Bűnösnek találta egy kaliforniai esküdtszék a legfiatalabb női milliárdost, húsz évre is börtönbe mehet

Bűnösnek találta egy kaliforniai esküdtszék a legfiatalabb női milliárdost, húsz évre is börtönbe mehet

Egy kaliforniai bíróság esküdtszéke helyi idő szerint hétfőn este 11 vádpontból négyben bűnösnek mondta ki a Theranos startup alapítóját, Elizabeth Holmest.

A 37 éves Holmest az esküdtszék egyhangúlag mondta ki bűnösnek csalás, a beruházók megkárosítása és erre irányuló összeesküvés bűntettében. Az egyes vádpontokért külön-külön akár húsz évig tartó börtönbüntetésre is ítélhetik. Holmes jogi képviselői egyelőre nem nyilatkoztak, sajtóforrások azonban úgy vélik, megfellebbezik az ítéletet. Maga Holmes ártatlannak vallotta magát.

A per során három további vádpontban felmentő döntés született, négy, egyéni befektetőkre vonatkozó vád kapcsán pedig az esküdtszék nem hozott döntést.

Az ügyészség szerint Holmes 2010 és 2015 között megtévesztette a befektetőket azzal, hogy elhitette velük, a cég vérkép-elemzésre épült diagnosztikája forradalmasítja az egészségügyet. A Theranos ugyanis azzal hirdette magát, hogy új, saját fejlesztésű eszközeivel akár egyetlen csepp vérből is képes több mint 200 féle betegséget megállapítani. A vizsgálat során mindazonáltal kiderült, hogy a vállalat valójában a Siemens által gyártott, az egészségügyben rendszeresen használt eszközökkel végezte a teszteket.

A három hónapon át tartó per során a Theranos több korábbi alkalmazottja azt vallotta, hogy azért hagyta ott a céget, mert hibákat talált a diagnosztikai eljárásban. Több befektető pedig azt mondta, Holmes azzal hitegette őket, hogy a Theranos műszereit az amerikai hadsereg is használja.

Hírdetés

A nő ellen vádat emeltek amiatt is, hogy megtévesztette ügyfeleit a vérmintákból készített tesztek hatékonyságát illetően, ám e vádpont alól az esküdtszék felmentette.

Elizabeth Holmes alig 19 évesen, 2003-ban alapította cégét, amely hamar ismert és híres befektetőket szerzett, mások mellett  a médiacézár Rupert Murdoch személyében is. 2015-ben a Forbes magazin a világ legfiatalabb női milliárdosának nevezte a Theranos alapítóját.

Az egykor 9 milliárd dollárosra becsült céget sokáig „a Szilícium-völgy kedvenceként” emlegették, Holmes pedig számos elismerést kapott, egyebek között Barack Obama akkori amerikai elnök is kitüntette.

A The Wall Street Journal című lap 2015-ben indított cikksorozatot, amelyben azt állította, hogy a cég készülékei hibásak és pontatlanok, Holmes ellen pedig – a Theranos korábbi operatív főigazgatójával, Ramesh „Sunny” Balwanival együtt – 2018-ban vádat emeltek. Az ártatlanságát hangoztató Balwani tárgyalását később tartják. Holmes egyébként a védelmét részben arra alapozta, hogy Balwani – akivel korábban intim kapcsolatban is volt – érzelmileg és szexuálisan bántalmazta és manipulálta őt.

Holmes azt vallotta, hogy nem akart senkit megtéveszteni, a tesztekkel kapcsolatos hibákért pedig laborvezetőkre hárította a felelősséget. Védőügyvédje, Kevin Downey azt mondta: védence őszintén hitt abban, hogy olyan technológiát fejleszt, amely „megváltoztatja a világot”.

Az első sajtókommentárok szerint Holmes pere bizonyos szempontból túlmutat önmagán, és az ítélet várhatóan más techcégeket is a hangzatos ígéretek mérséklésére késztet majd. A kommentátorok hozzáteszik azt is, hogy az ilyen ígérgetések szinte rutinná váltak a folyamatos megújulási és újítási kényszerben vergődő szektorban. „Az ítélet jelzés az igazgatóknak, hogy a határok megsértése márpedig következményekkel jár” – jelentette ki a pert figyelemmel kísérő Ellen Kreitzberg, a kaliforniai Santa Clara Egyetem jogászprofesszora.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »