorandum elfogadását az Orvos Szakszervezetek Szövetsége (LOZ) követelte.
A memorandum célja a tárca szerint rendszerszintű lépések bevezetése az egészségügyi intézmények finanszírozásában, hogy a biztosítók által térített összegek tükrözzék a reális költségeket és az egészségügyi dolgozók által elvégzett munka értékét. További cél az orvosok, nővérek és szülészasszisztensek számának növelése, az orvosképzés javítása és megreformálása, és a versenyképes bérezés biztosítása.
A minisztérium emlékeztetett, hogy a memorandum elfogadása volt az egyik feltétele a folyamatos egészségügyi ellátás biztosításának és a helyzet stabilizálásának.
Október elején 2100 kórházi orvos adta be a felmondását, majd többen visszautasították a decemberi ügyeletek vállalását. Az orvos szakszervezetek a tömeges felmondásokat azzal magyarázták, hogy nem értenek egyet a rendszer jelenlegi működtetésével. Nyolc feltétel teljesítését követelték, a bérek kérdésében született meg a legnehezebben a megállapodás. Szerdán járt volna le a felmondási határidő, a kórházak pedig elkezdték lemondani a decemberre tervezett műtétek elvégzését. Fennállt a veszély, hogy az egészségügyben veszélyhelyzetet kell kihirdetni.
Az orvosok feltételei közt szerepelt az is, hogy a kórházak vezetősége büntetőjogi felelősséget vállaljon az egészségügyi ellátás bebiztosításáért.
Peter Visolajský, az orvosszakszervezet elnöke a Facebook-oldalán nemrégiben jelezte, továbbra is kitartanak az említett követelésük mellett. Az LOZ vezetője szerint ugyanis a kórházak igazgatói gyakran szándékosan nem vesznek fel új, fiatal orvosokat a hiányzó pozíciókba, mert így akarnak spórolni, ez pedig elsősorban a betegek kárára megy. A kórház vezetősége azonban ilyenkor nem tartozik magyarázattal senkinek, nem kell megindokolniuk, hogy miért nem vették fel a jelentkezőket. Visolajský úgy véli, hogy emiatt a fiatal, kezdő orvosok inkább külföldre mennek dolgozni, ahol a kórházak tárt karokkal várják őket. Ennek a hozzáállásnak pedig az az eredménye, hogy a szlovák egészségügyben a megfelelő utánpótlás hiányában csak tovább mélyül a munkaerőhiány. Az LOZ elnöke a bejegyzésében hangsúlyozta, csak azokat az igazgatókat kellene büntetőjogi felelősségre vonni, akikkel kapcsolatban bizonyítható, hogy szándékosan nem vesznek fel új munkatársakat.
Felháborodás
Az LOZ követelésével azonban a szakmai körökben sem értenek egyet. A Szlovák Orvosi Kamara (SLK) szerint a jelenlegi helyzeten nem a büntetőeljárások, hanem az egészségügy megfelelő finanszírozása segítene, hiszen így az igazgatóknak nem kellene amiatt aggódniuk, hogy az újonnan felvett alkalmazottak fizetése veszélybe sodorná az intézmények hosszú távú működtetését. A közleményükben kiemelték, a kórházak felügyeleti szerveinek jelenleg is van hatáskörük arra, hogy szankcionálják a vezetőséget, ha nem tartják be a személyzeti előírásokat, és ehhez nincs szükség büntetőjogi eljárásra.
Marián Petko, a Szlovák Kórházszövetség (ANS) vezetője és a Bártfai Szent Jakab Kórház igazgatója a Rádio Expres déli vitaműsorában úgy fogalmazott, az elmúlt 20 év egyik legabszurdabb javaslatát próbálják beterjeszteni a parlament elé. Éppen ezért a kórházszövetség is részt vesz a tárcaközi egyeztetésben, és benyújtanak egy 26 oldalas észrevételt, amelyben rámutatnak, hogy az igazságügyi tárca javaslata nincs összhangban a szlovák alkotmánnyal. Visolajský érveivel kapcsolatban pedig azt mondta, neki kórházigazgatóként nem az a tapasztalata, hogy egy helyre 10 jelentkező van, hanem ennek az ellenkezője, vagyis szinte lehetetlen új orvosokat találni. Emlékeztetett: az egészségügyi minisztérium adatai alapján mintegy 3500 orvos és 6000 nővér hiányzik az országból.
Karasnak sem tetszik
A javaslat nemcsak szakmai, hanem politikai körökben is ellenállásba ütközött. Sőt, az az abszurd helyzet állt elő, hogy Viliam Karas ügyvezető igazságügyi miniszter sem ért egyet azzal a javaslattal, amely az általa irányított tárcától érkezett.
„A jelenlegi formában a törvény elfogadását én magam is károsnak tartom, és ha a szlovák parlament képviselője lennék, akkor nem szavaznék mellette”
– jelentette ki a tárcavezető.
Hangsúlyozta, a memorandum aláírása előtt többször is jelezte a kormánynak, hogy nem ért egyet az új bűncselekmény beiktatásával, de mivel a fenntartásait nem vették figyelembe, a memorandum aláírása után már nem maradt más választása, muszáj volt beletennie a javaslatot a reformtervbe. Karas megjegyezte, bízik benne, hogy ez a pont kikerül a dokumentumból, és a parlament az említett módosítás nélkül fogja elfogadni a törvényt.
Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszter szerint ez az eset is arról tanúskodik, hogy a kormány képtelen elfogadható módon igazgatni az országot.
„Ha a koalíció normálisan működne, akkor nem fordulhatna elő, hogy az igazságügyi miniszter egy ilyen értelmetlenséget terjeszt be”
– jelentette ki az SaS parlamenti képviselője. Hozzátette, a kormány így akarja áthárítani a felelősséget a kórházigazgatókra az egészségügyben uralkodó válságért.
A javaslatot még Igor Matovič (OĽaNO) is bírálta, aki korábban pénzügyminiszterként részt vett az orvosszakszervezettel folytatott tárgyalásokon. Elmondta, ha a parlament elé kerül a törvény, ő személy szerint nem fogja támogatni.
Az üggyel kapcsolatban Maroš Žilinka főügyész is megszólalt. A közösségi oldalán közölte, elutasítja a javaslatot, szerinte ilyen esetekben indokolatlan büntetőjogi eljárást kezdeményezni, ráadásul nem is járul hozzá a cél eléréséhez, vagyis az egészségügyben uralkodó munkaerőhiány enyhítéséhez. A főügyész felszólította az érintetteket, hogy az új bűncselekmények létrehozása előtt folytassanak tisztességes szakmai párbeszédet.
A javaslat jövője
Ilyen elutasítottság mellett nehéz elképzelni, hogy a javaslatot valóban elfogadja a parlament. Karas ráadásul rámutatott, hogy a memorandumban foglaltak alapján ha az említett célt sikerülne más módon elérni, akkor a feltételt az LOZ teljesítettnek fogja tekinteni a büntető törvénykönyv megváltoztatása nélkül is. Arról azonban az igazságügyi miniszter nem beszélt, hogy milyen más módon lehetne teljesíteni az orvosok követeléseit.
Az LOZ már hetekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy idén is figyelemmel fogja kísérni, teljesíti-e a kormány a memorandumban foglaltakat, és ha azt látják, hogy nem veszik komolyan a követeléseiket, akkor újra a tömeges felmondáshoz folyamodnak.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) hangsúlyozta, mindegy, ki lesz kormányon, ők továbbra is figyelemmel kísérik majd, hogy az állam teljesíti-e a feltételeket, amelyeket belefoglaltak a közösen aláírt memorandumba.
Bár az utóbbi napokban a hírek javarészt a kormány elleni bizalmatlansági indítványról szóltak, két héttel ezelőtt még az orvosok felmondásával kapcsolatos válsághelyzettel volt tele a sajtó. Ahogy arról lapunk tájékoztatott, szeptember végén több mint 2100 kórházi orvos csatlakozott az LOZ tömeges felmondási akciójához, de az utolsó pillanatban a kormánynak sikerült meggyőznie őket a felmondások visszavonásáról.
Kapcsolódó cikkünk
Szerdán a kormányhivatalban aláírta a memorandumot a kormány és az orvos szakszervezet. Az aláírással az orvosok tömeges felmondására reagáltak. Mindkét fél úgy véli, hogy ez egy együttműködés kezdete, és lépés a jobb egészségügyi ellátás felé.
„Úgy gondolom, a memorandum aláírásával jobb idők jönnek, különösen a betegek számára. A kormány nevében megerősíthetem, hogy teljesítjük a memorandumban megfogalmazott kötelezettségvállalásainkat, néhányat már teljesítettünk is” – mondta Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök. Heger hozzátette, a kormány két és fél év alatt többet tett az egészségügyért, mint az előző kormányok együttvéve.
Megjegyezte, hogy az orvos szakszervezetekkel folytatott tárgyalások vitát váltottak ki a társadalomban az egészségügyi szolgáltatások színvonaláról. „Természetes, hogy ha közpénzből fizetik az orvosokat, minőségi szolgáltatást vár a lakosság, érezni akarják a változást. A beteg megérdemli, hogy időben sor kerüljön a műtétre, hogy nyilvánosak legyenek a várakozási idők, hogy senkit ne előzzön meg senki, és hogy a beteg emberi hozzáállással találkozzon a kórházban” – mondta Heger. A kormányfő úgy véli, ezek a változások most be is következnek.
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (OĽaNO-jelölt) kijelentette, hogy a tárca munkája még nem ért véget. „Sok minden áll még előttünk” – hangsúlyozta. Megköszönte a parlamenti képviselőknek, hogy lehetővé tették a memorandum aláírását azzal, hogy még a módosításokkal is jóváhagyták az orvosok fizetésének emelését.
„Kívánom, hogy ez ne csupán egy papír legyen, amit aláírtunk, hanem egy új kezdet, és hogy a kórházak jobb irányba változzanak” – mondta Peter Visolajský, az orvos szakszervezetek vezetője. Köszönetet mondott azoknak az orvosoknak, akik benyújtották a felmondásukat, és úgy döntöttek, hogy jobb körülményeket harcolnak ki, valamint a miniszterelnöknek és az egészségügyi miniszternek a tárgyalások során tanúsított konstruktív hozzáállásért. Köszönetet mondott a parlamenti képviselőknek is, és arra kérte őket, hogy más, az egészségügyi ellátás javítását elősegítő változtatásokat is szavazzanak meg.
Visolajský arra kérte a külföldön dolgozó szlovák egészségügyi szakembereket, hogy térjenek haza, és tapasztalataikkal segítsék a hazai egészségügy fejlődését. „Arra kérem a politikusokat is, hogy amikor az egészségügyről van szó, ne az ellenzékről és a koalícióról, az előző és a korábbi kormányokról legyen szó, hanem mindannyian az egészségügy színvonalának emelésén dolgozzunk” – tette hozzá.
A memorandum egyebek között foglalkozik az egészségügyi létesítmények finanszírozásával, az egészségügyi dolgozók számának növelésével, a dolgozók képzésével és az orvosok bérének kérdésével. Az egészségügyi minisztérium emlékeztetett, hogy a memorandum az egészségügyi ellátás folyamatosságának és a rendszer stabilitásának egyik előfeltétele. Nem sokkal a memorandum aláírása előtt a parlament jóváhagyta az orvosok fizetésének emelését.
Több mint 2100 orvos adta be a felmondását, mert elégedetlen az egészségügyben uralkodó helyzettel. A felmondási idejük szerdán jár le, emiatt több kórház bejelentette, hogy december 1-jétől nem végzik el a tervezett műtéteket. Jelezték, hogy szükséghelyzet bevezetésére is sor kerülhet. Az orvos szakszervezetek nyolc követelést fogalmaztak meg, a megállapodás elsősorban a bérek kérdésében volt problémás. A kormánynak és a szakszervezeteknek végül a szombati (november 26.) tárgyaláson sikerült megállapodniuk.
A tömeges felmondás 2011 végén is megrázta a szlovák egészségügyet. A mintegy 1200 orvos távozása miatt szükséghelyzetet kellett hirdetni.
Ehhez azonban az kellett, hogy Eduard Heger miniszterelnök és Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (mindketten OĽaNO) aláírjanak egy memorandumot, amelyben ígéretet tettek arra, hogy teljesítik az orvosok nyolc követelését az egészségügy megreformálásával kapcsolatban.
Az LOZ nem tágít
Most, hogy valós esély van a Heger-kabinet bukására, Peter Visolajský, az LOZ elnöke kiemelte, ők nem feledkeznek meg az állam ígéretéről.
„A kötelezettségvállalást, amelyet a jelenlegi szlovák kormánytól kaptunk, minden más kormány kötelezettségvállalásának tekintjük, így fogunk hozzáállni. És nem számít, milyen kormány lesz holnap, két hét vagy egy év múlva, ragaszkodni fogunk a kormány által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez”
– szögezte le a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy januárban szeretnének találkozni a kormány képviselőivel.
„Folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni a dolgot, nehogy az legyen, hogy bejelentik, nem győzték az intézkedéseket, ezért ki kell tolni a határidőket”
– magyarázta Visolajský.
Nem mindenki örül
Az LOZ elnöke ismét elmondta, a kormány nem hagyott nekik más választást, mint a tömeges felmondási akció. Az orvosszakszervezet képviselői már 2022 tavaszán is bejelentették a sztrájkkészültséget, de valódi megoldást csak felmondási határidők lejártának közeledése hozott. Visolajský kiemelte, az LOZ nemcsak az orvosok fizetésének emeléséért küzdött, hanem a kórházak igazságos finanszírozásáért, az egészségügyi dolgozok hiányának megoldásáért és a jobb oktatási feltételekért is. Emellett rámutatott, nemcsak az orvosok, hanem az összes egészségügyi dolgozó fizetése emelkedik januártól.
Továbbá kijelentette, a kórházi orvosok által gyakorolt nyomás segíthet a rendelőknek is.
„Örülünk, hogy megnyitottuk ezt a vitát, és a rendelőkben dolgozó orvosok érvelhetnek az egészségügyi és a pénzügyminisztériummal szemben”
– zárta Visolajský.
A kormány által elfogadott béremelések ugyanis csak a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó személyzetet érintik. Jana Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke nemrégiben azt mondta, örül, hogy a kormány végre rendezte a kórházak helyzetét, viszont a járóbeteg-ellátással még mindig nem kezdtek semmit, holott az egészségügyi ellátás 70 százalékát a kórházakon kívül nyújtják.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
„Üdvözöljük, hogy a kormány megpróbálta stabilizálni a kórházi ágazatot, és eleget tett a Szlovák Orvosszakszervezet kéréseinek. Másrészt, ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátás 70%-át a kórházakon kívül nyújtják” – jelentette ki Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke. Az ápolókamara pozitív lépesnek tartja a stabilizációs hozzájárulást, a szervezet szerint azonban elsősorban az alacsony bérekre kellene megoldást találni.
„A rendelőkkel abszolút nem foglalkozik a kormány” – mondta Orosová a Rádió Expres keddi műsorában a szakszervezet és a kormány által jóváhagyott memorandumra reagálva. Hangsúlyozta, amikor a kormány képviselői – legyen az a miniszterelnök vagy a pénzügyminiszter – nyilvánosan kijelentik, hogy a kórházi orvosokkal kötött megállapodással az egészségügy válsága megoldódott, az „jobb esetben a tudatlanság jele, rossz esetben szemenszedett hazugság”.
A válság maradt
A ZAP állásfoglalásában kritikával illette Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök hétfői kijelentését, mely véleménye szerint „szöges ellentétben áll a valósággal”. A kormányfő a nővérek és az egészségügyi dolgozók számára jóváhagyott 5 ezer eurós hozzájárulás kapcsán mondta azt, hogy: „Ezzel világosan megmutatjuk, hogy az egész egészségügy kulcsfontosságú számunkra, s a kormány legnagyobb prioritása”. Orosová üdvözölte, hogy a kormány végül megállapodásra jutott a kórházi orvosokkal, úgy véli azonban, ettől még az egészségügy helyzetének stabilizálásáról nem beszélhetünk.
A rendelők közleményükben kiemelik: „Arra kérjük a kormányt, hogy hagyjon fel az egyenlőtlenség teremtésével és feszültségkeltéssel az egyes egészségügyi ágazatok, valamint az ágazat dolgozói között. Követeljük, hogy haladéktalanul kezdje meg a járóbeteg-ellátás kritikus helyzetének kezelését”. Orosová meggyőződése, hogy a memorandum egyes pontjairól folytatott vitába további szervezeteknek is be kellene kapcsolódniuk. A hét elején jóváhagyott stabilizációs hozzájárulás kapcsán a szövetség megjegyzi, az intézkedés, melyre 200 millió eurót fordít az állam, „biztosan nem oldja meg az egészségügy kritikus helyzetét”. A rendelők képviselői ezt azzal indokolják, hogy az egészségügyi ellátást nyújtó létesítmények 70%-át nem érinti.
Valódi megoldást
A szlovák ápolókamara „értékeli” a hozzájárulást, pozitív lépésnek tartja, hogy a szociális szolgáltatásokról sem feledkeztek meg, az ápolóknak viszont jelenleg az alacsony bérek orvoslására van szükség, nem egyszeri juttatásra. Dana Grafiková, a kamara elnöke szerint az intézkedés a kormányporgrammal sincs összhangban. „Értékeljük az igyekezetet, azt, hogy a szociális szférában dolgozókra is gondoltak. A probléma az, hogy nem gondoltak azokra az ápolókra, akik nem a létesítményekben, hanem a betegek otthonaiban dolgoznak. Ugyanaz a helyzet, mint az egészségügyi szakemberek esetében, amikor a kórházakkal foglalkoztak, a járóbeteg-ellátással viszont nem. Kár, hogy az ilyen intézkedések, amelyeket pozitívan kellene érinteni, számos kérdőjelet vetnek fel és diszkriminálják a munkavállalók bizonyos csoportját” – véli Grafiková, majd hozzátette, az adó leszámítása után az egészségügyi nővér az 5 ezer euróból 3400 eurót kap meg, ami tekintve a feltételt, hogy 3 évig nem távozhat a munkahelyéről, egy hónapra körülbelül plusz 80 eurót jelent. Az ápolók az ígért 3 ezer euróból 2400 eurót kapnak kézhez, ami 36 hónapra szétosztva havi 66 eurót tesz ki.
„A feltételekről még nem született megállapodás. A kérdés az, hogy mi történik, ha egy ápoló vagy gondozó meghal, megbetegszik, távozni kényszerül vagy munkahelyet vált. Például, ha egy olyan helyzet áll elő, amikor el kell mennie a szülőjét ápolni, és ott kell hagynia a munkahelyét. Vissza kell fizetnie az összeg egy részét?” – kérdezik az ápolók. Grafiková szerint a stabilizációs hozzájárulás nem jó megoldás, fennáll a veszélye ugyanis, hogy a támogatás összegét az adósság törlesztésére használják fel, ami az alacsony bérek és az infláció miatt terheli a dolgozókat, s ezáltal 3 évig „megrekednek” a rendszerben. Attól tart, ha lehetőségük is adódna jobban fizető állást vállalni, nem lesz pénzük visszafizetni az államnak a támogatást, s ezáltal nem tudnak előrelépni. A kamara rendszerszintű megoldást sürget, amit fizetésemeléssel és az együttható növelésével érne el.
Az egészségügyi költségvetés kibővítését követeli a Szlovák Orvoskamara (SLK) is, szerintük még legalább 700 millió eurót kellene fektetni a rendszerbe, hogy a rendelők helyzete stabilizálódjon. A kamara szerint fennáll a veszély, hogy 2023-ban újabb szakorvosi rendelők zárnak be, emiatt pedig még nehezebb lesz hozzájutni az ellátáshoz.
(nar, TASR)
A tárcaközi egyeztetés március 14-én zárul le. A javaslatnak a jogalkotók elképzelése szerint 2023 júliusától kellene életbe lépnie.
(nar, TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
