Mármint a bolgár.
Mágpedig a jövő héten várható ez, 22-én.
Már mondtam, a bolgár alkotmányos rendnek van 3 sajátossága, mely erősíti az instabilitást, ezek mindegyike Magyarországon hiányzik:
- Bármikor megbuktatható a kormány, nem szükséges a helyére újat javasolni. Magyarországon a kettő össze van kapcsolva, azaz nem lehet új kormány megválasztása nélkül megbuktatni a meglévő kormányt. Ezért Bulgáriában gyakori a kormánybuktatás, csak meg kell szervezni a többséget ellene, de ennek a többségnek semmi másban nem kell egyetértnie. Magyarországon meg pont emiatt sose volt kormánybuktatás 1990 óta, azaz formailag volt egy – 2009-ben -, de ez is csak jogilag volt az, akkor valójában a kormánytöbbség leváltotta saját kormányfőjét, majd másikat választott, s ehhez a legkényelmesebb eszköz a formailag kormánybuktatás eszköze volt.
- Amikor Magyarországon egy kormány megbukik bármilyen okból, az hivatalban marad a következő kormány létrejöttéig, míg Bulgáriában ilyen csak akkor van, ha a kormány kitölti teljes mandátumát. Minden más esetben ilyenkor a köztársasági elnök kinevez ügyvivő kormányt, ez az intézmény Magyarországon egyáltalán nem létezik. A bolgár szabályozás következménye viszont az: a kormányt buktató erők számára nem probléma mi lesz siker esetében, hiszen ügyvivő kormány lesz,
- a választási rendszer arányos, azaz a nyertes szinte sose kap erős többséget a parlamentben.
A 240-tagú bolgár parlamentben jelenleg 7 párt van:
- kormánykoalíció: 134 mandátum:
- PP, a fő kormánypárt: 67 mandátum – saját meghatározásuk szerint ők a “korrupcióellenes” harc vezetői, liberálisok, erősen nyugatpárttiak, magyar párhuzam mondjuk a kései MDF lehet,
- BSZP, a szocialisták: 26 mandátum – alapvetően szocdemek, balrább vannak a magyar MSZP-től, s társadalmilag konzervatívok, magyar párhuzam: mintha a Párbeszéd lenne, de gender, család, homoszex ügyekben a Fidesz vonalát vinné, vallásilag meg egyenesen KDNP-s szövegeket adnának elő,
- ITN, a “csalgapárt”: 25 mandátum – híres bolgár csalga-zenész pártja, ők is “korrupcióellenesek, enyhe nyugatszkepticizmussal, enyhe nacionalizmussal, magyar párhuzam itt nem hozható fel,
- DB, egy jobbközép szövetség: 16 mandátum – tipikusan nyugati liberális-konzervatívok, magyar párhuzam ismét az MDF lehetne, annak kései szakaszában;
- GERB, a volt kormánypárt, jobbközép: 59 mandátum – ők az ENP tagjai, de a nyugati pártokhoz képest sajátosabbak, mondjuk azt mondanám, valahol félúton vannak a CDU és a Fidesz között,
- a török-muszlim párt: 34 mandátum – hivatalosan liberálisok, de ennek sok jeletősége nincs,
- Vazrazsdane (=Újjászületés), nacionalisták, oroszpártiak és vírustagadók: 13 mandátum – magyar párhuzam valahol a Fidesz és a Mi Hazánk között.
Az egész kormánykoalíció tavaly decemberben alakult meg, rendkívül nehezen: pl. a BSZP és a DB egymás hagyományos ellenségei, már történelmi okokból is. Aztán teljesen váratlanul elkezdtek összedolgozni, a vitás kérdéseket egyszerűen félretették, hogy azokkal most nem foglalkoznak inkább a “nagy cél” érdekében.
A kormánykoalíció kinyilvánított fő célja a “korrupciós GERB-modell” eltakarítása. Ennek a nevében jöttek össze.
Idén tavasszal kiderült: a PP, a BSZP, s a DB képesek együttműködni. Még az ukrán kérdést is sikerült megoldani: a BSZP enyhén oroszpárti, emiatt ellenzett minden fegyveres segítséget Ukrajan részére, ezt lenyelte a 2 másik párt, mely ukránpárti álláspontot foglalt el a kérdésben.
Az igazi konfliktus éppenhogy a két “korrupcióellenes” harcos között alakult ki, a PP és az ITN közt számtalan személyes probléma alakult ki. A csúcspont: nem sikerült új elnököt választani a Bolgár Nemzeti Bank élére, mert a 2 erő más jelöltet támogatott.
Most júniusban eljött immár a végleges szakítás. A két fél egymást vádolja korrupcióval. Az ITN vádja még a PP ellen, hogy el akarja árulni a bolgár nemzeti ügyet az Észak-Macedónia feletti vétő kérdésében.
A kormány tehát 109 képviselővel maradt. Most az zajlik, hogy igyekeznek az ITN-től képviselőket “venni”. Eddig sikerült 6 képviselőt átcsábítani. Ha sikerül még 6-ot, akkor a jövő szerdai szavazáson a kormány marad. Ha nem, akkor buykik, s szeptember-október tájékán ismét választás lesz. A valószínűbb a bukás.
S ha nem buknának, az is a kormány ellehetlenedését hozná, hiszen ez a képviselővásárlás nem igazán egyeztethető üssze a korrupcióellenes jelszavakkal.
A jövő szerdai szavazást a GERB kezdeményezte, miután észlelték mi a helyzet. Mind a törökök, mind a Vazrazsdane, mind az ITN támogatják a kormány bukását.
A legnagyobb nyertes természetesen a GERB, hiszen most sikerült bizonyítaniuk amit hosszú ideje állítanak: nélkülük nincs stabil kormányzás. Közben az eltelt idő alatt a kormányzat képtelen volt bármilyen korrupciót rábizonyítani a GERB-re.
Bár a párhuzam nem teljes, de kb. mintha a magyar ellenzék megnyerte volna az április választásokat, majd alig pár hónap alatt úgy összevesztek volna egymással, ráadásul nem is politikai ügyekben, hogy végül megbuktatták volna saját magukat.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
