Ha az ember nem eléggé körültekintően sétál a veszprémi Jókai utcában, bizony könnyen előfordul, hogy egész egyszerűen észre sem veszi az MH Légi Vezetési és Irányítási Központot, vagyis a Sziklát. Pedig ha tudná, milyen munka zajlik ott lenn, a bunkerben… Persze, honnan is tudhatná, amikor a minősített objektumba turistákat sosem engednek be.
Mint a hagyma hámozásánál, érdemes kicsit kívülről, teljesen civil szemmel körbejárni az objektumot és a hozzá kapcsolódó kérdéskört. Persze ne pazaroljunk rá időt, fizikailag alig látni-tudni valamit. Nagyon ritkán olvashatjuk azért, hogy gyakorlatot tartanak, és ez időnként nagy zajhatással jár, de különben… a kávéházakban, pubokban és a játszótereken sem mindennapi téma a bunker. Meg katonát sem látni túl gyakran a Jókai utcában. Mégis azért a helyiek tudnak a létezéséről, épp csak kissé homályos mindez, mint párás időben a horizont, amelyen még a magasan szálló repülőgépeket sem látni.
Maradnak tehát fogódzóként ezek a nagy zajhatással járó gyakorlatok. Előfordult például, hogy amikor – imitálva, persze – a gyakorlás keretében tüntetők verték a katonai objektum magas, szürke kapuját, egy arra járó civil jóhiszeműen csatlakozott a katonák alkotta alájátszók tömegéhez, biztos, ami biztos. Mi járhatott vajon a fejében? Sosem fogjuk megtudni, de az bizonyos, hogy ha egész pontosan meg akarjuk érteni az odalenn folyó munkát, és át akarunk látni ezen a bizonyos titokzatos homályon.
Az újságírók legalábbis ezt teszik. Miután a szűk folyósokon végigmenve leülhettek az eligazítóteremben, kezdetét vette Szücs József mérnök ezredes, parancsnok mindenre kiterjedő előadása.
Szücs József mérnök ezredes. Fotó:VEOL
A levegőben nagyobb rend uralkodik, mint a földön − mondja többek között −, igaz, hazánk légterét átlagosan kevesebb mint tizenöt perc alatt végig lehet repülni.
Évente durván 500 ezer repülőgépről beszélünk – ennyi az átlagos átrepülő forgalom hazánk felett, és mint azt a parancsnok is megerősíti: a légvédelem nemcsak radarokból vagy éppen légtérfigyelőkből áll, hanem számtalan kisebb-nagyobb elemből felépülő rendszer, amelynek minden része nélkülözhetetlen.
Gyakran mégis viszont csupán a rendszer talán leglátványosabb eleméről olvashatunk − a készültségi Gripen-géppárról, amely Kecskemétről felszállva „elfogta” a rádiókapcsolatot nem létesítő civil repülőgépet.
Kétségtelen, hogy a kétoldalú rádiókapcsolat hiánya különösen kiemelt figyelmet kap.
2012-ben hazánk felett összesen 34 ilyen esetet regisztráltak, de mindössze hat alkalommal kellett élesben is riasztani a Gripeneket.
Az idén már háromszor kellett riasztani a Magyar Honvédség (MH) Kecskeméten állomásozó Gripen vadászgépeit amiatt, hogy a magyar légtérben megsértették a repülési szabályokat – közölte az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ, közismert nevén a Szikla parancsnoka.
Szűcs József tájékoztatása szerint 2013-ban csaknem félmillió repülőgép használta a magyar légteret, közülük minden ötvenedik, azaz nagyjából tízezer volt katonai jármű. A NATO integrált légvédelmi rendszerében működő magyar légvédelem az idén nem észlelt légtérsértést, a repülési szabályokat viszont 19 alkalommal is megsértették. Ezek az események elsősorban a kétoldalú rádiókapcsolat hiánya, valamint a repülési terv benyújtásának elmulasztása miatt következtek be.
A Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központja minden egyes esetben megtette feljelentését a légügyi hatóságoknak – emelte ki a parancsnok.
Ismertette: a veszprémi Légi Vezetési és Irányítási Központ 21 méterrel a föld alatt lévő bunkeréből január 1. és április 30. között háromszor riasztották a Gripeneket. A többi alkalommal az előintézkedések eredményeként helyreállt a kétoldalú kapcsolat. A légtérsértések mielőbbi felismerését segíti a jelenleg tesztüzemben működő medinai háromdimenziós radarállomás, amely a szovjet technikát váltja fel.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) április 24-én közölte: a kormány döntött arról, hogy biztosítja a Magyar Honvédség JAS-39 Gripen típusú, többfeladatú harcászati repülőgépeinek fejlesztésére, a közvetlen légi támogatási képesség kialakításához szükséges forrásokat. A HM közleménye szerint a Gripen vadászgépek szükséges fejlesztéseire 2,8 milliárd forintot csoportosít át a kormány. (MTI)
Szücs József mérnök ezredes nem hallgatta el azt sem, hogy a legtöbb ilyen esetben bizony egész egyszerűen a civil repülőgép-vezetők figyelmetlensége vezet oda, hogy a szabályokat be nem tartó gép mellett egyszerre vadászgépek jelennek meg. Ez a sokkoló látvány azonnali hatállyal orvosolja a rádiókapcsolatban beállt zavart… Általában azért az is elég, ha nem a polgári, hanem a katonai légi irányítás jelentkezik be ékes angolsággal – igen, kitalálták, a Sziklából.
A parancsnoktól eltérően, nem térünk ki részletesen az MH LVIK összes feladatára és főként a légi irányító központ működésének rendjére, valamint szerteágazó kapcsolatrendszerére, de azt azért megemlítjük, hogy az „az a légtér szabad, amelyiket éppen senki nem használ” típusú, rugalmas légtérfelhasználás komoly kihívások elé állítja a szakembereket.
Ezeket a komoly kihívásokat pedig csakis rendszeres gyakorlással lehet leküzdeni, és bizony, ha olykor talán zavaró lehet kissé mondjuk a környéken lakóknak az időnként nagy hanghatással járó gyakorlat, mit szólnának akkor, ha a Sziklában dolgozók összes gyakorlata hanggal, zajjal és fénnyel járna? Elég csak a 2012-es évben végigfuttatott 204 gyakorló riasztást és a háromezer virtuális elfogást említenünk. Ha tehát itt lenn, a bunkerben, a váltásos munkarendben dolgozó állomány gyakorol, azt az esetek legnagyobb részében csendben és észrevétlenül teszi. Mint ahogyan addig örüljünk, amíg hazánk légterében ugyanennyire alig észrevehetően zajlik nap mint nap a légi forgalom…
Felmerül az azonosítatlan repülő tárgyak (UFO) problémaköre, amely állítólag nagyon is izgatja a megyei lapok átlagolvasóinak fantáziáját; és ha valahol, akkor itt bizonyára megkaphatják rá a megfelelő válaszokat. Szücs ezredes elmondja, hogy az integrált légvédelmi rendszernek nem célja az UFO-k keresése. A kérdés inkább az: vajon miről verődik vissza a radarok kibocsátotta elektromágneses hullám, ha nem repülőgépről? Lehet madárraj, valamilyen extrémebb időjárási jelenség, esetleg elszabadult meteorológiai ballon – ezekre a nagyon is jól megmagyarázható jelenségekre mind volt példa. Egyéb rejtélyre viszont − fájdalom, de ki kell ábrándítsuk a szenzációra éhes olvasót − a parancsnok legjobb tudása szerint, nem.
Az MH LVIK állománya csendben, a külvilágtól alapvetően elzárva, a biztonság érdekében jó okkal minősített információkat és adatokat a bunker vastag falain belül tartva végzi mindennapos munkáját.
Kálmánfi Gábor/Honvédség
magyartudat.com
No visits yet
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
