Bulgária jelenleg világelső lakosságvesztésben. Megelőz minden más EU-tagállamot – beleértve a kivándorlási rekorder balti államokat és Romániát -, de még a háborús Ukrajnát is.
Az ország csúcsa 1989-ben volt, az utolsó kommunista évben, ekkor a lakosság kicsivel meghaladta a 9 milliót.
Innen esett a lakosságszám az ezredfordulóra 8 millió alá, 2010-re 7,4 millióra, 2020-ra 6,5 millióra, a jelenlegi becslés 6,4 millió. Ez 29 % lakosságvesztés a posztkommunista 34 év alatt.
Érdemes összehasonlítani a szintén lakosságvesztő Magyarországgal, ahol azonban ez az arány „alig” 7 %.
A hivatalos bolgár statisztika 2050-re 5,4 millió lakosságot jósol, ami azonban túl optimista. Az eddigi összes előrejelzés is tévedett, pl. a 2010-ben készült előrejelzés 2020-ra félmillióval több lakost jelzett előre, mint amennyi ténylegesen lett. Szóval joggal lehet feltételezni, hogy ha csak nem történik csoda, 2050-re 5 millió alá esik a lakosságszám.
Több olyan jelenség is van, mely Magyarországon ismeretlen. A választásokon a részvételi arány nevetségesen alacsony, mert a lakcím szerint regisztrált lakosok egy jelentős része a valóságban külföldön van. S a közigazgatás.
Ahogy Magyarországon, a közigazgatás lakosságszámfüggő. Magyarországon a járás létezésének feltétele a legalább 10 ezres lakosságszám, ha tartósan ez alá esik a népesség, akkor megszüntetik a járást. Bulgáriában ez a szám 6 ezer fő, ha ez alá esik egy község (ami a magyar járásnak felel meg), a községet össze kell vonni másikkal. Ezt azonban nem teszik, mert olyan sok az ilyen község, hogy a feladat megoldhatatlan. Immár olyan község is van az országban, ahol a lakosságszám nemhogy a 6 ezret, de az 1 ezret se éri el.
Az egyetlen pozitívum: etnikilag/vallásilag semleges a jelenség, azaz egyik etnikum se dominál a kitángorgásban, s ami a szaprolatut illeti, egyedül a cigányok nem tartják az átlag trendet.
Íme Bulgária etnikai/vallási térképe járásszinten a 2021-es népszámlálás szerint:
Hozzá kell tenni: ezek bemondásos adatok, melyek megfelelnek a valóságnak, de a cigányokat leszámítva. A muszlim cigányok egy része ugyanis töröknek mondja magát, az ortodox cigányok egy része meg bolgárnak. A népszámláláson alig 270 ezer ember mondta magát cigánynak, miközben minden szociológiai kutatás szerint a valós számuk ennek legalább a duplája, de akár a triplája is.
De akár én is megerősíthetem ezt. A hivatalos szófiai adat szerint a lakosság 1 %-a cigány a városban, ami szemmel látható képtelenség.
Kis településen ez még inkább szembeötlő. Jártam saját apai nagyapám szülőfalujában – Draganovo, Gorna Orjahovica járás, Veliko Tarnovo megye -, ott a lakosság 2 %-a mondta magát cigánynak. Én viszont saját nem-reprezentatív felmérésem szerint, azaz körülnézve helyben, olyan 15-20 % közötti számra tippelnék inkább.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
