Csütörtökön jelentette be a Belügyminisztérium, hogy Pintér Sándor azonnali hatállyal, indoklás nélkül visszavonta három börtönigazgató kinevezését. Az RTL Klub Híradója szerint a parancsnokoknak azért kellett menniük, mert intézeteikből mobiltelefonnal készült fotókat és videókat juttattak ki elítélt bűnözők, többek között szilveszteri mulatságukról. Úgy tudjuk, ez csak a tiszalöki és a szombathelyi személycsere oka volt, a Budapesti Fegyház és Börtönnél – közismertebb nevén a Kozma utcai „Gyűjtőnél” – egy tavaly novemberi haláleset miatt menesztették az igazgatót.
Akkor egy 44 éves, rablásért elítélt férfit találtak holtan magánzárkájában, ahova azért került, mert előzőleg összeszólalkozott az egyik fegyőrrel. A helyszíni szemle után a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette miatt rendelt el nyomozást. A börtönbeli mobilhasználatról a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) szóvivője, Orosz Zoltán őrnagy kérdésünkre elmondta, a fogvatartottaknál lehet mobiltelefon a zárkában, de csak az intézet által biztosított, lebutított „rabtelefonok”, amelyek nem alkalmasak sem fotózásra, sem internetezésre, de még SMS-ezésre, sőt hívás fogadására sem. Ezek a készülékek arra szolgálnak, hogy a börtönlakók az őket megillető telefonos kapcsolattartási jogukat gyakorolják az erre regisztrált személyekkel. 2015-ben húszezer ilyen lehallgatható telefont szerzett be a BVOP.
A készülékek hasonlóan működnek, mint a feltöltőkártyás telefonok. A rabok a börtönön belül működő élelmiszerboltban tölthetik fel egyenlegüket, vagy a hozzátartozóik tehetik ezt meg utalással – közölték az illetékesek. Hogy legfeljebb mennyit telefonálhatnak, az a magaviseletüktől és a szabadságvesztés fokozatától is függ. Fogházban a legjobb esetben heti ötször negyed órát beszélhet az elítélt, a legrosszabb magaviseletű fegyházas viszont csak kétszer öt percet.
– Ez sokaknak nem elég, ezért próbálnak saját okostelefonokat becsempészni, amivel internetezhetnek is – mondta lapunknak Kabódi Csaba, az ELTE Jogi Karának oktatója. A büntetés-végrehajtási jog szakértője elmondta, a fogvatartottak ezzel legfeljebb 20-25 nap magánzárkás büntetést kockáztatnak, de ez többüknek vállalható rizikó. A BVOP szerint csak tavaly 1459 „illegális” mobiltelefon bejutását akadályozták meg a büntetés-végrehajtás munkatársai.
Általánosságban elmondható, hogy a fogvatartottak részére nem megengedett az internethasználat – szögezte le a BVOP, ennek ellenére egy rabszolgatartó klánként elhíresült berhidai család egyik tagja, az ötéves fegyházbüntetését töltő Cs. Sándor a múlt év végén és újévkor még maga szerkesztette Cs. Dominik Dinamó néven közösségi portálon a profilját. A többszörös visszaeső bűnöző szombathelyi zárkájában készült fotókat töltött fel magáról.
Cs. Sándor a zárkájában Facebook
Szintén az internetre töltötték fel tiszalöki rabok azt a mobiltelefonnal készült videót, amelyen szilveszteri mulatozásuk látható. A felvételen látszik, hogy a cella ajtaja nyitva áll, ez azonban nem feltétlenül szabálytalan – tudtuk meg Kabódi Csabától. A szakember azt mondta, börtön fokozatban takarodóig nyitva vannak a zárkaajtók, és bizonyos körülmények között ez fegyházban is megengedhető. Az pedig nem kizárt, hogy szilveszterkor kivételesen éjfél után volt villanyoltás – folytatta –, a mobilos videózás azonban mindenképpen szabályellenes.
Kabódi Csaba hozzátette, a büntetés-végrehajtásban érvényesülni szokott a börtönigazgatók általános felelőssége minden intézményen belüli szabálytalanságért, függetlenül attól, hogy közvetlenül volt-e részük abban – ezért válthatták le a három vezetőt. Egyéni felelősségüket minden bizonnyal fegyelmi vizsgálat tisztázza majd.
Lapunk úgy értesült, az ügyészség az utóbbi ügyek miatt egyelőre nem indított büntetőeljárást.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 07.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
