Bukarest bekérette az orosz nagykövetet a volt román királyi ház fejével folytatott polémiája miatt

Bukarest bekérette az orosz nagykövetet a volt román királyi ház fejével folytatott polémiája miatt

Bekérették a román külügyminisztériumba kedden Oroszország bukaresti nagykövetét, amiért kioktató hangnemű Facebook-bejegyzésben bírálta Margit hercegnőnek, a Román Korona Őrének Oroszországgal kapcsolatos “fóbiáit”.

Margit hercegnő a királyi család leszármazottainak hagyományos diplomáciai fogadásán, a Bukarestben akkreditált nagykövetek előtt múlt csütörtökön a balti országok, Románia és Lengyelország között – a Molotov-Ribbentrop-paktum 80. évfordulója kapcsán – kinyilvánított szolidaritást méltatta, üdvözölte a NATO jelenlétének fokozását a balti térségben, ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy vajon elégségesek-e az észak-atlanti szövetség erőfeszítései a Fekete-tenger – Románia és Ukrajna – térségében az “orosz fenyegetés” ellensúlyozására.

A két éve elhunyt I. Mihály egykori román király lánya, akit már nem koronáztak meg, hanem a Román Korona Őre címet viseli – úgy értékelte: Románia biztonságát fenyegeti, hogy az orosz katonai műveletek – Georgiában, Ukrajnában vagy a Közel-Keleten – a NATO déli szárnya térségében, Románia közvetlen közelében zajlanak.

Másnap a bukaresti orosz nagykövetség Facebook-oldalán egy “sajtókommentárnak” nevezett bejegyzésben úgy értékelte: “túl bő kabátnak” bizonyult Margit hercegnő számára az “Eurázsia mintegy felére kiterjedő geostratégiai eszmefuttatás”. Az orosz külképviselet “Margit asszonyként”, a “román trón őreként” emlegette a trónjától megfosztott egykori román király leányát, múlt századi román “rögeszméket”, illetve a NATO “oroszellenes propagandáját” idéző következtetéseit pedig “szánalmasan primitívnek” minősítette.

Hírdetés

Az orosz nagykövetség ezután részletesen kifejtette a szíriai válsággal, az Iszlám Állammal, a Donyec-medencével és Georgiával kapcsolatos orosz álláspontot, a Krím félsziget annektálásával kapcsolatban pedig azzal érvelt, hogy az ott élők “demokratikus népszavazáson” dönthettek a térség hovatartozásáról, ami a Romániával 1917-18-ban egyesült Erdély, Bukovina, vagy Besszarábia esetében nem mondható el.

A bukaresti külügyi közlemény szerint Bogdan Aurescu tárcavezető utasítására kedden bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a külügyminisztériumba, ahol egy alacsonyabb rangú tisztségviselő közölte vele: a román fél elfogadhatatlannak tartja az orosz külképviselet állásfoglalását, és felhívta figyelmét, hogy a kétoldalú kapcsolatok megromlásának elkerülése végett tanúsítson “építő” magatartást, a történelemértékelést bízza az erre szakosodott intézményekre, és megnyilatkozásaiban tartsa magát a diplomáciai szokásjoghoz.

A Románia és Oroszország közötti, amúgy is hűvös viszony azóta vált rendkívül fagyossá, mióta 2016-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök “célpontnak” nyilvánította Romániát, az ország déli részén hadrendbe állított amerikai rakétaelfogó rendszer ütegei miatt, amelyek Moszkva szerint Oroszország biztonságát fenyegetik.

Baranyi László / MTI


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »