Dicsérte és kritizálta is a magyar gazdaságot az OECD ma megjelent éves jelentése. A lapunknak nyilatkozó Csath Magdolna közgazdász professzor szerint több szempontból is problémás a szervezet jelentése.
Hazai és nemzetközi elemzők évek óta hangoztatják az OECD jelentésében leírt kritikákat – mondta megkeresésünkre Csath Magdolna közgazdász. A szakértőt azután kerestük meg, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pénteken nyilvánosságra hozta Going for Growth 2017 című tanulmányát. Ebben méltatták a magyar gazdaságpolitika egyes intézkedéseit, mint például az adminisztratív terhek csökkentését és az online pénztárgépek bevezetését, ugyanakkor több problémára is felhívják a figyelmet.
Megjegyzik, hogy javításra szorul a gazdaságpolitikai szabályozás és az eljárások átláthatósága, de a szervezet szerint egyszerűsíteni kellene a hivatali ügyintézést is. A versenyhivatalnak véleményezési jogot kellene biztosítani a törvénytervezetekhez, a közbeszerzési eljárás hatékonysága érdekében pedig az OECD azt javasolja, hogy azokat vessék alá korrupcióellenes hatósági ellenőrzéseknek. Problémaként jelölik meg továbbá a gyakorta változó szabályozás vállalati beruházásokra és a termelékenység javulására kifejtett fékező hatását is. A szervezet szerint a gazdasági válságot követően lassult a a termelékenység növekedése, igaz, a folyamatot ellensúlyozta a foglalkoztatottak számának és az aktív népességen belül a foglalkoztatottak részarányának növekedése.
Csath Magdolna szerint azonban a termelékenység növekedés lassulásának egyik oka, hogy sok olyan ember kezdett el dolgozni elsősorban a közmunka keretében, akik az átlagosnál alacsonyabb új értéket termelnek. Azonban ha ezzel romlik is a termelékenységi mutató, társadalmi szempontból hasznos megoldásról van szó. Az OECD ajánlását, miszerint a munkaerőhiány csökkentése érdekében emelni kellene a nyugdíjkorhatárt, kimondottan károsnak tartom – folytatta Csath Magdolna. A szervezet ugyanis javaslatot tesz az idősek foglalkoztatásának fokozására, ami a közgazdász szerint nemcsak a társadalom értékrendjével megy szembe, de nem veszi figyelembe a magyar gazdaság sajátosságait sem.
– Aligha akad olyan cég Magyarországon, amely nyugdíjasokat foglalkoztatna – folytatta Csath Magdolna. Arról nem is beszélve, hogy a magyar várható élettartam mellett tovább növelni a nyugdíjkorhatárt nem lenne társadalmi szempontból sem elfogadható. Szerinte az összeszerelő üzemekre támaszkodó hazai gazdaságban éppen az a jelenség jelent problémát, hogy a foglalkoztatottak fiatalon, már a nyugdíjkorhatár előtt elhasználódnak fizikailag. Csath Magdolna arra is felhívta a figyelmet, hogy az OECD jelentése nem tér ki a versenyképesség kérdésére. Ez ugyanis Magyarországon komoly probléma, ami a magas hozzáadott értéket biztosító, innovációs és tudásalapú tevékenységek alacsony arányával van összefüggésben. Csath Magdolna megjegyezte továbbá, hogy az OECD jelentése elismeri a munkaadói járulékcsökkentés előnyeit, de arra is figyelmeztet, hogy a munkavállalók adóterhei még mindig kiemelkedően magasak, amit különösen az alacsonyabb jövedelmek esetén tart nagy problémának – tette hozzá a közgazdász.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
