Az vesse az első követ Kiss Lászlóra, akinek nincs bűne – mondja az úszóválogatott szövetségi kapitánya, Hargitay András. A magyar úszósport első világbajnoka erkölcstelennek tartja a csoportosan elkövetett szexuális erőszak miatt elítélt elődjére zúduló kritikát. Nem adja fel civil foglalkozását, Gyárfás Tamásról ha akarna, se tudna rosszat mondani, Hosszú Katinkára pedig nem akar ráerőltetni ismerős sémákat.
– Sokat gondolkodott miután felkérték a felnőtt kapitányi posztra?
– Nem volt sok időm, és nem is volt min gondolkodni. Ha nemet mondok, akkor cserbenhagyom az úszást, a magyar sportot és azt az eszmét, amiben gyerekkorom óta nevelkedem. Az úszástól rengeteget kaptam, haszontalan kisfiú voltam, aki kétoldalas intőkkel jött haza az iskolából.
– Később, állatorvosként sikeres karriert futott be.
– De a nevemről mindenkinek az úszás jut eszébe. Örülök, ha most már az állatorvosi szakmában is megbecsülik a nevemet, de amit kaptam, azt a neveltetésemnek és az úszásnak köszönhetem. Én nem hagyhatom cserben az úszást, ami most nagyon nagy bajban van. Ha meghátráltam volna, akkor az rövid időn belül a második pofonja lett volna a sportágnak. Azt is tudtam, hogy bennem hosszú távon gondolkoznak a vezetők.
– Arról volt szó, hogy az olimpia után veszi át a stafétabotot Kiss Lászlótól.
– Igen… ami jelenleg a magyar úszás körül zajlik, rémálom. Ez nemcsak az úszásra, a magyar sportra, hanem az egész közéletre jellemző. Ha van egy történet, amiről nem indulatból, előítéletből, hanem józanul, megfontoltan kell véleményt formálni, akkor az a legjobb, ha a kétezer éves kultúránkból merítünk erőt. Amiről az emberiségnek írásos dokumentumai vannak. Mindig előfordulhat olyan eset, amilyen Kiss Lászlóé, de a kezelésére vannak útmutatások.
– Mire gondol?
– A Bibliában is vannak arra útmutatások, hogy a bűnös ember miként bűnhődjön, vezekeljen, és hogyan kap bűnbocsánatot. Gondoljon csak Mária Magdolnára vagy a tékozló fiú esetére. Az európai keresztény világ ezen alapszik.
– Ebbe a csoportosan elkövetett szexuális erőszak is beletartozik?
– Most az általánosságból kiemeltünk egy konkrét elemet. Én azt állítom, hogy általánosságban a bűn megbocsátható. Jogászok szerint csak az emberiesség elleni bűntett nem bocsátható meg, de minden más igen. Más lapra tartozik, hogy az áldozat családja meg tud-e bocsátani az elkövetőnek.
– Az úszószövetség vezetése határozottan kiállt Kiss László mellett.
– Egységesen.
– Cseh Lászlót nem hívták.
– Ő sosem volt vezetőségi ülésen. Ott az elnök, a szövetségi kapitányok, a szakmai alelnök vett részt, ez fontos különbség az elnökséghez képest.
– Az úszóközeg zárt, fegyelmezett, egységes?
– Nem, mindenkinek van saját érdeke. Nagyon örülök, hogy a Kiss László melletti erkölcsi alapú kiállás mögött egységesen felsorakoztak azok, akik a vezetőségi ülésen, valamint az azt követő edzőbizottsági ülésen részt vettek.
– Érdekes, hogy erkölcsi alapú kiállást említett. Az ugyanis világos, hogy Kiss László ügye jogilag elévült, ám egy ilyen súlyos bűncselekmény sokak szemében éppen erkölcsileg elévülhetetlen.
– Lehet. Én elfogadom, hogy mások erről másképp gondolkodnak. Mindig az elfogadásról beszélünk, de ebben a kérdésben éppen ez nem érvényesül. Tegyük fel a kérdést! Ölni bűn? Igen. A csecsemő meggyilkolása? Az is. És a meg nem született csecsemő megölése? Az a legnagyobb bűn. Ha most hoznak egy abortuszról szóló törvényt, akkor húsz-harminc év múlva majd előveszik azokat a nőket, aki megszakíttatták a terhességüket?! Elfogadom, hogy Kiss László ügye sokak számára elévülhetetlen, de más másféleképpen gondolja. A felkorbácsolt indulatok azért alakultak, maga a vita arról szól, hogy a társadalom képes-e ötven év után megbocsátani egy bűncselekményt, vagy éppen nem. Ha a társadalom kétszer ítéli el azt az embert, aki már megbűnhődött a tette miatt, véleményem szerint eleve nem lehet igazságos.
– Van tudomása arról, hogy valakinek érdekében állhatott kirobbantani az ügyet; ha igen, akkor ki az?
– Van elképzelésem, sokféle érdek játszhatott közre abban, hogy épp most jött elő valaki ezzel az üggyel. Volt ebben sértettség, bosszú, tudatlanság. Nem akarok vádolni senkit, holott jól lehet látni bizonyos személyeket az akció mögött. Két internetes kattintással bárki eljut a nevekhez.
– Kire gondol?
– Az úszószövetség és egy szűk csoport tagjai között régóta elvi alapú nézeteltérés áll fenn.
– Hornyák Viktort sejti a háttérben?
– Érdemes utánanézni, ez mindenkinek legyen házi feladat… Nagy általánosságban legyen elég annyi, hogy azok akarnak botrányt, akik véleményem szerint nem Magyarország érdekeit képviselik. A tudomány és a művészet mellett a sport nagyon fontos egy nemzet önbecsülésében. Sajátos viszonyulás kérdése, hogy tetszik-e egy festmény vagy egy zenemű, egy Nobel-díjas alkotás, ebben nincs mindig társadalmi egység. A sporteredményeket tekintve viszont igen. Ha valaki a világ legjobbja, azt mindenki elismeri. Az úszás a magyar sport egyik vezérhajója. Ha lazítják a sporthoz kötődő viszonyunkat, akkor megint elveszítjük az önbecsülésünket. Jövőre itthon lesz a vizes vb. Emlékezzünk rá: mindenki húzta a száját, hogy nem lehet ilyen rövid idő alatt felkészülni a rendezésre, most éppen azt bizonyítjuk, igenis lehet.
– Egyetért azokkal, akik szerint a Kiss László-ügy valójában Gyárfás Tamás elleni támadás?
– Gyárfás Tamást most éppen sokan támadják, például azért, mert kiállt Kiss László mellett. De ki álljon ki, ha nem az elnök? Ha egy családot megtámadnak, ki álljon ki, ha nem a családfő? Ilyenkor mutatkozik meg, hogy ki milyen ember. Az elnöknek képviselnie kell a rábízott embereket, az edzőket… Csodálatos összhang volt a vezetőségi és az edzőbizottsági ülésen, én mindkétszer elérzékenyültem.
– Miért?
– A határozott, egységes kiállás miatt. Nem volt kérdés, nem volt megingás pont egy ilyen kényes helyzetben. Mindenkinek feltették a kérdést, hogy szándékoznak-e titkos szavazást kérni. Ha csak egy ember akarta volna, úgy történik, de senki sem akart. A szavazás után még valaki felszólalt Kiss Laci mellett. Az, aki később azt nyilatkozta, hogy két órán keresztül győzködték, álljunk ki Kiss László érdekében. Felhívtam telefonon, mire közölte, nem is így mondta, ő most is kiállna Kiss Lászlóért…
– Ha az elnök ellen irányul mindez, akkor a támadásnak nyilván nincsen még vége. Elképzelhető, hogy kiesik még néhány csontváz az úszósport szekrényéből?
– Remélem, nem. De nem tudhatom. Mit nevezünk csontváznak?
– Ha például kiderülne, hogy egy nagy tiszteletben álló edző, mondjuk Széchy Tamás fizikai erőszakot alkalmazott vagy más kegyetlenséget követett el a tanítványaival szemben.
– Ilyen szintű biztosan nincs. Az úszósportban is emberek dolgoznak, mindenkinek vannak erényei, hibái, mindenkire rá lehet mutatni, hogy hibázott. Arra is, akinek a bírói ítélet után, a büntetés letöltése után azt mondták, hogy menj, és többé ne vétkezz. Ha valaki olimpiai vagy világbajnok, még nem jelent garanciát semmire, ettől még lehet gyenge ember. De miféle eljárás az, amikor valaki rengeteg embert emberré nevelt, aztán eltelik bizonyos idő, és azt mondja a társadalmi közeg, hogy ez mind nem számít, ítéljük el még egyszer.
– Vannak olyan bűnök, amelyeket a társadalom erkölcsi szinten nem tud megbocsátani, a nemi erőszak is ezek közé tartozik.
– Az erőszakot az úszószövetség mélységesen elítéli. A fő kérdés továbbra is az, hogy a társadalom által megválasztott bíróság ötven éve hozott ítéletét a mai társadalom nem fogadja el, meg akarja változtatni. Súlyosbítani akar, pedig erkölcsileg kiáll a súlyosbítás mellett egy olyan réteg, amelyik nem hiszem, hogy morálisan az ügy felett áll. Olyan emberek akarnak ítélkezni mások felett, akik maguk sem bűntelenek. Ha normális vita alakulna ki, az előre tud vinni, de ha lendületből elítéljük, megvetjük a már egyszer elítélt bűnöst, az nem más, mint koncepció.
– Gyárfás Tamás azt mondta, hogy valamilyen szinten tudott Kiss László ügyéről az úszóközeg.
– Valamilyen szinten… Nem tudta, mert nem is tudhatta, mert addig nem kerültek elő az iratok. Az áldozatnak, a ma meghurcolt áldozatnak is vannak jogai. Nemcsak jogsértő, ahogy nyilvánosságra hozták a bírói ítéletet, de szerintem erkölcstelen is.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy akkora lesz a társadalmi nyomás, hogy örökre eltiltják azokat az edzőket, akik ellen valaha büntetőeljárás folyt?
– Természetesnek tartom azt a szülői igényt, hogy csak az foglalkozzon az én gyerekemmel, aki feddhetetlen. Na de ki mondja meg ezek után, hogy ki az, aki feddhetetlen, és ki az, aki nem?! Jelenleg is működik az „önvédelmi rendszer”: csak az dolgozhat, akinek van erkölcsi bizonyítványa.
– Megosztottak a magyar klubok?
– Természetesen a saját érdekeiket képviselik, védik. Nézeteltérés, vita bármikor kialakulhat. Ez természetes. Ilyenkor a kapitány dönt. Persze velem lehet vitatkozni, nem vagyok autokrata típus. Megpróbálom figyelembe venni valamennyi érintett érdekét.
– Kötelességének tekinti visszacsalogatni a sportágba Egerszegi Krisztinát, Darnyi Tamást?
– Nem. Darnyi az úszósport aktív tagja, sok gyerek jár az úszóiskolájába, egyesületében tehetséges gyerekeket nevel, segít népszerűsíteni a sportágat.
– Jelezte, hogy Hosszú Katinkával a MOB tartja a kapcsolatot. Szövetségi kapitányként felháborítja, hogy amíg a győri országos bajnokságon versenyez a magyar felnőtt úszóelit, Katinka San Franciscóban pihen?
– Nem pihen, versenyez. Hosszú Katinka unikum. Rá lehet kényszeríteni más sémákat, de ő a saját útját járja. Ezt megértem.
– Gyárfás épp azt mondta, hogy ha ezek után mindenki kedvet kap a külön utas megoldásokhoz, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek.
– Még az sem baj, ha sokan kedvet kapnak, csak idejében egyeztessenek. Az sem baj, ha Katinka nem itt edz. Az a gond, ha nem tartja a kapcsolatot.
– Ezt megörökölte Kiss Lászlótól. Hogy akar nekirugaszkodni a probléma megoldásának?
– Nekünk nem az a célunk, hogy Katinka álljon be a sorba, hanem, hogy teljesítse ki önmagát. Évről évre mindenkitől azt kérjük, hogy felkészülését segítendő, szeptemberben adja le a felkészülési tervét. A szövetségnek vannak ezzel kapcsolatos kötelező feladatai. Ezt ő nem tette meg. Így nem lehet együttműködni. Októberben küldött egy üzentet, amelyben arra kért, segítsek neki abban, hogy a szövetség vezetésével együtt beszéljük meg a problémáit. Ez meg is történt, majd a beszélgetés közben váratlanul felállt a férjével, és elment. Nem értette senki, hogy miért. Úgy éreztem, nem jó ez így, ezért írtam neki egy levelet, amelyben örömmel értesítettem, hogy a szövetség teljesíteni fogja a kéréseit, tehát mondja meg, mit szeretne. Nem is válaszolt. Kiment Amerikába edzeni, azt hittem, el sem jutott hozzá. Miközben a rövid pályás úszó ob-n átadtam át az aranyérmét, kérdeztem meg tőle, hogy megkapta-e a levelem. Igen volt a válasza. Mire feltettem neki a kérdést, hogy nem kellett-e volna rá válaszolnia. Azt felelte, nem. Ezután jött az első sajtótájékoztató decemberben. Fogalmunk sem volt arról, mire készül, ahogy a januári akcióját sem tudtuk. Kiss Lacival odamentünk, hogy legalább azt tudjuk meg, melyik versenyen indul, de nem lehetett tőle kérdezni, elment.
– A riói olimpián mennyi arannyal számol?
– Ez a legnehezebb kérdés. Ha teljesülnek a versenyzőink álmai, akkor boldog leszek. Tudom, ez afféle „nesze semmi, fogd meg jól”, de így gondolom. Ha a konkrét esélyeket nézzük, akkor Hosszú Katinkának szívből kívánom, hogy egy, kettő vagy három aranyat nyerjen. Engem nem az érdekel, hogy milyen a viszonyunk. A Magyar Úszószövetség Magyarország érdekeit nézi, nem az alá-fölé rendeltségi viszonyokat. Gyurta Dániel fantasztikus versenyző, drukkolok neki, hogy meg tudja védeni az olimpiai bajnoki címét. Cseh László már rég sokszoros olimpikon, de annak örülne, ha Rióban tudná legyőzni Michael Phelpset. Persze ez nem kívánságverseny!
– A Szent Korona a háttérkép a telefonján. Ez a nemzeti elkötelezettség jele?
– Bécsben versenyeztem 1969-ben, abban az évben másodszor mentem ki Nyugatra. Nálam két évvel idősebb fiúk között úsztam az ifjúsági Európa-bajnokságon. A döntő előtt odalépett hozzám Széchy Tamás, és azt mondta: „Ne feledd el, fiam, a hazádért úszol.” Onnantól kezdve tudtam, hogy minden egyes versenyen a hazámat képviseltem. A Szent Korona olyan jelkép, amely egyesíti a nemzetet, minden benne van.
– Gyárfás Tamással nem bonyolódnak ideológiai vitákba? Hogyan tudnak együtt dolgozni?
– Belőlem mindig ki akarnak húzni valami rosszat Gyárfás Tamásról. De nem tudok rá rosszat mondani. Minden versenyen, nemzetközi szövetségben Magyarország érdekeit képviselte. Mégpedig magas színvonalon: ide hozott több úszó-Eb-t, a nyílt vízi világkupát, a 2017-es vizes vb-t. A magyar haza hoz bennünket össze, teljesen mindegy, hogy jobb- vagy baloldaliak vagyunk, a lényeg, hogy Magyarországon élünk. Mi itt élünk, ócska dolognak tartom kijátszani egymás ellen a különböző magyar embereket. Pont akkor aprózódunk el, ha nem vagyunk egységesek. Legyen végre nemzeti egység!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 21.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
