Arroganciával, a román néppel és annak történelmével szembeni tiszteletlenséggel vádolja a bukaresti külügyminisztérium Semjén Zsoltot a miniszterelnök-helyettes Trianonnal, valamint Románia és Erdély egyesülésével kapcsolatos kijelentései miatt.
Provokációnak minősíti a román külügyminisztérium Semjén Zsoltnak egy televíziós interjúban Trianonnal, valamint Romániával kapcsolatban elhangzott szavait. Bukarestben az verte ki a biztosítékot, hogy a nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes az ECHO TV Napi aktuális című műsorának június 4-ei, az összetartozás napjáról szóló adásában egyebek mellett elmondta, meg kell gyászolnunk Trianont, hiszen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájáról van szó.
Semjén égbekiáltó igazságtalanságnak nevezte az 1920. június 4-én történteket (a békediktátum megkötését), szerinte a feladatunk az, hogy ezt tudatosítani kell magunkban, a világban és az utódállamokban is.
A kereszténydemokrata politikus úgy vélekedett, közjogilag nem volt legitim az 1918. december elsejei gyulafehérvári nagygyűlés, amelynek ígéreteit szerinte a románok nem is tartották be. Majd úgy folytatta: napjainkban a román nemzettudatnak nem Erdély a fő problémája, hanem az, hogy a Moldovai Köztársaság területén élő románság nem akar csatlakozni Romániához. „Románia azáltal, hogy Moldova nem csatlakozott, elszenvedte történelme első nagy vereségét, amit lelkileg nem is tud feldolgozni. A másik pedig, Havasalföld és Moldva szétesése, ami a román nemzettudatnak és a román politikának az állandó rettegése” – hívta fel rá a figyelmet Semjén Zsolt.
A kormányfőhelyettes nyilatkozatával kapcsolatban Marius Pașcan, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője a parlamentben interpellálta Románia külügyminiszterét, számon kérve az akkor még elmaradt bukaresti reakciót. Teodor Meleșcanu akkor rendkívül higgadtan és visszafogottan reagált, leszögezve: Románia fejleszteni akarja kapcsolatait valamennyi szomszédjával, Magyarországot is beleértve, és senkivel sem akar „háborúskodást és csatározást”.
A Historia című történelmi folyóirat azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és újabb állásfoglalást kért a külügyi tárcától. A kiadvány honlapján közzétett közlemény elején a bukaresti külügyminisztérium még ugyancsak a román–magyar kapcsolatok elmélyítésének, a kölcsönös tisztelet és bizalom fontosságát hangsúlyozza. Ezt követően azonban a tárca határozottan elítéli Semjén Zsolt kijelentéseit, amelyek a minisztérium szerint „a történelem nem ismeretéről, a nemzetközi jog elveinek mellőzéséről, továbbá arroganciáról, a román néppel és annak történelmével szembeni tiszteletlenségről tesznek tanúbizonyságot”.
A Meleșcanu vezette tárca reményét fejezi ki, hogy a nyilatkozat nem minősül a budapesti hatóságok hivatalos álláspontjának, egyúttal magyarázatot várnak a történtekre. Hamisnak és felelőtlennek nevezik a kormányfőhelyettes által a román külpolitika irányvonalával kapcsolatban megfogalmazott állításait, visszautasítva ugyanakkor „a román nemzet képviselőinek az egységes Románia 1918-as kialakulását eredményező bátor és legitim fellépéseit megkérdőjelező kísérleteket”.
A minisztérium szerint Románia a Woodrow Wilson amerikai elnök által 1918 januárjában meghirdetett 14 pontos békejavaslat alapján jött létre, és – állítja a tárca – ugyanezek a wilsoni elvek vezettek a független magyar állam létrejöttéhez is. „Az ilyen jellegű provokációk annál is sajnálatosabbak, hogy Románia az egység, a tolerancia és a polgárok – nemzetiségükre való tekintet nélkül – közötti kölcsönös tisztelet szellemében kívánja megünnepelni 2018-at, a nagy egyesülés centenáriumi évét” – olvasható a bukaresti külügyi állásfoglalásban.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
